"A szí­npadon ott kell lennie a jelenlegi és a régi tagságnak is, mert í­gy kerek a történet": Interjú Kukovecz Gáborral a jubileumi Pokolgép koncert kapcsán

írta Csemény | 2014.03.10.

Zenész szemmel is érdekesnek ígérkezik a június 7-i Pokolgép-koncert. Akárcsak Nagyfi László az Omennel, Kukovecz Gábor is dupla műszakot fog teljesíteni a Pokolgép régi és jelenlegi felállásával. A Pokolgép szekerét több mint 30 éve húzó gitárost a doboskeresés és a megjelenésre váró kiadványok mellett a jubileumi koncertről kérdeztük.

Hard Rock Magazin: Egy igen mozgalmas év lezárásaként december 30-án megünnepeltétek a 30 éves jubileumot. Az idei évetek szintén mozgalmasnak tűnik. Milyen várakozásokkal tekintesz 2014 elé?

Kukovecz Gábor: Tesszük a dolgunkat, de ezt nem nevezném munkának, mert azt tesszük, amit nagyon szeretünk csinálni. Készítjük az új anyagot még mindig (nevet), de mi nem a zenéből, hanem más dolgokból próbálunk megélni. Leegyszerűsítve talán hobbinak is tűnhet, de számunkra sokkal több annál. Ha koncertre hívnak bennünket, akkor elmegyünk, és igyekszünk annyit gyakorolni, hogy az rendszert képezzen az életünkben. Hetente kétszer próbálunk, mindenki ott van és beleteszi magát.

HRM: A dobosotok, Veress Marci egy ösztöndíjprogram keretében fél évre Amerikába költözött. Mennyire nehezíti meg a dolgotokat az ideiglenes dobos megtalálása?

KG: Ameddig azokkal a dobosokkal dolgozunk és megpróbáljuk megnézni, hogy megfelelnek-e az elvárásoknak, vagy mi megfelelünk-e az ő elvárásaiknak, addig nem tudunk azokkal a dolgokkal foglalkozni, amik a zenekart most előrevinnék. Meghallgattunk már jó sok dobost, és reméljük, hogy megtaláljuk majd azt, aki bizonyos feltételek mellett is szeretné ezt csinálni. De ez még nyitott kérdés. Mi sem tudjuk még, hogy mi lesz kint Marcival. Amerika nagy ország, ha a közeg beszívja őt, akkor végleges megoldást kell keresnünk. Még a jövő zenéje, hogy ő mit és hogyan akar csinálni. Egy biztos, májusban haza fog jönni, és onnantól elvileg ő fog a dobok mögött ülni. Ha mégsem így történne, és nem sikerülne megtalálni az illetőt, aki őt addig is pótolná, akkor ott van Szilágyi Ede. Edu tíz évig volt a Pokolgép dobosa, és ismeri szinte valamennyi számunkat. Felajánlotta, hogy bármikor kisegít bennünket, hogyha szólunk. Ahogy ott volt a Barba Negrában is, ahol teltház előtt sikerült ezt a 30 éves Pokolgép-bulit megtartani.

HRM: A Barba Negrás bulin debütált egy újabb friss szerzemény egy különleges produkció keretében, hegedűvel és vokállal.

KG: A Tiszta szívvel című szám egy József Attila-versre íródott. Ez nem áll tőlünk távol, hiszen most már legalább 6-7 Pokolgép-lemezen előfordult, hogy magyar költők verseit megzenésítettem. Ez a költemény is nagyon közel áll hozzám, kicsit úgy érzem, mintha rólam szólna. Lehet, hogy ezért éltem bele magam, és tudtam teljesen azonosulni a szöveggel. Volt egy számom, aminek a hangulata pont olyan volt, nem is kellett túl sokat gondolkodni ezen, az egész adta magát, a vers annyira zenélt, hogy gyakorlatilag csak hozzá kellett rakni ezt az alapot és elkészült. Én is az életutam egy szakaszához értem, már túlléptem az ötvenet. Ezért biztos, hogy lesz egy visszatekintés, és az általam írt és a Pokolgép által előadott kedvenc számaimból megjelentetek egy válogatást. Valószínűleg a lemez címe is az lesz, hogy ’Tiszta szívvel’.  Ebben a címben azért is ismerek magamra, mert én mindvégig tiszta szívből zenéltem. Az az egy dolog motivált, hogy örömet szerezzek másoknak, és persze hogy én is jól érezzem magam önző módon. (nevet) Össze kell szedni, hogy melyek is azok a Pokolgép-számok, amelyek a legjobban illenek hozzám, és amelyeket legjobban elő tudok adni mint zeneszerző vagy énekes. A mostani zenészkollégákkal, tehát Atával, Pinyővel, Marcival és Zalánnal vennénk fel ezt az albumot is. De előtte az új Pokolgép-lemez számait kell befejeznünk a stúdióban.

