Frank Hannon: From One Place... To Another Vol.2

írta Hard Rock Magazin | 2018.06.11.

Megjelenés: 2018

 

 

Kiadó: Pledge Music

Weblap: http://frankhannon.com

Stílus: southern / hard rock

Származás: USA

 

Zenészek

Frank Hannon – ének, gitár, basszusgitár, B3 orgona
Nick Nichols – basszusgitár
T-Roy Johnson – basszusgitár
Kelly Smith – dob
Robbie Furiosi – dob

Speciális vendégek:

Randy Hansen, Graham Whitford, Duane Betts, Roger Fisher, Jeff Sandoval, Mike Araiza, Jared James Nichols, John Zocco

Dalcímek

01. Hush (featuring Randy Hansen)
02. Lord Of The Thighs (featuring Graham Whitford)
03. You Can't Always Get What You Want (featuring Duane Betts)
04. Tell Me Somethin' Good
05. Kiss From A Rose
06. Sing Child (featuring Roger Fisher)
07. I Can See Clearly Now (featuring Jeff Sandoval & Mike Araiza)
08. Spanish Castle Magic (featuring Randy Hansen)
09. I Can Help
10. Sweet Leaf (featuring Jared James Nichols)

Értékelés

Miután nem kevés fáziskéséssel sikerült megkaparintanom Hannon mester legújabb egyéni próbálkozását, izgatottan kezdtem belehallgatni. Miután a ’Vol.1’ anyagát elsőként kezdő újságíró tanoncként kiszenvedtem, kötelességemnek éreztem erről a műről is hírt adni igen tisztelt fórumozó társaimnak. Az első rész könnyedebb parti hangulatához képest keményebb hangzásra lehetett számítani az előzetes infóknak köszönhetően. Már a borító kézhezvételekor szembetűnő a változás, hiszen a Vol.1 múltba révedő csendéletéhez képest itt szinte minden megelevenedik. Miután a vizuális sokk hatása tovatűnik, ideje a hallójáratainkat trenírozni.

A számlistát átnézve felvetődik a kérdés, mitől lesz ez az album keményebb, mert bár alapvetően az eredeti előadók némelyike ezt sugallja, de a számválasztás már nem ezt tükrözi. A nyitó Deep Purple eredetije sem egy kimondott hard rock klasszikus, csupán a Black Sabbath Sweet Leaf „örökzöld nótája” adhat némi reményt, mely a lemez tökéletes zárótétele. Na, de tegyük félre a negatív gondolatokat és merüljünk el a dallamok hűsítő habjai közt!

Az előző album country és southern hangulatához képest feszesebb és keményebb a hangzás. Az autentikus hangszerek helyett az elektromos gitárok veszik át a szerepet. Világszerte ismert slágerek sorakoznak tökéletes harmóniában, a rocklegendák és populáris előadók, a lendületesebb és lírai dallamok jól megférnek egymás mellett. A nyitó- és zárónóta tökéletesen keretbe foglalja az egész művet. Hősünk bátran kísérletezik egy-egy számon belül is komplikáltabb témákkal, szabadjára engedve fantáziáját és ujjait. Főként a Lord Of The Thighs és az azt követő You Can’t Always Get nótában.

A vendégzenészek tökéletesen hozzák a témákat, érezhetően nincsenek alárendelt szerepben, minden hang a helyén és a „fíling” végig ott lebeg a stúdióban. Frank hangja minden egyes számhoz passzol, érezni, hogy nagy hangsúlyt fektetett a technikára és az érzelmi töltetre. Nincsenek a dalok túlbonyolítva, patikamérlegen lett kiporciózva, hogy mi maradjon meg vagy legyen hozzátéve, kivétel ez alól a Heart örökbecsűje, a Sing Child.

Ebben a számban van minden, mint a búcsúban, a gitárszóló szépen kidolgozott, az ének izgalmas, a szájgitár röfög, minden zenész hozzátesz egy kis plusz töltetet, hogy ezzel a lemez csúcspontjához érjünk, kielégítve a keményebb hangzásra vágyók igényeit. Az ötletesen becsempészett „diszkóslágerek” jó választásnak bizonyulnak. A törzsi jelekkel kitetovált Seal Kiss From A Rose örökzöldje telitalálatnak bizonyult, az egész számban vibrál valami misztikus érzelmi töltet. A másik üde színfolt a ’Jég veled’ zseniális filmbetétdala, az I Can See Clearly, mely mosolyra készteti a hallgatót, miközben szépen elvegyül a kavalkádban Jimi Hendrix kevésbé ismert száma is. Ezek a különböző stílusú és hangulatú dalok új értelmet kaptak azáltal, hogy egységes, homogén masszává lettek gyúrva. Az egész lemezt szörfözéshez tudnám hasonlítani, mely kellemes perceket szerez a rajongóknak. Nem tudom, hogy akad-e még ilyen feldolgozásalbum, amely ennyire sok különböző stílusból merít, de ez a merész vállalkozás sikeresnek bizonyult. A két albumot külön-külön is lehet hallgatni, de a teljes összhatás érdekében másfél órára adjuk át magunkat a műnek és örüljünk az életnek!

Szerző: Angus2

Pontszám: 8.5

Legutóbbi hozzászólások