"Narancsszí­nben pompáznak a királyok": The Flower Kings - A38, 2012.10.23.

Hosszas várakozás után elérkezett az idő számomra, hogy végre élőben láthassam a The Flower Kings-t. Erre az alkalomra sok évet kellett várnom, hiszen a zenekar utolsó albuma a ’The Sum Of No Evil’ még 2007-ben jelent meg, de Budapesten legutóbb a ’Paradox Hotel’ turnéján, 2006-ban láthatta a zenekart a hazai közönség...

A ’Banks of Eden’ című lemez munkálatait a régi megszokott négyes (Roine Stolt, Thomas Bodin, Hasse Froberg és Jonas Reingold) már az új dobossal, Felix Lehrmannal kezdte meg. Bár Felix a zenekar többi tagjánál jóval fiatalabb, de ettől függetlenül fel tudott nőni a feladathoz. A ’Banks of Eden’-t a zenekar a régi jól bevált módon, élőben játszotta fel a stúdióban. A módszer lényege Roine Stolt elmondása szerint az volt, hogy így a lemez az igazi klasszikus prog-lemezek hangzását adja vissza. Ezt azonban megfejelték még egy bónusszal, ugyanis a duplalemezes vinyl változaton egy másik hangzást is kikevertek; így az 1970-es években érezhetjük magunkat a hangminőségnek és zenei élménynek köszönhetően. 

A jelen azonban mindig tartogat meglepetéseket és ez most sem volt másképpen. Október 22-én este a pozsonyi fellépés után, úton Budapest felé a zenekart és a felszereléseit szállító busz kuplunghiba miatt leállásra kényszerült, így a csapat csak vontatókocsi segítségével jutott el a célállomásig. Szerencsére időben érkeztek a Duna budai oldalára, így a pakolás, színpadépítés és hangpróba is teljesen rendben és időben lezajlott.

A koncert este nyolc óra után pár perccel kezdődött. Mindig jó érzéssel tölt el, amikor egy zenekar egységként jelenik meg és zenél a színpadon, mely ezúttal narancssárga színekben pompázott. Az Orange erősítők mellett lufik, függönyszerű leplek és lámpák színesítették a látványt. Az új korong nyitódalával, a Numbers-szel kezdődött a zenélés. A közel 25 perces kompozíció nagyon jól szólt élőben és igazán feltüzelte a közönséget. Az egység, amit a zenészek mutattak, nem mindennapos; érezhető volt, hogy számukra a zene tökéletessége volt a cél.

A dob és basszus duettje nagyon jó ötlet volt, főleg hogy Felix és Jonas kiegészítették egymást: a két hangszeres között láthatóan nagyon jó munkakapcsolat van. Produkciójuk igazi élmény volt, hiszen a rock kereteit kitágítva helyenként a jazzig is elértek. Ekkor következett a Babylon című dal, ami szerintem a névjegye ennek a zenekarnak, s nagyon tetszett. Thomas Bodin szólója az elektronikus effektzene elemeivel feszegette a határokat, de az extravagáns billentyűszóló után újra visszatért a megszokott hangzás. Igazi csemege volt ezeket a dalokat hallgatni, a fantasztikus hangzású dallamok és ritmusok egy csodát teremtenek együtt.

A What If God Is Alone című melankolikus dalt (a ’Paradox Hotel’-ről) igazán jó húzás volt beválogatni a műsorba. A szenzációs dallam és vokálok által eljutottunk a koncert érzelmi csúcspontjára. A lassú dal után visszatértek a zúzós hangzáshoz, de a hamarosan kibontakozó énekdallam megnyugtatta a kedélyeket. Hasse Froberg egy pillanatig sem ingott meg, pedig sokféle színt kellett produkálnia. A műsor vége felé közeledve sem mutatott fáradtságot a társaság, pedig egy közel 2 órás zenélés nem mindennapos teljesítmény. A Rising The Imperial című szám mintha az egész este összefoglalása lett volna. Ezután rövid időre elvonultak a zenészek, de a magyar közönség bíztatására egy ráadás dal is belefért: a Paradox Hotel.

Ha negatívumot kellene keresnem, csak egyet tudnék mondani: a nagy hangerőt. Ez a műfaj érzékeny, nem csupán arról szól, hogy a húrok közé csapunk. A finom hangszeres megoldásokhoz a hangtechnika finomsága is mindenképp szükséges. Nem sokkal a búcsú után a „királyi” csapat minden tagja a bolt standjánál volt és a közönség tagjainak késérése autógrammjukkal is ellátták a lemezeket, koncertjegyeket – ki mit hozott. Számomra óriási meglepetés volt, hogy a különleges narancssárga turnépóló mellett a zenekar minden tagjának CD- és néhány bakelit lemeze is kapható volt. Nem is tudtam összeszámolni hány féle album volt kapható az igazán impozáns mini-boltban. Az est összességében számomra felejthetetlen élmény marad, melyért köszönet a Livesound csapatának!

Setlist:

Numbers / For the Love of Gold / Dob- és basszusszóló / Babylon / Billentyűszóló / Stardust We Are / What If God Is Alone / Last Minute on Earth - In the Eyes of the World / The Truth Will Set You Free / Rising the Imperial /// Paradox Hotel

Szöveg: karpatisz

Képek: pearl69 (További képek ITT tekinthetők meg!)

Köszönet a Livesoundnak!