Azt szeretném, hogy az új album megjelenjen még a június 7-ei jubileumi koncert előtt. Amire tulajdonképpen valamennyi zenész, aki a zenekar életében jelentős szerepet játszott, meg lett hívva, illetve elfogadták a meghívásainkat – hiszen már többször is hívtuk őket. Most végre a Hold állása is kedvezett, és mindenki belement. Ők gyakorlott és kipróbált zenészek, profi muzsikusok, tehát semmi akadálya nem lesz, hogy a buli maximálisan kielégítse az igényeket, és tetsszen a közönségnek. Ha véletlenül nem jutna el valaki a PeCsába, akkor év végén a Barba Negrában megint találkozhat velünk [Tóth, Kukovecz, Pintér, Z. Kiss]. Addigra egész biztosan kész lesz az új lemez, szóval a december 30. tájékán megrendezendő koncert lesz a lemezbemutató. Itt megint lezárjuk az évet, és köszönetet mondunk a közönségnek, hogy több mint 30 év után is igényt tartanak ránk, és hogy felénk irányítják a szeretetüket. Ezt érezzük, és ez egy irtó jó dolog.

HRM: A szeptemberi interjúban említetted, hogy szóba jött egy „Kukovecz Gábor születésnapi koncert” is. Mit érdemes erről tudni?

KG: Tavaly már előzetesen belengettük ezt. Mezőkeresztesen megrendezésre került egy ilyen koncert, nagyon aranyosak voltak, és én ezúton is köszönöm a szervezőknek, meg annak a kétezer embernek, aki eljött. Ez megerősítést ad nekem is, hogy tényleg jó dolog ezt csinálni. Viszont nem fogok túlzásokba esni, mert nekem nem ez a fő profilom, hanem a Pokolgép. Nagyon szeretek gitározni, énekelni is szoktam, és vokalistaként is el tudom képzelni magam. Érdekes kipróbálni, hogy vajon hogyan szólhatnak bizonyos számok egy olyan ember előadásmódjában, aki megálmodta azokat, mert nyilván mindenki mást érez bele egy számba. Ez egész biztosan nem egy tökéletes megoldás, de őszinte, és tisztán fog szólni a szívemből, úgy, ahogy azt József Attila úr írta a versében. Ha lesznek ilyen bulik, a plakáton egész biztosan rajta is lesz a felirat, hogy „Tiszta szívvel”.

HRM: A Tiszta szívvel-t te énekelted el a Barba Negrában. Az új lemezen is Kukovecz Gábor hangján hallhatjuk majd?

KG: Régen is előfordult, hogy énekeltem számokat. De könnyen lehet, hogy a Tiszta szívvel egy másik lemezen lesz, az ominózus „Kukovecz Gábor legkedvesebb dalai” albumon, tehát nem a következő Pokolgép sorlemezen. Így is rengeteg dal akad, ami nem fog ráférni az új lemezre. Annak meg azért nem akarok nagyon elébe menni, mert már tényleg iszonyú régóta vajúdunk vele, és ennek a lemeznek már réges-rég el kellett volna készülnie. A jó munkához idő kell, de abból nekünk sajnos nincs túl sok. Az viszont biztos, hogy egy nagyon kerekded történet lesz. A közönségünk szerencsére jól tolerálja ezt az elnyúló munkát. Biztatnak, kedvesen megintenek, és kérdezgetik, hogy hogy állunk már.

HRM: Ha egyszer majd tényleg elkészültök, annál nagyobb élvezet lesz hallani végre a lemezt, miután kiéheztettétek a közönséget.

KG: Így van. De addig, ha mást nem, néhány új számot biztos fel fogunk tenni a honlapunkra a Metálbomba mintájára. De még az a szám sem egy kész munka, csak fölvettük, hogy meg lehessen hallgatni, hogy ilyesmi lesz az új lemez. Csupán felfedtünk egy-két elképzelést, amiket komolyan gondolunk, de ezek még rendes stúdió- és utómunkálatokat igényelnek ahhoz, hogy elnyerhessék a végső formájukat.


