"Tele vagyunk ötletekkel" - Az Omen műhelyében jártunk

írta Csemény | 2013.09.19.

Lassan kijelenthetjük, hogy az Omen újra a régi fényében tündököl. A nagy sikert arató ’Nomen Est Omen’ után már el is kezdődtek a következő lemez munkálatai. A Hard Rock Magazin egy Omen-próbán járt, így egy rövid helyzetjelentést és egy interjút is megosztunk Veletek.

Az Omen azok közé a veterán magyar metal bandák közé tartozik, akiknek mindig is kitüntetett figyelemmel követtem a dolgait. Amikor meg valami újdonság, ne adj Isten egy új lemez jött szóba, már néhány kiszűrődő hírmorzsának is úgy örültem, mint majom a farkának. Ehhez képest évekkel később valóságos örömmámort élhettem meg, ezúttal a zenekar próbáján. A főhadiszállásra érkezvén négy vigyorgó arc fogadott (Kori ugyanis még úton volt), de biztosan állíthatom, ezek szelíd mosolyok voltak ahhoz képest, amikor meghallottam az új riffeket, és fülig ért a szám. Beléptünk a próbaterembe, egy gyors hangolás után pedig felbőgtek a gitárok.

Érdekes volt belelátni, hogy hogyan dolgoznak a srácok, főleg azért, mert én eddig teljesen másféle munkafolyamatot feltételeztem az Omenről. Nagyfi Lacinak azért van egy olyan zenei múltja, karizmája és „bársonyos” hangja, melyeket ismervén szerintem nem csak én, hanem sokan hihettük, hogy kemény kézzel vezényli a próbát. Ehhez képest inkább tűnt demokratikusnak a viszony. Sőt az éppen csiszolgatott dal ötletét a legfiatalabb bandatag, Nagy Máté hozta. Megmutatta Nagyfi Lacinak a részét, majd szépen lassan, lépésről lépésre a helyére raktak mindent. Lenyűgöző volt látni, ahogy az orrom előtt épül az új nóta, és ölt testet a struktúrája hangról-hangra és témáról-témára. Mint az később az interjú alatt is kiderült, az egész szám, így a szöveg is Nagy Máté agya szüleménye. Nyugodtan kijelenthetem, hogy jól ráérzett az Omen stílusára, de nem egy egyszerű ’Jelek’ koppintásról van szó. A 8 ösvény című új dal többféle témából épül fel, és nem skatulyázható be egy az egyben a korábbról ismert lemezek stílusába. Egy nagyon dinamikus és epikus introval robban be a szám, amit talán az Iced Earth néhány nótájához tudnék hasonlítani. A riffek is rohadt jók lettek, kicsit a Black Sabbathra emlékeztettek, a Snowblind és a Sabbath Bloody Sabbath ugrott be róluk. Persze mások voltak, csak valami olyasmi feelingjük van. Mindezt olyan súlyos hangzással kell elképzelni, mint a ’Hetedik nap’-ról a Visszük a súlyt című dal esetében. A lassú részek és egyáltalán a dal sodrása is brutális erőt tükröznek. Bár az énekkel nem hallottam az új szerzeményt – lehet, hogy úgy azért más lesz – aki él, és járni tud, ki ne hagyja a Barba Negrás koncertet! Nyugodtan meg merem előlegezni, és ki merem jelenteni, hogy a 8 ösvény bitang jó szám lesz.

A próba vége felé a sok pontosításnak és finomhangolásnak köszönhetően jól összeállt a dolog, és mivel végre Kori is megérkezett, beiktattunk egy rövid szünetet, mely alatt elbeszélgettünk a srácokkal.

Hard Rock Magazin: Mi a hosszú távú terv a lemezmegjelentetéssel kapcsolatban?

