fbpx

Hárman Woodstockból: Ten Years After - 14. Harley Davidson Open Road Fest, Alsóörs, 2013.06.06.

írta Bigfoot | 2013.06.15.

Az utóbbi néhány évben rendszeresen hazánkba látogat Anglia egykoron vezető blues rock and roll gárdája. Bár albumokat elég ritkán készítenek, a színpadon aktívak, no és hetvenöt százalékban az eredeti négyes tevékenykedik színpadon. A hiányzó komponenst ugyan Alvin Lee-nek hívják, aki nemrég bekövetkezett halála előtt már tíz éve elhagyta a társaságot. Helyén azóta a többieknél jó harminc évvel fiatalabb Joe Gooch játszik, aki tényleg kiváló gitáros, csak…

Mikor este tíz környékén elindult a buli, gyalázatosan kevesen lézengtünk a színpad előtt, és a létszám később sem változott. Leo Lyons basszusgitáros – aki egy baleset miatt lábát törte tíz nappal korábban, és egy széken ülve rázta magát káprázatos futamai közben – meg is szemlélt bennünket az elején, de nem zavartatta magát a kevés embertől, ahogy a többiek sem. Szerencsénk volt, mert a megelőző két osztrák bulit lemondták, de nálunk már az orvosok engedték őt fellépni.

Tisztelettel néztem a három öreg muzsikusra. Igen, ők megjárták Woodstockot, ott voltak negyvennégy évvel ezelőtt, ők azok, akik Alvin Lee-vel együtt oly félelmetes erővel játszották a Goin’ Home rock and rollját. Ez a film egyik csúcsjelenete, ha nem a legjobb. Igen, ők tudnának mesélni Joplinról, Hendrixről, Keith Moonról.

Az utóbbi öt esztendőben nem született új anyag, de ha meghallgatom az Alvin Lee nélkül készült két stúdióalbumot, a ’Now’-t és az ’Evolution’, azt mondom, nem baj. Igazán dicséretes, hogy vezéregyéniségük nélkül is továbbviszik a nevet, sőt kreativitással is megpróbálkoztak, de lássuk be, ez a két album színvonalban messze elmarad a hetvenes évek első felének klasszikus szériájától.

A koncerten azonban nagyon éltek. A jórészt legendás szerzeményekből összeálló műsor tarolt a maroknyi, de lelkes közönség körében. Mindent megkaptunk, ami szem-szájnak ingere: Good Morning Little School Girl, a Slade által is játszott Hear Me Calling, a Love Like A Man, melyet Joe Gooch is ’Löv’ kiejtéssel énekelt, hasonlóan az eredeti verzióhoz. Hűek maradtak a régi koncert-koncepcióhoz is, hiszen most is nagy teret engedtek a hangszerszólóknak, Chick Churchill is több szerepet kapott billentyűs arzenáljával, de azért a középen álló Joe Gooch vitte a legfőbb terhet. Káprázatos futamokat nyomott a srác a Fender gitárján és tényleg mindent tud, legyen az slow blues sírósan, halkan, rock and roll a végletekig felgyorsítva, vagy jazz rock, de ami Leenél jött, az Joe-nál kalkuláltnak tűnt. Tanult, tehetséges, jól képzett a srác, de nem olyan spontán, mint legendás elődje. Bár az is lehet, én vagyok ortodox, ha klasszikus rockzenéről van szó. Ric Lee korát meghazudtoló erővel zavart le egy káprázatos dobszólót, természetesen a The Hobbitban, mely néhány riffel keretbe foglalja magánszámát – így ment ez már a hetvenes évek elején is. (Frenreisz Karesz erőteljesen tanulmányozhatta ezt a témát, mielőtt lemezre vette az Új Skorpió trióval az Elindulunk opuszát.) Mondjuk jó lett volna, ha a mixer mögött ülő technikus nem a fülén ül, mert a műsor alatt végig dobhártyaszaggató módon pufogott a túlvezérelt mélydob.

A csúcspontot a végére hagyták két elsöprő rock and rollal. Persze, hogy beindult a nép, amikor Joe elkezdte pörgetni a Goin’ Home bevezetősét. Most is rendesen elhúzták, más klasszikus rock and roll szerzeményeket beleépítve, és az öregfiúk tényleg hagyták Joe-t, hadd pörögjön. A ráadásban még rátettek egy lapáttal: nem hagyták otthon a ’Rock and Roll Music To The World’ LP legnépszerűbb felvételét, a Cho Cho Mama-t. Az eredetivel ellentétben Chick Churchillnek is jutott egy rész szólózni.

Sajnos Alvin Lee kései korszakához hasonlóan a Ten Years Aftert sem jegyzik ma már a rock élvonalában, pláne vezéregyéniségük nélkül. Pár évig még nosztalgiázhatnak, ehhez hasonló remek hangulatú, energikus koncerteket adhatnak, de az isteni szikra nélkül aligha fognak kiadni szenzációs lemezeket, olyanokat, melyeket ontottak a hetvenes évek elején.

Szerző: Bigfoot

Képek: nagybandi

Köszönet a Harley Davidson Fesztiválnak!

Legutóbbi hozzászólások