"A tudtom nélkül törölték a bulikat": Exkluzí­v interjú Paul Di'Annoval

írta Hard Rock Magazin | 2009.12.21.

Mint ismeretes, az egykori Iron Maiden énekes nemrég közvetlen a koncert előtt lemondta a kaposvári fellépést. A rossznyelvek akkor azt beszélték, annyira nem volt érdeklődés a bulik iránt, hogy inkább jobb volt elhalasztani, majd pár nappal később Paul Di'Anno betegségre hivatkozott. Az énekes a Hard Rock Magazinnak tárja fel először mi történt valójában... HRM: Először is szeretnénk megköszönni, hogy válaszaiddal a magyar rajongók rendelkezésére állsz. Talán a legfontosabb kérdéssel kezdenénk. Számtalan pletyka kering hazánkban, hogy miért maradt el legutóbbi koncerted. A szóbeszéd influenzáról, egyéb betegségről, de a szomszédos országokban érdektelenségéről is szól, kérlek, áruld el az igazságot! Paul Di'Anno: Köszönöm, hogy feltettétek ezt a kérdést, mert szeretném tisztázni a dolgot a magyar rajongók számára; mindezek csupán téves felvetések, pletykák. A turné rendkí­vül sikeres volt, és egyet leszámí­tva az összes buli teltházas volt. Azonban én és a bandám, valamint a roadok mind egy buszon utaztunk, közösen az előzenekarral, és az ő roadjaikkal, továbbá a turné promóterével. A bandám két tagja, az előzenekar és az ő kí­sérőszemélyzetük mind influenzásak lettek, ráadásul még a szervező is, í­gy a turné egy utazó kórházzá változott. Minderről semmit sem tudva, mikor egyik reggel felkeltem, a szervező közölte velem, hogy az egész turné le lett fújva, az általános lebetegedések miatt. Személy szerint én ezt nem akartam, mint ahogy nem is mondtam le egy bulit sem a karrierem során, egyszerűen a tudtom nélkül törölték a bulikat. HRM: Bizonyára kevesen vannak, de mondanál pár szót magadról azon generáció képviselőinek, akik esetleg nem ismernek (hogyan fertőzött meg a rock zene, kikkel zenéltél és zenélsz ma, stb.)? Paul Di'Anno: Az Iron Maiden énekeseként és frontembereként kezdtem pályafutásomat, létrehozva azt, amit sokan minden idők két klasszikus metal albumának tartanak (Iron Maiden & Killers), mielőtt még az élet és a zene más utakra sodort volna. A Maiden 1976-ban alakult, én pedig 1978-ban csatlakoztam hozzájuk, és 1982-ben távoztam, nem sokkal a második klasszikus Maiden album, a Killers felvételei után. Azóta szólóban játszok, különféle kí­sérő zenekarokkal, beleértve a két legrégebbit, a Killerst és a Battlezonet, akikkel folyamatosan turnéztam a nagyvilágban és jelentős sikereket értem el az évek folyamán. 16 éve megállás nélkül világkörüli turnén vagyok, és szólózenészként lépek fel. HRM: A rock zene több műfajába is belekóstoltál karriered során, melyik áll hozzád a legközelebb? Paul Di'Anno: A metal és a hardcore a kedvenceim. HRM: Kik a kedvenc előadóid, példaképeid a régi időkből? Paul Di'Anno: Metal területén Rob Halford a favorit, de nagyon szeretem a punk zenét is, különösen a The Ramonest. HRM: Vannak-e kedvenc lemezeid (saját, illetve más produkció), ha igen, melyek azok? Paul Di'Anno: A Painkiller a Judas Priesttől, és a Never Mind The Bollocks a Sex Pistolstól. HRM: Hallgatsz-e mai zenéket, ha igen, vannak-e olyan zenekarok, akiket kedvelsz? Kik ők? Paul Di'Anno: Sok különféle stí­lusú zenét hallgatok manapság, a jelenlegi kedvencem a System of a Down. HRM: Az Iron Maiden gárdájával anno szerves részei voltatok a New Wave Of British Heavy Metal történetének. Miként látod a mai helyzetet, lesz újabb áttörés? Paul Di'Anno: Nem, szerintem az elkövetkező 10 évben nem várható semmiféle áttörés, mivel a zeneipar annyira megváltozott, és nincs jelenleg CD-eladás, se kiadás; összességében nagyon kevés a lehetőség, amit még a pénzügyi világválság is tetéz. HRM: Nemrégiben, egy sajtótájékoztatón heves kirohanást intéztél Steve Harris és az Iron Maiden ellen, miszerint "kommerszek lettek". Tényleg ilyen súlyosnak í­téled a helyzetet? Paul Di'Anno: Azt hiszem, kissé elvetettem a sulykot. Mindig is abban hittem, hogy valamit vissza kell adnod a rajongóknak (akik oda juttattak téged, ahol vagy), és nem megpróbálni minél több pénzt kisajtolni belőlük, de ennek ellenére rájöttem, hogy túl messzire mentem akkor, és hagytam, hogy az érzelmeim túlságosan eluralkodjanak rajtam. HRM: Látod bármi esélyét annak, hogy egyszer csatlakozz a Maidenhez a szí­npadon, hiszen sokak számára ma is meghatározó az első két Iron Maiden korong, í­gy biztosan szí­vesen látna a közönség? Paul Di'Anno: Nem, ez soha nem fog megtörténni. Hosszú éveken át dolgoztam anno a semmiért, és nem készülök rá, hogy újra megtegyem. HRM: A rock zenész élete örök körforgás, az alkotói munka, a koncertek, a stúdió munkák mennyi időt hagynak a magánéletedre? Mivel töltöd a szabadidődet, ha van egyáltalán? Család? Hobby? Kikapcsolódás? Paul Di'Anno: Tulajdonképpen nincs szabadidőm, mivel folyton úton vagyok, í­gy amikor van egy kicsi, akkor igyekszem barátokkal és a családommal eltölteni azt, illetve sokat olvasok. HRM: Mire vagy a legbüszkébb, amit elértél eddigi pályafutásod során? Paul Di'Anno: A régi bandámmal, a Killersel kiadott Menace To Societyre, és a The Living Dead c. szólólemezemre, és természetesen a The Beast c. autobiográfiámra, amely 2010 februárjában online jelenik meg az Amazonon. HRM: Mesélj a terveidről, jövőbeni elképzeléseidről! Paul Di'Anno: A terveim egyszerűek, továbbra is zenélni, mindezt a lehető legalacsonyabb áron a rajongók számára, hogy láthassanak élőben, stb., mert ők azok, akik ezt lehetővé teszik számomra. Kérlek, látogassatok el a honlapomra. HRM: Még egyszer köszönjük az interjút! Paul Di'Anno: Én köszönöm, és remélem, hogy hamarosan újra ellátogathatok Magyarországra! Pearl69, Szakáts Tibor