Nagyfi László: Éppen nemrég próbáltuk meg összeszedni a gondolatokat. Nekem az lenne a legszimpatikusabb, ha most mégse albummal jönnénk ki, hanem inkább egy maxival. Ami lehet két-, három-, de akár négydalos is. 2015-ben már 25 éves lesz a zenekar, magyarul inkább erre az évre kellene rákoncentrálni. Ez megvalósulhat több formában is, mondjuk egy új albummal, egy koncert DVD-vel, esetleg egy best of-fal. Ezekből pedig összeállhatna egy jubileumi díszpack is. A kiadóval is egyeztetünk, és szeretnénk új klipet is év végére, vagy a jövő év elejére valamelyik új nótához.

HRM: Lehet már tudni az új lemez, vagy legalább néhány szám címét?

Nagyfi L.: Az új nótának, amit most hallhattál, Nyolc ösvény lesz a címe. Máté nagyon belehúzott, nemcsak új nótát írt, hanem mindjárt egy szöveget is. Majd kiderül, mit hozunk össze belőle, még próbálnunk kell Korival, mert ma különleges nap van, hogy ő is itt van. Már csak abból az apropóból is, hogy most szombaton a Barba Negrában lesz egy bulink, és ezt az új dalt ott már mindenképpen szeretnénk játszani.

HRM: Máté, ezek szerint végre szerzőként is beilleszkedtél. Mi inspirált, mit szeretnél elmondani a Nyolc ösvénnyel?

Nagy Máté: Voltak eleve saját riffjeim, ill. most egy olyan környezetben vagyok, ahol minden körülmény adott, hogy ezeket a terveket megvalósítsuk. Szűkszavúan annyit mondanék, hogy a nótát a környezetem inspirálta, de a szöveggel egy kicsit még titkolóznék. Ha majd meghallgattátok, egyértelműen ki fog derülni, hogy mi ihlette és miről szól. Nem csak ilyen nóták lesznek a lemezen, de ez a dal fajsúlyos lesz, tehát nem a hétvégi berúgásról szól.

HRM: A legtöbb zenekarnál bevett gyakorlat, hogy a szövegeket a frontember jegyzi. Ezúttal letudjátok házon belül, vagy megkerestek megint szövegírókat, mondjuk Horváth Attilát?

Nagyfi L.: Megkeresünk másokat is, de ha megy házon belül, az a legjobb. A probléma az, hogy mindenki el van havazva. Horváth Ati például azt mondta, hogy küldjünk át nótákat, bár most 2-3 albumot ír. Szeretnénk, ha ő is, illetve Szeberényi Ati is jelen lehetne az új lemezen, viszont ha a kisgyerek ilyen jókat ír, miért ne maradhatna akár az a szöveg? (nevet) Hadd írjon!

Koroknai Árpád: Ez egy szerencsés vállalkozás volt. Máté eddig titkolta, vagy legalábbis nem verte nagy dobra, hogy neki van ilyen irányú affinitása is.

Nagy Máté: Én se tudtam egyébként.

Árpi: Akkor most derül itt ki minden.

Nagyfi L.: Amikor nálunk voltunk hétvégén, jól berúgtunk, ő meg előállt reggelre egy ilyen szöveggel. (nevet)

Árpi: Fantasztikus dolog, ha a zeneszerzésnek minél nagyobb részét sikerül házon belül megoldani. Nekem viszont most kicsit nehezebb a helyzetem, hiszen eddig megvoltak az alapriffek, arra megcsináltuk a dallamot, majd ezt adtuk tovább a szövegíróknak, akik ezekre a dallamokra faragták meg a szövegeket. Viszont most megkaptam a riffet meg a zenei témát és érkezett hozzá egy szöveg, meg végül, de nem utolsósorban egy mankó. A Lacusék megmondták, hogyan kéne megoldani a szöveg ritmizálását, és ráilleszteni a dallamot, ez most fog véglegesen eldőlni, hogy mennyire fog működni. Ilyen szemszögből nézve nekem eddig nem kellett sokat dolgozni. Most két mezsgye közé kell beszorítani az énekdallamot, de remélem, hogy sikerül. Először itt fog átmenni egy rostán, utána pedig természetesen a közönségnek kell eldönteni, hogy ez mennyire sikeres munkamódszer. Az a lényeg, hogy haladjunk előre.

