"Tudatos döntés volt, hogy a thrash metal rajongók igényeit kiszolgáljuk": Interjú Kovács Antallal, a FEZEN főszervezőjével
írta Hard Rock Magazin | 2012.07.28.
Miután lefutott az utolsó Rockmaraton, a Sziget egy napra csökkentette saját rockzene-adagját, a Metalfest pedig nem került megrendezésre 2012-ben, talán mondhatjuk, hogy a FEZEN lett a legnagyobb metal fesztivál idén, még akkor is, ha programjuk elsősorban a thrash metal rajongóinak kedvez. A tavalyi Dream Theater, Richie Kotzen, Rhapsody of Fire, Dragonforce felállás után most a Machine Head, Testament, Kreator, Sabaton, Korpiklaani ötös büntet (de húzónévként még idecsaphatjuk Al Di Meolát és a Tito & Tarantula-t is), újfent kihagyhatatlan programmá téve a FEZEN-t. A fesztivál múltjáról, jelenéről és jövőjéről Kovács Antal főszervezőt kérdeztük.
Hard Rock Magazin: A mostani FEZEN-t nyugodtan nevezhetjük "Thrash Fesztnek” is a főbandák műfaját tekintve; tudatos lépés volt ez alkalommal, hogy a thrash metal köré szervezitek a programot, vagy csak pont ezekkel a bandákkal sikerült leszerződni?
Kovács Antal: Tudatos döntés volt, hogy a thrash metal rajongók igényeit kiszolgáljuk, és hogy ez a fesztiválozó réteg a FEZEN-en találja meg idén a leginkább kedvére való programot, ezzel is erősítve elköteleződését a fehérvári buli iránt. A Machine Headet nagyon akartuk, a többi fellépőt eköré a program köré terveztük úgy, hogy a thrash metal rajongók a fesztivál mind a négy napján találjanak kedvükre való programot a FEZEN-en.
A thrash metal azonban csupán egy vonulat a FEZEN idei stíluskínálatában. A fesztivál idei programját négy vonalra fűztük fel úgy, hogy a programmal letegyük az alapokat Székesfehérvár zenei kulturális központ szerepének megteremtéséhez. A FEZEN közönsége az országos nagy fesztiválok közül talán a leginkább sokszínűbbek, a más fesztiválok esetében a fesztiválozókra ráhúzható sztereotípiák itt nem léteznek. Éppen ezért a programban az alternatív és elektronikus zenék kedvelői éppúgy megtalálják a kedvükre valót, ahogy a harmincon túli fesztiválozók is a nulladik napi exkluzív koncertek között.
HRM: Anno olyan pletykák is terjengtek, hogy a Deep Purple fel fog lépni az idei FEZEN-en. Milyen fázisig jutottak a tárgyalások, és végül miért nem valósult meg a koncert?
K.A.: A szerződéskötés előtti pillanatban a zenekar úgy döntött, hogy október-novemberig stúdióba vonul, és az új lemezén dolgozik. Ezzel együtt kaptunk egy ígéretet egy provizórikus 2013. augusztus 3-i székesfehérvári koncertre. Ennek megfelelően az idei FEZEN után október-novemberben újra felvesszük a tárgyalások fonalát a menedzsmenttel, hogy jövőre a fehérváriaknak elhozhassuk a Deep Purple-t.
HRM: Már sok nagy nevet idecsábítottatok az évek során. Kikre vagy a legbüszkébb?
K.A.: A 2008-as Helloween koncert volt az első olyan buli a FEZEN-en, amellyel a FEZEN felkerült a nemzetközi fesztiváltérképre és belépett az országos jelentőségű fajsúlyos fesztiválok közé. Már a négy évvel ezelőtti bulin is több mint 30 ezer fesztiválozó tombolt, az azóta folyamatosan növekvő nézőszámok mellett csupán összehasonlítás kérdése, mihez képest kisebb vagy nagyobb rendezvény a FEZEN. A FEZEN négy évvel ezelőtt bizonyította, hogy alkalmas a nemzetközi élvonalhoz tartozó nagy nevek számára is megfelelő körülményeket teremteni, ettől kezdve már csak a közönségigények, az anyagi lehetőségek és persze az időpont határozza meg, melyek azok a nemzetközi fellépők, akik fellépnek a FEZEN-en.
