Kotipelto - Serenity

írta szakáts tibor | 2007.05.10.

Megjelenés: 2007. 04. 20.

 

 

Kiadó: AFM

Weblap: www.kotipelto.com

Stílus: heavy metal

Származás: Finnország

 

Zenészek
Timo Kotipelto - Vocals (Filthy Asses, Stratovarius) Tuomas Wäinölä - Guitars Lauri Porra - Bass (Stratovarius, Warmen, Sinergy, Gashouse Garden) Janne Warman - Keyboards (Children of Bodom, Warmen, ex-Masterplan) Mirka Rantanen - Drums (Thunderstone, Warmen, TunnelVision)
Dalcímek
1. Once upon a Time 2. Sleep Well 3. Serenity 4. City of Mysteries 5. King Anti-Midas 6. Angels Will Cry 7. After the Rain 8. Mr. Know-It-All 9. Dreams and Reality 10. Last Defender
Értékelés

Kicsit féltem ettől az albumtól, majd amikor meghallottam az első számot meg is ijedtem. Az Once Upon A Time akár egy Stratovarius lemezen is lehette volna, de ez nem egy Strato lemez. Legalább is remélem. Soha nem szerettem, ha egy zenekar előadója a saját lemezén ugyanazt adja, mint a csapatában. Mi az értelem? Ha valaki elszánja magát egy szóló album megjelentetésére, az legyen egyedi és tükrözze az előadó saját stí­lusát vagy azt a műfajt, amit igazán szeret. Timo Kotipeltonak amúgy is van egy jellegzetes hangja, ami egybeforrt a Stratoval, tehát ha teljesen más stí­lust is szeretne bemutatni saját lemezén, már hátránnyal indul. Aztán a második számnál megnyugodtam és gyorsan tovább is léptettem, hogy belehallgassak a többibe, mit várhatok. Ilyet nem szoktam csinálni, de most nagyon kí­váncsi voltam. Nagyon kellemesen csalódtam. Egy hangulatos, befogadható néha még a hardrock határait is súroló vagy talán nem is csak súroló albumot készí­tett Timo. A Sleep Well az egyik ilyen dal a lemezen. Nagyon erős refrénnel és vokálokkal. Nincs semmi feltalálva benne, inkább eltalálva. A Serenity is ezt a vonalat viszi tovább, de itt azért már érezhető egy kis skandináv beütés. A vokálok itt is zseniálisak és sláger gyanús a refrén is. A City Of Mysteres -nél egy kicsit elbizonytalanodtam. Itt valahogy kezd egysí­kúvá válni a lemez. Aztán a King Anti-Midas meg is erősí­tett abba, hogy többet ne is várjak ettől az albumtól. Hallgassam úgy tovább, mint egy könnyen emészthető dallamos középtempós lemezt, ahol időnként nem tudja megtagadni önmagát főhősünk. Persze lehet, hogy nem is kell. Az Angels Will Cry ismét egy szám, ami lemaradhatott egy Strato albumról. Hogy egy kicsit viszont Timo védelmébe is keljek, van egy sztorija is ezeknek a daloknak. Ugye azt mindenki tudja, hogy nem rég majdnem beleállt a földbe végleg a Strarovarius, ezeknek a daloknak a nagy többsége akkor í­ródott. Gondolom, Kotipelto tovább vitte volna az örökséget, ha Tolkki végleg feladja a harcot. Mivel nem í­gy lett és a számok megmaradtak, ide kerültek. A lassú After The Rain talán a leghallgathatóbb dal ezen a lemezen. Valószí­nű ezt a fajta melankóliát nem lehetett volna megjátszani a Stratoban, itt viszont igen és ez nagyon jó. Igazi metal ballada, ahogy azt taní­tották a 80-as években, gyönyörű szólóval. Ezt a hangulatot és vonalat viszi tovább a Mr. Know It All is, de gyorsabb tempóban. A Hammond szóló és a szőnyeg alatta zseniális. Ebben a dalban keveredik a mai modern éneklés és a régi jól bevált zene. A Dreams and Reality ahogy elkezdődött rögtön az volt az érzésem ez a töltelék dal, bár nem tudtam volna megmondani minek, mert a lemez nem túl hosszú. Aztán a refrén megmentette a nótát, de ha egy rádió zenei szerkesztője lennék biztos elbukott volna. Az utolsó Last Defender egy tökéletes albumzáró dal. Kotipeto nagyon szépen énekli és a zenei megoldások is kiválóak

Pontszám: 8.5

Legutóbbi hozzászólások