"Csak a régi tagokkal tudjuk elképzelni a zenélést": Interjú az Avatar dobosával, Paróczi Krisztiánnal

2012 év végén sokakat sokkolt a hír, miszerint Moldován György Szabolcs, azaz Szaszkó kilépett az Avatarból. Az ezután felálló, kicsit modernebb irányvonalat követő Avatar viszont nem volt túlzottan aktív: a koncertezést és a dalírást sem vitték túlzásba. 2014 elején viszont már egy tavaszi turnéról szóltak a hírek, majd jött a meglepetés: az Avatar újra – a rajongók körében mára klasszikussá érő első két album dalait is feljátszó – Szepesi Richárd billentyűssel, valamint Szaszkóval, a régi énekessel képzeli el a jövőjét. Az Avatar elmúlt évéről és a régi-új felállás terveiről a zenekar dobosát, Paróczi Krisztiánt kérdeztük.

Hard Rock Magazin: Nagy volt a jövés-menés mostanság az Avatar háza táján. Kezdjük az első tagcserével: a billentyűs Szebényi Dani miért lépett ki a zenekarból?

Paróczi Krisztián: Dani egy tehetséges fiatal muzsikus, aki szereti magát különböző stílusokban kipróbálni, és mint ahogy az lenni szokott, a tehetséges fiatal zenészek sok zenekarban, projectben játszanak, vagy vállalnak session munkákat. Az ő dolgai az utóbbi időben megsokszorozódtak, és döntenie kellett, hogy melyek azok a bandák, amiket kénytelen lesz feladni. A kérdést, hogy miért az Avatarra esett a választása, neki kellene feltenni. Mindenestre mi elfogadtuk a döntését, nincs köztünk harag, de kétségtelen, hogy nem örültünk anno a távozásának. Szerencsére nagyon gyorsan találtunk a helyére egy másik kiváló muzsikust Budai Benjámin személyében, aki hihetetlenül gyorsan megtanulta a dalokat, így le tudtuk játszani az utolsó lekötött bulikat, ezúton is köszönjük neki!

HRM: „Azt éreztük, hogy a bandában már nincs meg az a régi jó hangulat...” – írjátok a zenekari közleményben, amelyben bejelentettétek, hogy Szaszkó és Ricsosz is visszatért az Avatarba. Miért nem volt jó a hangulat?

PK: Azt, hogy nem volt jó a hangulat, nem úgy kell elképzelni, hogy ültünk a próbateremben és szomorúan néztük egymást. Emberileg jó volt a kapcsolat a zenekar tagjai között, viszont ahogy telt az idő, Tomival úgy éreztük, hogy ez a zenekar, az Avatar név nekünk többet jelent, mint a többieknek. Saját gyerekként tekintünk rá, akiért/amiért a végsőkig küzdünk, és kitartunk mellette. Szép lassan kiderült, hogy mindenkinek más a célja a zenéléssel, másképp gondolkodunk a dolgokról, és mindenki más ok miatt van itt a bandában. Ez aztán ahhoz vezetett, hogy ki erre, ki arra akarta húzni a banda szekerét, és egy idő után már nem tudtunk tiszta fejjel gondolkozni, kezdett egy picit kicsúszni a kezünkből az irányítás, és az egész egy kicsit erőltetetté vált, ami aztán szép lassan mindenkinek a kedvét szegte. Végül már azt éreztük, hogy eltávolodtunk attól a világtól, attól a hangulattól, érzésektől, ami régen jellemezte a zenekart. Szép lassan, fokozatosan megérett bennünk a gondolat, hogy a továbbiakban csak a régi tagokkal tudjuk elképzelni a zenélést. Egész egyszerűen hiányoztak emberként, barátként, zenésztársként.

HRM: A zenei „iránymódosítás” mennyire jött be? Illetve mennyire volt benne a 2012-es énekescserében az, hogy esetlegesen egy nagyobb közönségréteget szerettetek volna elérni a zenétekkel?

PK: Ezt annak idején bőven kifejtettük már, ezért csak néhány szóban utalnék rá vissza. Ez az iránymódosítás rettenetesen fel lett fújva. Valójában továbbra is dallamos rockot játszottunk, csupán egy kicsit modernebbé szerettük volna tenni a megszólalásunkat, de ezt sokan félreértették. Lehet, hogy ha az egészet egyáltalán nem kommunikáljuk le így, sokan észre sem veszik a változást. Hogy mennyire jött be, azt igazából le sem tudtuk mérni, ugyanis hamarabb kiderült, hogy az új felállásban nincs meg az a kémia és összhang, ami szükséges lett volna ahhoz, hogy a megkezdett utat végigjárjuk, de ennek igazából nincs is nagy jelentősége már.

HRM: A régi-új Avatar ezek szerint nem a Gudics Mátéval írt dal, hanem a régi lemezek irányvonalát viszi tovább?

PK: Nem tűztünk ki tudatosan semmilyen irányvonalat. Nem akarjuk lemásolni sem a ’Szabadság felé’, sem a ’Szívünkbezárva’ album dalait. De ami a lényeg, hogy ugyanazok a dalszerzők és szövegírók vannak most itt, akik az eddigi Avatar dalokat írták, Bencével és Szilárddal kiegészülve. Sokan nem tudják, hogy a második lemez dalainak 80%-át még Ricsivel írtuk meg, így nagy valószínűséggel most is olyan nóták születnek majd, mint amilyenek eddig kikerültek a „műhelyből”.  

