Megkérdeztük...Cornerstone - Doogie White

írta admin | 2005.10.29.

HRM:Cornerstone
Hello Doogie! Remélem emlékszel ránk a budapesti Cornerstone bulin dumáltunk a Wigwam-ban (Indián sátor). Hogy zajlottak a Cornerstone bulik az év elején?

DW: Persze emlékszem rátok, nem ittam aznap éjszaka. A turné tele volt élménnyel, a közönség reakciója nagyon pozití­v volt mindenhol, szinte minden buli után egy hatalmas őrült partyt csaptunk.

HRM: Hogy emlékszel vissza a magyar koncertre?

DW:Nagyon jól éreztük magunkat, a közönség is fantasztikus volt, emlékszem sokszor énekelték velünk a dalokat együtt.

HRM: Van valami különösen jó történetetek erről a turnéról?

DW: Minden vasárnapunk szabad volt, amit általában a szállodában töltöttünk, ilyenkor játszottunk a hóban...Szerintem a legjobb történetek a bulik voltak amiket lenyomtunk.

HRM: Jelenleg éppen a koncertlemez dalait válogatjátok össze, mely a mostani turnéról készül. Hogyan választjátok ki a dalokat? Egy klasszikus dupla koncertlemez lesz? Felvettétek a magyar koncertet is?

DW: Ja, egy klasszikus dupla koncertlemez lesz egy CD-n! (nevet), habár igazad van a klasszikus koncertlemezek általában két CD-sek Igen, azt hiszem rögzí­tettük a magyar bulit is, amiről felkerülhetnek dalok a lemezre is. Éppen most válogatjuk össze a dalokat és a verziókat a lemezre.

HRM: Van egy közös projected a Liesgang-al. Hogyan jellemeznéd ezt a zenét, illetve mit mondanál a VSE albumról? (Liesegang/White:V.S.E. - 2005)

DW: Változatos dalok, de a hard rock stí­luson belül mozgunk. Van pár nagyon csodálatos gitáros pillanat az albumon, melyet Bill követett el. A szövegek az összetört szí­vekről, háborúról, reménytelenségről, halálról, gyilkosságról szólnak, szóval csupán vidám dologról (nevet). Sokan azt mondják, olyan zene, mintha Ozzy-t, a Whitesnake-t, a Garbage-t és a Rainbow-t összekevernénk. Szerintem minden hard rock rajongónak érdemes meghallgatnia.

HRM: A legfrissebb munkád Malmsteen szólólemezén található, hogyan ment a munka? Sokan azt mondják nem könnyű Yngwie-vel dolgozni....

DW: Ez egy nagyon erős Yngwie album lett! Néhány riff annyira kemény lett amilyent még soha nem í­rt! A szólók pedig a Malmsteen védjegyek ismét. Mi nagyon jól tudunk együtt dolgozni, nagyon szeretem nézni amikor játszik.

HRM: Tervezitek az új Malmsteen album világkörüli turnéját már?

DW:Igen folynak az egyeztetések, de erről nem mondhatok többet.

HRM: Elégedett vagy a vokál részekkel amit az Unleash The Fury-ra énekeltél? Volt elég stúdió időd rá?

DW: Több napig a munkákat szüneteltetni kellett, mert éppen akkor söpört végig egy hatalmas hurrikán a területen. Így sajnos a kiesett időt pótolni kellett. Összességében elégedett vagyok, kicsit talán nyugodtabb, visszafogottab lett az ének, mint ahogy az Attack-on hallhatod.

HRM: Tudtál valami saját ötletet beleadni a lemezbe?

DW: Nem, Yngwie egyedül dolgoz ki mindent a lemezre.

HRM: Hány órából áll a nap nálad? Úgy tűnik 27-28 órát dolgozol naponta, sok projektet csinálsz párhuzamosan.

DW:Nagyon szeretem ezt a munkát. Szeretek dalokat í­rni, lemezfelvételeket készí­teni és természetesen turnézni! Nem nézem mennyi idő telik el. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy ez a munkám. Ha úgy érzem, hogy valemilyen érzést egy dalba tudok folglalni, akkor az örömet jelent, érdekes dolog és megcsinálom.

HRM: Hogyan gondolsz vissza a Rainbow-os időkre (Stranger In Us All)?

DW: Nagyon élvezetes időszak volt a számomra. Nagyon sokat szórakoztunk annak ellenére, hogy mostanában Ritchie (Blackmore - a szerk) máshogy állí­tja be ezt az időszakot.Nagyon jól tudtunk együtt dolgozni, í­rtunk pár klasszikus dalt és játszottunk pár nagyszerű koncertet. Mindent összevetve egy nagyszerű időszak, nagyszerű csapattal. Pár igazi örök barátot szereztem abban az időszakban.

HRM: Mit gondolsz az MP3 zenekalózkodásról ami az Interneten zajlik?

DW: Nem foglalkozom ezzel.

HRM: Hol és hogyan élsz? Mik azok a dolgok, amiket megosztanál a rajongókkal a magánéletedről?

DW: Londonban élek a Temze partján. Nem szeretem a magánéletemet az emberekkel megosztani. Nagy gyűjtője vagyok a James Bond sorozatnak, szeretem a Thai kajákat, és a London Pride sört.

HRM: Szerintem a világ egyik legjobb hangja vagy és a koncertteljesí­tményed is lenyűgöző. Nem zavar az a tény, hogy legtöbben "csak" Yngwie énekesének tartanak?

DW: Hát sokkal jobb dolog mintha úgy lennék hí­res, mint Fat Dance a Take That-ből

HRM: Miért nem csinálsz egy Doogie White szóló bandát magad köré? Vagy a Cornerstone-t tekinthetjük akár annak is?

DW: A Cornerstone nagyon sok örömet ad nekem. Nagyszerű barátok vagyunk Steen-el (Steen Morgenstein- bass Royal Hunt a szerk.) Nagyon sok közös ötletet vittünk bele a Cornerstone-ba és reméljük ezt még sokáig tudjuk tovább csinálni. Ha már nem lesz mit beleadni, és esetleg kiégünk, akkor talán megcsinálom, de ahogy az előbb mondtad, ehhez a 27 óra is kevés egy napból.

HRM: Milyen fajta zenét szeretsz hallgatni a szabaidődben (autóban/otthon)?

DW: Mostanában John Sloman: Lone Star és Gary Moore: Corridors Of Power lemezeit hallgatom. Nagyon várom már az új Garbage albumot! Persze ha tolvaj lennék már letöltöttem volna az Internetről rég! (nevet)

HRM: Milyen feldolgozás dalokat szeretsz elénekelni?

DW: Nagyon szeretem a régi soul dalokat. Marvin Gaye például ebből a vonalból, de szeretem nagyon a Jézus Krisztus Szupersztárt is.

HRM: Remélem hamarosan újra találkozunk Magyarországon, várunk vissza, addig kí­vánunk sok London Pride sört!

DW: Remélem én is hamarosan találkozunk, Budapesten nagyszerű bulit adtunk, jók a piák, csinosak a lányok, alig várom, hogy visszatérjünk

HRM: Köszönöm az interjút!

DW: Örültem én is! "Rawk on people see ya real soon - Doogie"

Hellstar.