Black Leaves : Ivy and Moonlight
Gyorik Szabolcs - gitár/vokál
Polly - ének
Monori Dávid - gitár/vokál
Nagy Attila - billentyus hangszer
Sándor Albert - basszusgitár/vokál
Kocsis Máté - dobok
Candlelight Ode
Knight of Eternity
Solitude Song
Ocean of Shades
Rain Symphony
Twilight Elegy
Hellstar barátom küldte el a Blavk Leaves albumát - te vagy a népzenés felkiáltással-, s nem is tehette volna ezt jobban máskor, mint most, egy nehézsúlyú nátha padlózó ütésének következtében megroggyant állapotomban.( még szerencse, hogy nem funeral doom-ot kaptam puszta jókívánságból:)).
Mivel nem ismertem a zenekart, ellavíroztam a honlapjukra, ahol a művészi mélabú remek digitalizált leképezésével találkoztam. A bő biography-ból kiderült: a fiúk gothic-doom-folkzenei atmoszférikus zenét játszanak, ennek ellenére hatásaik között a manowart is szerepeltetik. Hmmm, gondoltam, melyik csapatnál is találkoztam hasonlóval? Pár perces elnyújott flash-el aztán rájöttem: a Communic nevű progresszív-folk csapat hivatkozott az amerikai warriorok általi inspirációra, miközben zenéjük nem igazán a dühödt indulóké, hanem a merengős elmélkedésé volt.
Nem csak az inspiráció, de a zenei világ is hasonló a skandináv csapatéhoz: jóllehet ők árnyalatnyilag metalosabb témákban utaznak, és az énekhang sem női és férfi páros eredménye, a folkos, több hangulati elemből álló dalok ugyanúgy a természettel harmoniában álló ember csendes szemlélődését hivatottak idézni, mint magyar barátainknál.
A népzenei hatások persze a Leaves-nél elsősorban a magyar örökségből táplálkoznak, és bevallom, én kicsit jobban ki is hangsúlyoztam volna ezt: így nagyon oda kellett figylenem, hogy a rengeteg témaváltás és hangulati relem között felfedezzem a szívremnek oly kedves pentaton hangsorokat (kivéve talán a legutolsó dalt, melynél a népzene fő zenei szervező elemmé lép elő.) .Annak örülök azonban, hogy a magyar népzenei hatásokat ugyanolyan baráti szimbiozisba tudták hozni a fiúk - no és az énekes högy- az angolszász eredetű metálzenével, mint mások az ír, vagy a skandináv folkbravúrokat.
Egy azonban bizonyos: a fiúk dallamérzéke kiváló, a dalok hosszúságuk ellenére is egységes koncepciót képeznek.Szinte minden mozzanat hallgatóbarát módon lett kidolgozva, és a népzenei hatások mellett reneszánsz és barokk motívumokat is felfedezni véltem, főleg az akusztikus részekben. Amit én tanácsolni tudnék - nem sok, mert tényleg jó anyag- , hogy a "fémen" lehetne még kicsit súlyosbítani, egy-két kétlábdobos zakatoló- amolyan trouble ízű robogás- méginkább kihangsúyozná az akusztikus részek finomságát,s ezeknél a témáknál a hangzás is lehetne harapósabb(A solitude Song-ban ilyet tapasztaltam, és nagyon működött!)
Nos, ha én élvezettel végig tudok hallgatni egy olyan albumot, melyen hörögnek (tudom, ez stílus-és nem esztétikai vagy minőségi kategória), akkor valóban kell lenni benne olyan egyéb értékekenek, melyek lekötik figyelmemet: dallam, kompozíció, hangulati egység. Ezek pedig megvannak, gratulálok a teljesítményért, hungarian folk rules!
Nyolc pontnál nem tudok kevesebbet adni egy olyan anyagra, melyben magyar népzene van, ez meg még jó is, tehát: 9
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- 9974 olvasás
Oszd meg barátaiddal és ismerőseiddel: