Dio: Az utolsó napok
írta MMarton88 | 2010.05.21.
Geezer Butler, a Heaven and Hell basszusgitárosa ... ...és Ronnie jóbarátja úgy döntött, hogy a nyilvánosság elé tárja az énekes utolsó napjainak legfontosabb eseményeit. "Szinte lehetetlen elmondani szavakban, hogy milyen volt a kapcsolat köztem, Ronnie, a feleségem, és Wendy között. Ronnie sokkal inkább volt számomra barát, mint zenekari társ. A lelkem része volt. Biztos vagyok benne, hogy a sors, a végzet, vagy Isten akarata volt az, hogy 2006-ban, még egyszer, utoljára összejöjjünk, hogy 14 év után csináljunk egy utolsó turnét. Ebből végül három körút lett, valamint egy nagylemezt is kiadtunk. Kirobbanó formában voltunk, nagyon élveztük egymás társaságát, sokkal jobban, mint korábban bármikor. Már a következő lemezről beszélgettünk, azt tervezgettük, amikor a sors sajnos másodszor is közbeszólt. Úgy terveztük, hogy a 2009-es nyári európai körút után csinálunk egy észak-amerikai turnét, ám a körút elején Tony kezével gondok támadtak, Vinny válla kificamodott, Ronnienak pedig borzalmas gyomorfájdalmai voltak. Úgy döntöttük, hogy felfüggesztjük rövid időre a koncertezést, mindenki kikúrálja magát, felerősödik, aztán 2010-ben folytatjuk, amit elkezdtünk. Tony és Vinny rendbe is jött, de Ronnie fájdalmai egyre rosszabbak lettek. Emlékszem, ott voltam a Halloween buliján, és nem ivott egy kortyot sem, ami azért nagyon szokatlan dolog volt tőle. Azt mondta, hogy találkozni fog egy specialistával, hogy kiderítsék, mi lehet a baj... 2010. május 12. Szerda Wendy meghívott Gloryával minket, hogy ebédeljünk náluk Santa Barbarán. Ronnie néhány közeli jó barátja is jött rajtunk kívül. Ronnienak nem volt étvágya, a betegségnek, valamint a kezelések hatásának tudtuk ezt be. Ennek ellenére ugyanúgy beszélgettünk a sportról, és nevetgéltünk, ahogy máskor is szoktunk. Nem hittem volna, hogy ez lesz az utolsó alkalom. Aznap éjjel egy csodálatos e-mailt kaptam tőle, amit örökké őrizni fogok. Azt válaszoltam, hogy az elkövetkezendő hetekben meglátogatom. 2010. május 14. Péntek Wendy felhívott, hogy elmondja, Ronniet beszállította a kórházba. A fájdalmai elviselhetetlenné váltak. Délután kettő felé érkeztem a kórházba. Az orvos éppen nyugtatót adott neki. Egyre több barát érkezett, hogy meglátogassa, egymás után mentünk oda hozzá, hogy megfogjuk a kezét, és elsuttogjuk neki a gondolatainkat. Wendy el nem mozdult mellőle, egész éjjel fent volt mellette. A feleségem egyik asszisztense maradt még ott velük, én pedig írtam egy e-mailt Tonynak, megpróbáltam felkészíteni a rossz hírre. 2010. május 15. Szombat 25-30 barát várakozott Ronnie szobáján kívül. Tudtuk, hogy közel a vég. Mindannyian el szerettünk volna tőle búcsúzni. Egész nap könnyes volt a szemünk, este érkezett meg a lelkész, mi pedig összegyűltünk Ronnie ágya körül, és imádkoztunk érte. 11 körül szinte mindenki elment, Wendy ottmaradt Ronnie mellett, hogy a külvilágot kizárva, utoljára elbúcsúzhasson tőle. 2010. május 16. Vasárnap Reggel háromnegyed 8-kor Gloria magához hívta Wendyt, hogy nem kér-e kávét, reggelit, vagy akármit. Ekkor hallottuk meg a szörnyű hírt. A legtöbb ember, aki ott volt velünk ezekben a napokban nem akarta a nyilvánosság elé tárni, hogy mi történt. Én sem akartam. Viszont nem bírom már azt az e-mail áradatot, amit kapok tele kérdésekkel, kérésekkel mind a média, mind a rajongók részéről. Természetesen Ronnie zenéje, és a rockzenére gyakorolt hatása mindörökre fennmarad. Soha nem hallottam annyi megemlékezésről, jókívánságról, amennyit Ronnie a rajongóitól, illetve zenészektől kapott, illetve kap az utóbbi napokban. Semmi cinizmus, csak a tiszta szeretet, és a tisztelet beszél mindenkiből. Isten áldjon Ronald, köszönöm a rengeteg gyönyörű emléket.
Legutóbbi hozzászólások