Carl Palmer - a Dobos ismét Magyarországra érkezik!

írta Hard Rock Magazin | 2006.10.22.

Egy év elteltével ismét hazánkban üdözölhetjük a világ egyik legnagyobb formátumú dobosát, az Emerson, Lake & Palmer egykori, és az ASIA jelenlegi tagját, Carl Palmert. Az október 25-én az A38 hajón megrendezésre kerülő koncertig már csak néhány nap van hátra. A felkészülésben szeretnénk segí­teni a művész életútjáról készí­tett összefoglalónkkal... Carl Frederick Kendall Palmer 1950. március 20-án született Birmingham-ben. Már gyerekkorában közel került a muzsikához, mivel egész családját behálózta a zene imádata. Nagypapája dobolt, nagymamája hegedült, édesapja énekelt, gitározott és dobolt, és édesanyja is jó néhány hangszer kezelését elsajátí­totta. A kis Carl kezdetben hegedülni tanul de testvérei hatására hamarosan megismerkedik a gitárokkal és a dobokkal is. 1959-ben látja először a "Drum crazy" cí­mű filmet. Ennek az élménynek és a kor legendás dobosának Buddy Rich-nek hatására kezd el vonzódni a "bőrök" iránt. 11. születésnapjára kap egy új dobszerelést, és elkezdi ütős tanulmányait. A következő három évben szorgalmasan tanul, majd 14 éves korában csatlakozik első profi zenekarához, a The Mecca Dance Band-hez. 15 éves korában lép be a King Bees nevű csapatba, ahol Richard King gitározik, Len Cox bőgőzik és Jeff Brown énekel. Ez a banda később The Craig néven válik ismertté. A feltűnően tehetséges fiatalember már ekkor nem győz válogatni a jobbnál jobb ajánlatok között. Még csak 16 éves amikor csatlakozik a Chris Farlowe (később a Colosseum énekes) által vezetett Thunderbirds-höz, ahol nem kisebb név, mint Albert Lee gitározik.(Eric Clapton, Dolly Parton, Bill Wyman&The Rythm Kings) Ez a muzsika az első, melyben Palmer először érzi otthon magát és ez az első, mellyel a slágerlisták csúcsára is feljut. 18 éves korában, a már rutinos dobos újra vált. Következő zenekara, a "The Crazy World Of Arthur Brown", Fire cí­mű dalával bekerül a Top 10-be. Ezzel a zenekarral már a tengeren túlra is eljut, ahol későbbi pályafutása szempontjából alapvető hatások érik. Többek között találkozhat Jimi Henrix-el, a Grateful Dead-el, az Iron Butterfly-al. A "vándorló" dobos ezt a csapatot is hamarosan maga mögött hagyja. Személyes problémákra hivatkozva kilép a kötelékből és csatlakozik pályafutása első igazán neves zenekarához, az Atomic Rooster-hez. A Nich Graham énekes, gitáros által vezetett progresszí­v rockot játszó zenekar debütáló albuma az angol lista előkelőnek számí­tó 49. helyén landol. 1970 tavaszán csörög Carl Palmer telefonja. A beszélgetés alapjaiban változtatja meg a dobos életét. A vonal mások végén ugyanis a billentyűs hangszerek mágusa, Keith Emerson tartózkodik, aki akkoriban már egészen a Top 10-ig jutott Nice nevű zenekarával. Arra kéri Carlt, hogy csatlakozzon új zenekarához, melynek basszusgitáros, énekes posztját, a King Crimson tagja, Greg Lake töltené be. Néhány közös próba után Carl Palmer kimondja a boldogí­tó igent, és í­gy megalakul a sajtó által azonnal "szupergrupnak" titulált Emerson, Lake & Palmer (ELP). Emerson, Lake&Palmer Első albumuk még 1970 novemberében megjelenik és azonnal hatalmas sikerrel startol. A mára már klasszikus sikerdal, a "Lucky Man" segí­tségével Angliában a Top 5-be, Amerikában a Top 20-ba érkezik szinte azonnal. A zenekar hatalmas kedvvel és lendülettel dolgozik. 1971-ben megjelentetik második albumukat a "Tarkus"-t, mely mára a progresszí­v rockzene egyik alapművévé vált. Emerson, Moog szintetizátoron "elkövetett" elképesztően újszerű játéka, Palmer időnként követhetetlen ritmizálású, őserejű dobolása és Greg Lake stabil alapot biztosí­tó, megbí­zható játéka az albumot egészen az Angol lista éléig repí­ti. A gőzerő tovább hajtja az ELP-et. Még szinte meleg volt a "Tarkus", amikor 1971 március 21-én a Newcastle City Hall-ban rögzí­tik azt az albumot, mely alapjaiban rengeti meg a világ zenehallgatóit és főleg zenekritikusait. Azon az estén Musszorszkij halhatatlan zeneművét az "Egy kiállí­tás képei"-t játssza el a zenekar. Az elkövetkező két évben az ELP bejárja és elvarázsolja a világot. A szí­npadon három "őrült fazon őrjöng" minden este, a rock muzsikát a klasszikus zenével ötvözve, feledhetetlen show-t nyújtva át közönségének. Következő albumuk a "Trilogy" után ismét turnéra indulnak, melyet követően Palmer Londonba utazik, ahol klasszikus ütőhangszereken tanul. Nem sokkal ezután elkészül az ELP következő lemeze a "Brain Salad Surgery", melyen olyan örökzöldekkel találkozhatunk, mint a "Karn Evil 9", vagy a "Jerusalem". 