Fotó: Besnyő Dániel

HRM: Nemrégiben a régi Pokolgép-felállással voltatok egy fotózáson. Bizony hátborzongató együtt látni ezt a társaságot.

KG: Nekem ők régi kollégáim. Ők is itt voltak, és építették ezt a zenekart. Csak szeretettel tudok visszagondolni azokra az évekre, irtó jó volt. De a zenekarnak van egy olyan tagsága is, akik 2013-ban teltházat csináltak egy koncerthelyszínen, ahol 2000 ember elfér (MetalWar Fest). Őket sem illene kihagyni egy ilyen koncertből, mert ezek szerint őket is sokan szeretik. Rengetegen kedvelik a régi formációt, és én nagyon örülök, hogy benne lehettem. De úgy vélem, hogy ha azt mondjuk, hogy Pokolgép együttes, akkor a színpadon ott kell lennie a jelenlegi és a régi tagságnak is, mert így kerek ez a történet. Paksi Endre is meg lett hívva, aki szintén hozzátartozik a történethez, és elhívtuk Nagy Ferót is. Ő már sajnos egészen biztosan nem lesz jelen, mert koncertje lesz aznap. De én mindig egy kerek egészben gondolkodom. Biztos megfordult többek fejében is, hogy jobb lenne, ha csak mi öten [a klasszikus felállás] lennénk a koncerten. De gondoljunk bele: én Pinyővel 16 éve játszom a Pokolgépben. Ezt nem tehettem volna meg vele. Ezzel a többieket is beletapostam volna a földbe, nullának tekintettem volna őket. Én ezért gondolkozom úgy, hogy vagy mindenki, vagy senki ne legyen ott. Viszont máskor is hívtam már meg korábbi tagot a Pokolgép koncertjeire, úgyhogy nem egy egyedülálló találkozásról volt szó. Volt olyan, hogy Pinyő nem tudott eljönni egy koncertre családi okok miatt, és a Gyuri kisegített minket 4-5 buli erejéig. Vagy hogy mást ne mondjak, amikor dobost kerestünk még a Marci előtt, a Tarca Laci neve is felmerült. Beszélgettünk is vele erről a dologról, és ő pozitívan állt az egészhez. Az más kérdés, hogy a Marci közel van, egy erőtől duzzadó, hiperaktív, fejlődni vágyó, gyakorolni szerető ember.

HRM: Meg hány ilyen korú srácon lát az ember Led Zeppelin-pólót?

KG: Na igen, ott vannak a zenei gyökerek is. Ismeri ezeket a régi zenéket, de képben van az újakkal is. Több dolog is közrejátszott, végül is mellette döntöttünk. Akár a Lacival is lehetett volna, de ő ráadásul vidéken lakik, és nehéz lett volna összehangolni a dolgainkat. Már annak is nagyon örülök, hogy most a júniusi bulin ott lesz, fölszívja magát, és eljátssza ezeket a számokat.

HRM: Neked sem lesz könnyű dolgod, hiszen két koncertet fogsz játszani egymás után.

KG: Az biztos, hogy mind a kettő másfél órás, tehát teljes koncert lesz. De én bevállaltam, hogy ezt túlélem, hiszen akárhogy is számoljuk ez együtt három óra, ami nem kevés. (nevet) A koncert műsortervére egyébként Kalapács Józsi tett javaslatot. Nekem nem is volt ellenvetésem, mert én valahol mindegyik számot szeretem. Egy nagy részüket én írtam, ismerem őket. Nyilván van olyan, amit utálok játszani, de végül is mindegy, ha ki lett választva, én el fogom játszani. Minden korszakból vannak kedvencek, jók és rosszak.

HRM: Akkor már végleges a setlist?

KG: Az a része végleges, amit a klasszikus felállással fogunk játszani.

HRM: Végül egy kis utópia… Van valami fejlemény a szimfonikus terveiddel?

KG: A szimfonikus projekt megvalósulására nem nagyon látok esélyt, mert rengeteg pénz kellene hozzá. Inkább csak eljátszottam a gondolattal, érdekes kihívás lenne. De egyébként lottózok keményen, hátha egyszer összejön a dolog.

HRM: Kívánom, hogy sikerüljön bankot robbantani! Köszönjük az interjút!

Készítette: Csemény