HRM: Ha jól tudom, a Szaszkóval és Ricsosszal való nézeteltérések részben az Avatar zenéjében lezajlott hangsúlyeltolódásokban gyökereztek. Most teljes az egyetértés a zenei irányvonal tekintetében?

PK: Részben ez is közrejátszott annak idején a nézeteltérésekben, de inkább sok apró emberi tényező volt. Vélt vagy valós problémák, amik nem lettek letisztázva, olyan kérdések, amik inkább szőnyeg alá lettek söpörve. És persze anno huszonévesek voltunk, most már harmincasok, érettebbek lettünk, jobban tudjuk kezelni a problémáinkat, ha úgy tetszik, felnőttünk. Ami a zenei irányvonalat illeti: Ricsi, Tomi és Szaszkó a rockzene három különböző vonaláról „érkezett”. Tomi főleg az angolszász vonal bandáit – legyen az hard rock, klasszikus rock, progresszív rock, glam vagy AOR – favorizálja, Ricsi abszolút magyar rockzenekarokon nőtt fel, valamint sok népzenét is hallgatott, míg Szaszkó blues- és country-fanatikus. A három világból alakult ki egy olyan közös nevező, ami végül a zenekar stílusát kialakította, és ez vélhetően így lesz a jövőben is.

HRM: Anno az énekesváltásban az is közrejátszott, hogy nem voltatok elégedettek Szaszkó énekteljesítményével. Ez változott azóta?

PK: Ezt is sokan félreértették. Ha az lett volna a fő ok, akkor nem énekelt volna 6 éven át a zenekarban. Egyszerűen csak egy más hanggal képzeltük volna el a további munkát. Ez már azonban a múlt, átbeszéltük és rendeztük a dolgokat. Az Avatar énekese Szaszkó! Ettől függetlenül nemcsak ő, de mi is fontosnak tartjuk, hogy fejlődjünk. Szeretnénk továbbképezni magunkat, hogy jobb zenészekké váljunk.

HRM: Szaszkónak és Ricsosznak is lett új bandája az Avatar után, Gellér Tomi pedig tavaly év végén beszállt egy új bandába, a Room 66-ba. Hogyan alakul a tagok időbeosztása? Mostantól mindenkinek az Avatar lesz a prioritás?

PK: Ricsosznak régen is több zenekara volt, de ez sosem jelentett problémát. Bence és Szilárd együtt zenél Donászy Tipcsivel a Retrock névre hallgató, feldolgozásokat játszó zenekarban, Tomi a Room 66 mellett más projectekben is részt vesz, de ezek időszakos munkák, és a projectek mindenkinek a fejlődését szolgálják, amit az Avatarban is lehet kamatoztatni. A többi pedig csak logisztika kérdése. (nevet)

HRM: Mikor lesz új nagylemez? Írtatok az utóbbi időben új dalokat? Ill. Ricsosz is újra beszáll a dalszerzésbe?

PK: Az utóbbi időben a zenekar újjáalakításán fáradoztunk, és a turnéra próbáltuk össze a dalokat. Ettől függetlenül  azonban már átnézegettük a dalötleteket, kész dalokat, de még a riffeket, énekdallamokat is. Ricsi egy rakás dalvázlattal jött le, Tomi is, Szaszkó is, sőt még Bencéék is ötletelgettek ezerrel, úgyhogy ihletben nincs hiány. Még olyan dalaink is vannak, amiket annak idején elkezdünk megírni, de már nem fejeztük be, így az is lehet, hogy amiket érdemesnek tartunk, megcsináljuk újból, kicsit „felfrissítjük”. Mindenképp szeretnénk egy új lemezt, vagy minimum egy öt számos EP-t kihozni a közeljövőben, de ezúttal nem görcsölünk, és nem fogunk dátumokat kitűzni magunknak. Mindig elcsúsztunk az aktuális felvételekkel valamiért, most nem szeretnénk beleesni ebbe a hibába. A lényeg, hogy nincs hiány ötletekben és dolgozni fogunk az új dalokon.

HRM: Közeleg a tavaszi turné. „Retró” program várható tőletek?

PK: Egy abszolút best of programmal készülünk, ha szabad ilyet mondani. Az évek során kikristályosodott, hogy mik azok a dalok, amiket a közönség is szeret, és amik élőben is működnek. Viszont ha már a retró szó szóba került, nagyon fontos elmondani, hogy ez a zenekar nem egy nosztalgiabanda! Előrefelé nézünk, tiszteletben tartva a múltunkat, de haladni akarunk tovább.

HRM: További tervek?

PK: Új dalokat írni, koncertezni, élvezni a zenélést, kötöttségek, kötelezettségek nélkül, felszabadultan. Csak és kizárólag a saját utunkat járva. Bízunk benne, hogy a jó hangulat, ami jellemzi most a zenekart, a közönségnek is át fog jönni, és tudunk élni a bizalommal, amit megszavaztak nekünk!

Készítette: Tomka