Aki Lombardónak készí­tett dobot - Villáminterjú Bendl Tamással

A Slayer a Megadeth társaságában fergeteges bulit nyomott nemrég hazánkban. A színpad előtt állók nem is sejtették, hogy a háttérben ott húzódik egyik honfitársunk, aki rajongása és kitartása eredményeképpen testközelből figyelhette példaképe játékát. Dave Lombardo ráadásul a koncert egy részét az általa készített pergődobon ütötte le. Utánajártunk, ki is ez a fiatalember és mi történt valójában.

HRM: Tamás, hogy is volt ez? A világ egyik legjobb dobosa Bendl-féle pergőn játszott a pesti bulin?

BT: Csak az utolsó négy számban. Szinte sokkot kaptam a csodálkozástól amikor azt mondta, hogy használni akarja a koncerten, hiszen ez kézimunka és nagyon kíváncsi a hangjára. Eredetileg ugyanis csak azért találkoztunk, hogy átadjam neki. Az utolsó blokkban, a Slayer négy nagy klasszikusában püfölte a pergőmet: South of Heaven, Raining Blood, Black Magic, Angel Of Death.

HRM: Na jó, kezdjük az elején, bemutatnád magad egy kicsit, mielőtt rátérünk arra, hogyan is jött az ötlet, hogy megkeresd Dave-et?

BT: Bendl Tamás vagyok, nemrég léptem át a negyedik x-et. 18 éves korom óta dobolgatok. A hangszer iránti szeretetemet Babos István dobtanárnak köszönhetem, aki sok más mellett közreműködött az első NO lemez munkálatainál is. Kisebb zenekarokban játszottam, volt itt kezdetben punk rock, a Decretum formációval, aztán a Peronnal keményebb, rockosabb irányt vettünk. A legutolsó csapatom a Mell Gibbon, itt a külföldi előadók slágerei kaptak főszerepet, nem a saját szerzemények.

HRM: A dobépítés ötlete honnan jött? Nem találtál magadnak kielégítő gyári hangszert?

BT: Mint dobos, szívesen olvasgattam a Ritmusdepo.hu oldalait és itt lettem figyelmes a tömörfadob-készítésről szóló topicra. Addig csak a sorozatban gyártott, rétegelt eljárással készített dobokról hallottam, és nem igazán értettem elsőre, mi az a donga dob. Egyáltalán miképpen szólal meg egy ilyen hangszer. Aztán szép lassan elkezdtem utána olvasni, megnéztem a nagy gyártók honlapjait, és arra jutottam, hogy megpróbálok én is ilyen hangszert készíteni.

Édesapám segített a marókészülékek létrehozásában, és az elképzeléseim megvalósításában. Az első hangszereim szépen lassan készültek el az ő segítségével: egy 14”-os pergőtest, egy 6”-os iker, egy 8”-os tam és egy 20”-os lábdob. Próbáltam a legkisebbet és az egyik legnagyobbat megépíteni, saját célra.

HRM: Mitől különlegesek ezek a dobok?

BT: Ahol a rétegelt-lemezes dobépítési technológia és hangzás végződik, onnan kezdődik a donga gyártási módszer és ezeknek a testeknek a hangminősége. Egyszerre nagyon dinamikusan és nagyon érzékenyen szól egy ilyen hangszer. Kiválóan lehet igazítani - a kiválasztott fafajtáknak köszönhetően – a különböző zenei stílusokhoz. Juhar, cseresznye, dió, tölgy. Főleg kemény és félkemény fával dolgozom, amiknek jók a hangtulajdonságai.

A felhasznált fának köszönhetően, sokféleképpen szólalhatnak meg ezek a hangszerek. Egy dobtest többféle fából is készülhet, a hangzás ennek megfelelően változik. Bővebben a www.btomdrums.5mp.eu honlapon írok a gyártásról.

HRM: A Slayert pedig ezek szerint kedveled, nem igaz?

BT: Nagyon is. Az 1985-ös megjelenésű Reign In Blood c. lemezük fogott meg először. A metal zenének ez az irányzata mindig is közel állt hozzám. Mind technikailag, mind zenei igényességben. A Christ Illusion és a World Painted Blood szerintem a szakma csúcsa. Kísérletezésekkel, új hangokkal.

HRM: Egyszer pedig csak bekattant, hogy csinálsz Lombardonak is valamit?

BT: Igen, tavaly jött a gondolat, hogy tiszteletem jeléül építek neki egy pergődobot. Lombardo a dobjain Evans bőröket, a pergődobjain pedig Evans St Dry bőröket használ, ami egyfajta száraz hangot produkál. A faanyagok közül így a dióra esett a választásom, mert ez a fa önmagában szárazabb, kevésbé telt hangot ad. Emellett észak amerikai fekete-diót és cseresznyefát is használtam a hangszer megépítéshez.

HRM: Hogy vetted fel a kapcsolatot vele?

BT: Elkezdtem kutakodni az interneten és sok publikus címre küldtem angol nyelvű bemutatkozó levelet, valamint egy rajzot a leendő ajándékról és az első megmunkálási fázisról. Aztán visszajelzést kaptam az American Records-tól (Richard Csabai - A&R), hogy kérésemet továbbítja a menedzsmentnek. Ezzel egy időben felvettem a kapcsolatot a magyarországi koncertszervezővel is. Innentől az ő profi támogatásukra hagyatkoztam. Dave tudott róla, hogy mit szándékozok neki átadni, és gondolom ennek megfelelően folytak az egyeztetések. A nyelvi nehézségeket is könnyen áthidaltuk a Live Nation anyanyelvi szintű tolmácsával. Ezúton is köszönet nekik!

HRM: Ezek szerint simán zajlott a találkozó.

BT: Igen, a koncert előtt 3 órával megtörtént a találkozó. Erről írok részletesen, fotókkal a www.ritmusdepo.hu oldalon is. Ezek a zenészek nagyon közvetlen, mindenféle sztárallűrt nélkülöző emberek.

Először is átadtam Dave-nek egy info-füzetet a pergődob megmunkálási fázisairól. Ez nagyon tetszett neki! Végig fogta és lapozgatta, Nézte a füzetet meg a dobot felváltva. Mellette volt a dobtechnikusa is. Még át sem atdat neki, csak figyelte a kezemben, amikor már mondta, hogy használni fogja a koncerten. Amikor átvette, elég súlyosnak találta, jól megforgatta. Tetszett neki a plusz táblácska is a gravírozással (Dave Lombardo SLAYER, 08. 04. 2011 Hungary). Aztán csináltunk néhány közös fotót.

A végén megkért, hogy írjam alá a pergődobot, valahol a márkajelzés körül. Nagyon meglepődtem, hiszen én mentem autogramot kérni, ajándékozni, és most ő, a nagy név, az egyik legjobb ütős, a ”lábdobok keresztapja” kér meg engem! Továbbá az a megtiszteltetés ért, hogy Dave meghívott: mivel a vendége vagyok, szeretné, ha a színpad mellett néznénk végig a műsort.

Vannak amatőr videók a Youtube-on, és hát tényleg ”átjön”a pergő hangja. A küzdőtérről is kaptam visszajelzést, hogy nagyon jól szólt a dob.

Raining Blood

Black Magic

A koncert végén még átadta a pár Dave Lombardo Signature dobverőt, és a pergődob bőrét, amin játszott, persze dedikálva. Hát ennyi lenne összefoglalva, röviden. Én pedig egy hihetetlen élménnyel gazdagodva utaztam haza!