Minden fejben dől el! - Interjú Mike Manginivel, a Dream Theater dobosával

írta karpatisz | 2013.05.13.

Úgy gondolom, hogy véletlenek nincsenek. Egy kora reggeli órán a szokásos netes helyeken böngésztem. Egyszer csak megpillantom, hogy Mike Mangini, a Dream Theater dobosa néhány nap múlva a ceglédi dobos gálán lép fel. „Még nem döntöttem, hogy az ’A Dramatic Turn of Events’-ről mit játsszak.” Azt hittem, nem látok jól és hirtelen már a reggeli kávét is elfelejtettem meginni. A rövid rendelkezésre álló idő ellenére a szervezési munka meghozta gyümölcsét, s személyesen találkozhattam a DT dobmágusával. Még egy rövid beszélgetésre is volt lehetőség a XIX. Nemzetközi Dobos és Ütős Gála műsorának kezdete előtt.

Hard Rock Magazain: Nagy örömet jelent számomra, hogy itt láthatlak a ceglédi dobos gálán és szeretném megköszönni, hogy ismét a rendelkezésünkre állsz. Milyen módon készülsz fel egy ilyen gálára? Hogyan melegítesz a fellépések előtt?

Mike Mangini: Nos, nem sok időre van szükségem, inkább mentálisan készülök. A számomra bevált legjobb módja a felkészülésnek, hogy a pihenésre gondolok. Az egész napos repülés után jól esett kicsit kikapcsolódni, enni. Egy kis sziesztázással új erőre kaptam, majd ismét ettem és pihentem. Ha ezt meg tudom oldani, akkor az időeltolódás sem visel meg. Amikor már a dobolásnál tartok, teljesen improvizálni fogok. Bár régóta nem dobszólóztam, de örülök neki, hogy most erre újra lehetőségem nyílik. Ha nyugodt és kipihent vagyok, akkor a rengeteg gyakorlás meghozza az eredményét.

HRM: Szerinted mi a titka egy jól összeállított rock/metal dobszólónak?

MM: Ahhoz, hogy egy jó előadói gesztust, zenei megnyilvánulást tegyél, mindenképp ki kell alakítani valamilyen összefüggést. Én például egy ütemmutatót határozok meg, amit semmilyen esetben sem változtatok meg. A hangszínekben, dinamikában vagy magában a stílusban viszont változtatok. Ha a lábdobon egy basszus osztinátot játszom, akkor ezt három másodpercnél nem tartom tovább, utána mindig valami más csinálok. Ahhoz, hogy egy ötletet megfelelően adj elő, úgy kell csinálni, mintha egy történetet mesélnél el. Nem lehet mindig ugyanazt a mondatot elmondani, hanem a következő elemnél egy picit át kell formálni.

HRM: Nagyon sokáig tanárként dolgoztál. Véleményed szerint milyen hibákat követnek el a dobosok szólózás közben?

MM: A legnagyobb hiba szerintem az, ha elfelejted hol vagy. Emberek előtt szerepelni teljesen más, mint egy szobában vagy egy stúdióban gyakorolni. Ha nem ismerjük fel a különbségeket, akkor ez végzetes hibához vezethet. Tapasztalataim azt mutatják, hogy ha egy ember egy meghallgatásra készül, akkor mindenképp ahhoz a környezethez kell alkalmazkodnia. Ha fellépésre készül, akkor arra kell felkészülni, hogy emberek elé lép ki. Azt tartom a legnagyobb hibának, hogy sokan nem tesznek különbséget ezek között, nem így gondolkodnak.

HRM: Szeretnék áttérni kicsit a Dream Theaterre. Te voltál az első dobos a meghallgatásokon. Milyen érzésekkel vágtál neki a kihívásnak? Hogyan érezted magad utána? Melyik volt a kedvenc részed?

MM: Úgy érzem, hogy teljesen felkészülve vágtam neki. Minden technikai és egyéb hibalehetőséget átgondoltam, számoltam velük. A dalokat nem próbáltam túl sokat, amíg gyakoroltam őket, nem voltak tökéletesek, de a meghallgatáson egyetlen hiba nélkül játszottam el mindet. Talán ezeknek köszönhetem, hogy mára igazán otthon érzem magam a DT dalok világában. A többi dobost is megvizsgáltam szakmai szempontból, hiszen sokan közülük a barátaim. Mindegyikük csinált valami olyan különlegességet, amit én nem. Volt olyan, aki bizonyos dolgokat jobban hajtott végre, mint én, s mindegyikük egy egyéniség. A meghallgatás legkellemesebb része maga a környezet volt, ezért úgy gyakoroltam, hogy ezt magam elé képzeltem. Talán a legnagyobb trükköm az volt, hogy mind a négy zenész szólamát megtanultam, s így tudtam, hogy mit fognak csinálni, mire számíthatok.