A másik buli, amire nagyon büszke vagyok, az a tavalyi Dream Theater koncert, amivel megmutattuk, hogy az „értő” zene fesztiválközegben is életképes. Az idei fellépők közül a Machine Head, az Al Di Meola és a Tito & Tarantula az a három név, amelynek mint lokálpatrióta székesfehérvári nagyon örülök. Örülök annak, hogy Székesfehérváron három ilyen nemzetközileg is neves zenekart tudunk felvonultatni a FEZEN-en.
HRM: Mi volt az eddigi legrázósabb eset a Fezen története során?
K.A.: A FEZEN szerencsés csillagzat alatt áll, a fesztiválszervezésben velem együtt dolgozó csapat minden tagja „igazi megoldó”, nagyon pozitív társaság, én magam is így működöm. Emellett a fehérváriak is extrémen lojálisak a „saját” fesztiváljukhoz, kortól, nemtől, zenei ízléstől függetlenül nagyon pozitívan közelítenek a FEZEN-hez. Talán ennek a sok pozitív impulzusnak köszönhetően a FEZEN-en az évek során nem nagyon találkoztunk igazán rázós esetekkel.
HRM: Mi volt a pozitív értelemben vett legemlékezetesebb momentum?
K.A.: Minden évben azokat a pillanatokat szeretem a legjobban a fesztiválon, amikor a nagypapákat vagy a kisgyerekükkel a nyakukban álló fiatal apukákat látom a hátsó sorokban, amint egy sörrel a kezükben családostul élvezik a zenét és a FEZEN-hangulatot.
HRM: Még több színpad van idén, mint korábban. Mennyire kemény dió összeegyeztetni a zenei ízléseket, megrajzolni a programot úgy, hogy lehetőleg senki ne maradjon le semmiről, és hasonló stílusú bandák ne „üssék egymást” az időbeosztásban?
K.A.: Ez mindig komoly feladat, és persze soha nem lehet mindenki kívánságának megfelelően tervezni, de törekszünk arra, hogy a hasonló stílusú produkciók ne üssék egymást. Mivel azonban a stílusok között nagy az átjárás, a fesztiválközönség ma már nem elsősorban a stílusok mentén szerveződik, hiszen a telefonokon, zenelejátszókon szinte minden fezenes zsebében sokféle stílusú zenék lapulnak, így nem csupán ez a mérvadó. Mi is tervezünk, és a fesztiválozók is tervezik a saját fesztiválprogramjukat, ezt segíti például a mobiltelefonra fejlesztett alkalmazás is, amellyel a fezenesek összeállíthatják saját programjukat a teljes kínálatból csemegézve.
HRM: A zenei programokon kívül mivel várjátok a fesztiválozókat? Mennyire tudja magába szívni az ide látogató a fehérvári kultúrát?
K.A.: Az idei nem zenei programokban több újdonság is szerepel. Olimpianéző helyszínnel, különleges extrém sport bemutatókkal és tudásalapú, a FEZEN-re szabott kocsmakvízzel is készülünk.
HRM: Tavaly kissé „kellemetlen szag” terjengett a fesztivál környékén. Elárulnád, hogy ez honnan származott, és hogy idén sikerült-e kiküszöbölni ezt a problémát?
K.A.: Az elmúlt évben a fesztiválterülettől néhány kilométerre lévő sertéstelepen éppen olyan munkálatokat végeztek a fesztivál ideje alatt, aminek a szagát a szél felénk sodorta. Jeleztük a gazdaság tulajdonosának, hogy ha egy mód van rá, idén a kellemetlen szaghatással járó tevékenységeket a fesztivál előtti és utáni időszakra időzítse, és mivel – ahogy korábban említettem – igazi megoldó csapat vagyunk, elintéztük, hogy a széljárás is kedvezőbb legyen, mint tavaly. (mosolyog)
HRM: Az illusztris fellépők névsorához képest igencsak közönségcsalogató jegyárakkal operáltok; hogyan sikerül ennyire baráti árakat kiszabnotok?
