James LaBrie: Static Impulse (olvasói értékelés)

írta Hard Rock Magazin | 2010.10.22.

Nincs ember, akit ne sokkolt volna Mike Portnoy bejelentése a múlt hónapban, miszerint elhagyja szeretett zenekarát, a Dream Theatert. Na de sebaj, itt van az énekes, James Labrie új szólólemeze ‘Static Impulse' cí­mmel. Vegyesek az érzelmeim a lemezzel kapcsolatban: nem tudom eldönteni hogy a "jó" vagy csak az “elmegy" kategóriába soroljam... Talán az í­rás végére sikerül... A lemez nyitó dalának, a One More Time kb. első fél percében még azt se tudja az ember, hogy mi folyik itt, majd ezt követően jön Labrie a refrénben, amely szerintem nagyon jól lett megí­rva. A középrész eléggé Dream Theater-es lett. A Jekyll or Hyde már jobban indul, mint az előző dal. Nagyon jól váltják egymást a tiszta vokálos és a hörgős részek. A Mislead talán az első olyan dal a lemezen, amin nem fedezek fel különösebb Dream Theater jegyeket... Marco Sfogli gitárszólói fergetesek. Az Europhic az első lágyabb dal a lemezen. A gitárszóló itt is remek. Tetszik az utolsó refrénben Matt Guillory háttérvokájla. Az Over The Edge nekem az egyik kedvenc dalom a lemezről. Enyhe Killswitch Engage hatást lehet felfedezni a versszakokban és a bridge szekcióban. Lehet, hogy pont ezért jön be ennyire ez a dal. Ki tudja... Az I Need You is egy különösen jól megí­rt szerzemény. Tetszik a triola ritmizálás, sokat lendí­t a dalon. A Who You Think I Am olyannyira halvány let, hogy nem is tudok róla különösebben mit mondani. Az I Tried ugyanez a kategória. Kezd leülni a lemez... A This Is War végre felébreszt egy kicsit. Zúzós versszak, lágy előrefrén után egy fantasztikus refrén tárul elénk, ahol megint csak nagyon jól váltják egymást ütemenként a tiszta és hörgős vokál részek. A Superstar nyitó riffje szerintem jobban szólt volna, ha nem egy 7 húrós gitáron, hanem mondjuk csak egy D-re hangolt 6 húroson játsszák. Nem rossz dal ez, de semmi extra. A Coming Home a másik nagy kedvencem a lemezről. James remekül énekli a magas részeket és a szövegnek is van jelentése. Itt remekül érvényesül a “kevesebb több" szabály. Kitűnő zárása a lemeznek. Összeségében nem rossz ez a lemez, de az agyam se dobtam el tőle. Ha James hangját akarom hallani, akkor inkább beteszek egy Dream Theater lemezt. Pontszám: 7,5/10 Írta: Pável Ádám Számlista: 01. "One More Time" - 4:16 02. "Jekyll or Hyde" - 3:46 03. "Mislead" - 4:18 04. "Euphoric" - 5:09 05. "Over the Edge" - 4:20 06. "I Need You" - 4:11 07. "Who You Think I Am" - 3:57 08. "I Tried" - 3:58 09. "Just Watch Me" - 4:18 10. "This Is War" - 4:30 11. "Superstar" - 3:32 12. "Coming Home" - 4:29 Közreműködő zenészek: James LaBrie - ének Matt Guillory - billentyűs hangszerek, üvöltés, vokál Marco Sfogli - gitár Peter Wildoer - dob, üvöltés Ray Riendeau - basszusgitár Jens Borgen - keverés, maszterelés