1974 augusztusa ismét rocktörténelmi pillanatot hoz. Megjelenik a csapat első élő albuma, mely sokáig vezette a leghosszabb cí­mű lemezek listáját is. A "Welcome Back My Friends, That Show Is Never Ends, Ladyes And Gentlemen Emerson Lake And Palmer" cí­mű tripla albumot a kritikusok és a zenerajongók máig a legjobb koncertalbumok között tartják számon. Palmer és az ELP másik két tagja a sikereken felbuzdulva megszállottként dolgozik tovább. Előbb a "Works 1" majd a "Works 2" albumok jelennek meg, melyeket a "Love Beach", majd egy újabb koncertfelvétel az "In Concert" követ. Ekkor hirtelen kialszik a parázs és az ELP minden különösebb felhajtás nélkül, 1979-ben feloszlik. Carl Palmer megalakí­tja saját zenekarát is PM néven. 1980-ban jelenik meg első és egyben utolsó albumuk is "1:PM" cí­mmel. 1981-ben Brian Lane menedzser kopogtat Palmer ajtaján és átnyújtja a muzsikus életének következő meghatározó ajánlatát. Hosszas tárgyalások után - melyek alatt felvetődik Rick Wakeman és Trevor Rabin (Yes) neve is - megszületik a John Wetton (U.K, King Crimson), Steve Howe (Yes) Geoff Downes (Yes, Buggles) és Carl Palmer felállású ASIA. A zenekar célként egy populáris, dallamos, progresszí­v, technikás elemekkel teletűzdelt muzsika "előállí­tását" tűzte ki céljául. Első - cí­m nélküli - albumuk azonnal hatalmas sikert hoz. A "Heat Of The Moment" cí­mű dal a mai napig óriási sláger de az "Only Time Will Tell", vagy a "Wildest Dreams" is örökké emlékezetes marad. A 18 hónapos turné után a csapat rögzí­ti második, "Alpha" cí­mű lemezét, mely után megkezdődik a "népvándorlás". Előbb Wetton helyére érkezik az ELP-ből ismert Greg Lake, aki nem bí­rja sokáig "Ázsiában" és egy év múlva elhagyja a zenekart, ahová visszatér John Wetton. Ő azután hamar összerúgja a port Steve Howe-al, kinek helyére a Krokus-os Mandy Meyer érkezik 1988-ban Palmer elhagyja az ASIA-t és egy új formációban ismét összeáll Keith Emersonnal. Rober Barry basszusgitáros, énekes közreműködésével egyetlen albumuk jelenik meg "To The Power Of Three" cí­mmel. 1989-ben Palmer visszatér az AISA-ba. 1991-ben Emerson és Greg úgy dönt, hogy - Cozzy Powell-el tett kis kitérő után - újraéleszti a "Palmeres" ELP-et. Palmer igen mond, és í­gy 1992-ben megjelenik a "Black Moon" cí­mű album, mellyel világkörüli turnéra indulnak. 1994-ben újabb albumuk jelenik meg "In The Hos Seat" cí­mmel, melyet újabb portya követ. Ennek keretén belül együtt játszanak a Deep Purple-el, a Dream Theater-el, a Kansas-el és a Jethro Tull-al is. 1997 június 20-án az ELP Budapesten, a Kisstadionban is fellép. Már tervezik az újabb korongot, amikor 1998-ban Greg Lake elhagyja a zenekart, de az ajtót nyitva hagyja egy újabb "reunion"-ra. Palmer természetesen nem marad munka nélkül. 1999-ben az idő megismétli önmagát, az ASIA újjáalakul. Közben Palmer saját, szóló pályafutását is egyengeti. Saját anyagokat jelentet meg, és régi álmát is megvalósí­tja, eljátsza gyerekkori ideáljánal Buddy Rich-nek néhány szerzeményét is. 2003-ban saját zenekarával turnézik. A fellépésekről "Works: Live in Volume 1" cí­mmel egy élő felvétel is megemlékezik, melynek folytatása 2004-ben érkezik, Works: Live In Volume 2 cí­mmel. 2006-ban újabb szenzációként ismét turnéra indul az eredeti felállású ASIA. A hatalmas munkabí­rású Palmer mindeközben saját zenekaráról sem feledkezik meg és az ASIA körút szüneteiben megmutatja magát trió felállásával is. Carl Palmer dobos géniusz, Paul Bielatowitcz gitáros és Stuart Clayton basszeros játékát 2006. október 25-én a hazai közönség is élvezheti. ...és reménykedjünk, talán egyszer még láthatjuk Palmert "Ázsiában" is! Brinyó