K.A.: Székesfehérvár önkormányzata a város egyik legfontosabb turisztikai értékeként tekint a fesztiválra, hiszen ez az a rendezvény, amely a legnagyobb tömegben vonz turistákat a városba mind az országból, mind az országhatáron túlról. Éppen ezért teljes mellszélességgel áll a fesztivál mellett. A város sokat tesz azért, hogy a FEZEN a jelenlegi gazdasági körülmények között is elérhető maradhasson, és így minél több turista érkezhessen a fesztiválra és ezzel együtt megismerje Székesfehérvárt, majd pozitív élményekkel távozzon. A fesztivál egyik legjelentősebb támogatója a város, amiből elsősorban maguk a fesztiválozók profitálnak.
HRM: A helyszínen milyen árakkal várják a fesztiválozókat (kaja, pia stb.)?
K.A.: Törekszünk arra, hogy az árakat más nagy fesztiválok árai alatt tartsuk. Egy korsó sör például a FEZEN-en 380 forint, a dobozos sör pedig 420 forint lesz.
HRM: Hogy épül fel a gasztronómiai kínálat, honnan jönnek a büfések, hamburgeresek? Kizárólag fehérváriakkal dolgoztok, vagy megvannak a bejáratott emberek, akik minden nagyobb fesztiválon ott vannak?
K.A.: A helyi vendéglátósok nagy súllyal képviseltetik magukat a fesztiválon. A helyi, környékbeli borok éppúgy megjelennek a fesztiválon, ahogy a város emblematikus vendéglátósai is kitelepülnek a FEZEN négy napja alatt. A lokálpatrióta irány ezen a téren is fontos szempont.
HRM: Idén bevezetésre kerül a Fezen kártya is. Mesélnél erről, hogy pontosan mi is ez, ill. mennyire lesz újdonság azok számára, akik már megbarátkoztak tavaly pl. a Szigeten a kártyás rendszerrel?
K.A.: Idén kísérleti jelleggel bevezetjük a FEZEN Kártyát, mint a fesztivál készpénzmentes fizetőeszközét. Akik már használták ezt a fizetőeszközt más fesztiválokon, tapasztalhatták, hogy a kiszolgálás ideje a rendszernek köszönhetően jelentősen megrövidül. Figyeltünk arra, hogy a visszaváltás és a feltöltés egyaránt gördülékenyen működjön, és ha menet közben bármi fennakadás adódik, azonnal vissza tudunk állni készpénzes fizetésre. Mivel a fesztiválozók döntő többsége a városba is kilátogat, ezért várhatóan a készpénz és a kártya a fesztivál négy napja alatt Székesfehérváron egymás mellett működő, párhuzamos fizetőeszközként működik majd.
HRM: Mondhatjuk azt, hogy a Fezen inkább a dunántúliak fesztiválja? Lehet tudni, hogy honnan érkeznek a legtöbben?
K.A.: A fesztiválozók körülbelül 50 %-a Székesfehérvárról és a környékbeli településekről, megyékből érkezik. A fezenesek másik fele Budapestről, a dunántúli megyékből és az ország keleti részéből jön. De egyre nagyobb számban érkeznek fesztiválozók a határon túlról is, idén várhatóan több ezren lesznek azok, akik külföldről jönnek Székesfehérvárra, a FEZEN-re.
HRM: Mennyi látogatóra számítotok, és mit mutatnak a korábbi évek statisztikái?
K.A.: A FEZEN eddigi 15 éve alatt 2009-ben látogattak el legtöbben a fesztiválra, ebben az évben 33 ezren buliztak a fesztiválon. Idén várhatóan legalább ennyien vagy akár még többen is érkezhetnek a FEZEN-re.
HRM: Egyre nagyobb a fesztivál, és ez már a 16. összejövetel. Meddig nőhet még a Fezen?
K.A.: A terület befogadóképessége meghatározza, hogy mennyien bulizhatnak kényelmesen együtt a FEZEN-en. Napi 15 ezer fesztiválozó a határ. Ha elérjük a 45 ezer fős számot, a méretet nem növeljük már tovább, ezután a minőségi fejlesztésekre koncentrálunk majd.
HRM: Milyen hosszabb távú terveitek vannak?
K.A.: Fehérvári fesztiválszervezőként az egyik legfontosabb célom, hogy a FEZEN-re és a FEZEN Klub programjaira alapozva Székesfehérvár zenei kulturális központtá nőjje ki magát.
Készítette: Jocke, Tomka, Mike
Legutóbbi hozzászólások