HRM: Van valami újdonság, amit az első omenes lemezed után hozzá tudsz tenni magadból az új anyaghoz?

Árpi: Az előbb elmondottak miatt egy kicsit jobban meg kell erőszakolnom magam, mert egy dallam, ami nekem esetleg az adott témára eszembe jutott volna, máris sérül, amint egy más ritmizálású vagy szótagszámú szöveghez kell igazítanom. Ilyen szempontból mindenképp más a történet, annyit tudok tenni, hogy alkalmazkodok az adott formákhoz.

HRM: Zozó, Te hogyan veszed ki a részed a felvételekből? Megrendelik, hogy ide ezt játsszál, oda azt játsszál, vagy hozzárakod az ötleteidet?

Nagyfi Zoltán: Általában vannak alapok, amelyek különböző részekhez jól illenek. Tudom, hogy merre keresgéljek, mi kell egy riffhez, mi kell egy bridge-hez, egy verzéhez, vagy egy refrénhez, és összerakjuk.

Nagyfi L.: Ha meg nem megy, akkor meg kiszámoljuk neki. (röhögnek)

Nagy Máté: Általában egyből tudja, hogy mit kell ütni. Amit elsőre üt, általában jó.

Nagyfi Z.: De ez azért van, mert most kezdtem a szakmát. Még tele vagyok ötletekkel. Mostanában meg még gyakorlok is, képzeld. Mert inspirál ez a dolog, hogy új gitáros, új énekes van már vagy öt éve.

HRM: Hogyan tudnád jellemezni a készülő dalokat? Melyik korábbi Omen vagy más lemezekhez tudnád hasonlítani őket?

Vörös Gábor: Több irányból próbáljuk megközelíteni az új lemezt. Egyrészt mindenképpen folytatjuk, amit a ’Nomen Est Omen’-nel elkezdtünk, mert az a vonal – szerintem nyugodtan mondhatom – jó irány. Persze a Jelek-korszak is vissza fog csengeni. Talán ennek a kettőnek lesz az ötvözete. Mind a kettő egy nagyon jó vonal, persze mind a kettőt elvárja a közönség, és én mind a kettővel tudok azonosulni, ez az Omen stílusa.

Nagyfi Z.: Meg az egyik gitáros az összes lemezen részt is vett mint szerző, tehát nagyon nem tudunk az ő útjáról letérni.

Nagyfi L.: (nyomatékosan, komor, mély hangon) Rányomom a bélyegem. De az határozottan jót tesz, hogy itt van a Kölök, aki egy más generáció, egy más gitárjáték-felfogást képvisel, más zenei rálátása van a dolgokra már csak a kora miatt is. Ez pedig szerintem inspiráló, sőt ezáltal még frissebbnek is tűnik a dolog.

HRM: Hogyan álltok a munkálatokkal? Hány számot sikerült összerakni?

Nagyfi L.: Riffekkel most nagyon jól állunk, és 6-8 nótaötlet már most biztos, hogy van a tarsolyban. A szövegek is alakulgatnak lassan, további munkálatok még a megjelentetéssel lesznek, és azt is véglegesen el kell dönteni, hogy mikor és milyen formában jelenjen meg az anyag.

HRM: Említetted a 2015-ös jubileumot is: várható egy összeborulás régi tagokkal, mondjuk Kalapács Józsival vagy Gubás Tibivel?

Vörös Gábor: Ez még a jövő zenéje. De persze mindenképpen úgy illendő, hogy legyenek ilyen irányú megkeresések.

Nagyfi L.: Így van, bármi elképzelhető. Szerencsére ez azért odébb van, úgyhogy van még egy kis időnk. Ezt még kitaláljuk, megtervezzük.

Szerző: Csemény

Az Omen szeptember 21-én a Barba Negrában ad koncertet a Rock 'N' Roll Swindle társaságában.