HRM: Az ’A Dramatic Turn of Events’-ről melyik a kedvenc dalod zenei és melyik dobos szempontból?

MM: Tudod, dobolás szempontjából inkább a dinamikai színességet szeretem. Van egy rejtett momentum az albumon, amit nem igazán lehet hallani. Ez az, ahogyan a talpam a lábcin pedálján szalad végig, ami valójában csodásan szólt. Más különlegességet is meg tudok említeni, például amikor Jordannel különböző ütemmutatókban játszottunk együtt. Nem épp hétköznapi ritmikai képleteket használtunk, például 13-as lüktetés a 2-essel. Az Outcry középső instrumentális része is igazán különleges, amellyel kapcsolatban most készítettem egy oktató filmet a Drum Guru segítségével. Mindössze 5 dollárért letölthető ez a film, amiben ezt a kedvenc részemet magyarázom el.

HRM: Van olyan dolog, amit megváltoztatnál a lemezen?

MM: Természetesen igen. Több mint két évet töltöttem ezekkel a szerzeményekkel, de most egészen másként gondolok rájuk, másként hallom őket. Ettől függetlenül magát az albumot nem változatnám meg. Ezt azért mondom, mert akkor, abban a pillanatban ezt tartottuk jónak. A koncerteken ma már egy-két dolgot másképp játszok.

HRM: Az új albumról tudhatunk valamit?

MM: Igen, várhatóan a nyár végén jelenik meg. Remélhetőleg augusztus végén, de lehetséges, hogy szeptember elejére átcsúszik. A lehetséges címek közül is választanunk kell még.

HRM: A dobfelszereléseden változott valami a stúdiómunkálatokra?

MM: A hangzás változott a legtöbbet. Ennek az az oka, hogy más hangmérnökkel dolgozunk, mint a korábbi lemezen. Ezzel az illetővel én már dolgoztam együtt, például James LaBrie ’Elements of Persuasion’ lemezén. Csodálatos és igazán gazdag hangzást hoztunk össze a segítségével. A dobjaim közül nem változott semelyik, ugyanazokat használom, de néhány cintányért kicseréltem. Lényegében nem változott, bár a pergő hangzása kicsit mélyebb és sokkal teltebb lett.

HRM: Milyen volt az első alkotói folyamat a Dream Theaterrel?

MM: Csodálatos volt, igazán jól éreztem magam és ezt láttam a többieken is. Mindig, amikor hazamentünk, elégedettség és öröm sugárzott belőlünk. Sokat nevettünk akkoriban.

HRM: Milyen terveitek vannak? Mikor indul az új turné?

MM: Azt biztosra mondhatom, hogy élőben is be fogjuk mutatni az új szerzeményeket. Ahogyan már említettem, a lemez várhatóan augusztus végén megjelenik, de az élő felvételről, a ’Live At Luna Park’-ról még nincsenek biztos információink. Úgy volt, hogy még e hónap végén napvilágot lát, de biztos vagyok benne, hogy csúszni fog. Én úgy tudom, hogy a gyártási munkálatokat még nem fejezték be, s valójában még nem került fel a lemezekre a film. A turné kezdetét egyébként 2014 januárjára terveztük.

HRM: Újabb budapesti időpont is szerepel a listán?

MM: Ahol eddig játszottunk, oda mindenképpen visszatérünk. De ezek még csak tervek, semmit nem merek biztosan mondani.

HRM: A két magyarországi fellépés után van valami különleges emléked rólunk?

MM: Hogyne, a magyar közönség nagyon lelkes volt és nagy örömmel fogadott. A hely is és az étel is kiváló volt mindkét alkalommal. Azt sajnálom, hogy nem jut több időnk megismerni egy-egy helyszínt, ahol fellépünk. Amikor van időm, szeretek az emberekkel beszélni; nyugodtan leülni, pihenni, nem pedig elrejtőzni a négy fal közé.

HRM: Remélem, hamarosan újra találkozunk majd. Nagyon köszönöm a beszélgetést.

MM: Én köszönöm a lehetőséget.

Készítette: Kárpáti Szabolcs

Fotók: Kárpáti András