Személyes búcsú egy gitárostól - Elhunyt Tihanyi Gábor

írta Hard Rock Magazin | 2013.09.19.

Hol máshol, mint az Ifiparkban, vagyis a Budai Ifjúsági Parkban láttam őt először, ahová szinte hazajártunk. Akkor még csaknem vállig érő hajjal – hol kétrét görnyedve, hol féltérdre ereszkedve – nyúzta a hathúrost. Alig vártuk a fő attrakciót, hogy belénk hasítson a Vén csavargó halálának hátborzongató szólója. Kezei alatt sírt-nyöszörgött a gitár, szemei behunyva, arcán valami furcsa kifejezés. Mintha már akkor ott járt volna, ahová csak a minap került…

 

 

Hangszerének szeretete a Horoszkóp zenekartól a HIT-en, a Missión, a Lépcsőház zenekaron át a Mr.Basary Groupig elkísérte. Aztán a HIT-ből HITROCK lett, s Tánci ott is kitartott. Tette a dolgát, hiszen a rockzene volt az élete. Nem tudott és nem is akart mást játszani. Azaz tudott volna… A Mr.Basary Group-bulik kedvelt poénja az Emanuelle slágere volt Tánci szatirikus előadásában. A Basary Group közönség-családja pedig önfeledten szórakozott.

Aztán hirtelen, derült égből villámcsapásként érkezett a rossz hír Tánci súlyos betegségéről. És, hogy nagyon nagy a baj. De mi, akik közelről ismertük, reménykedtünk. Talán felépül. Jöttek-mentek a telefonok, miként lehetne segíteni, milyen hatásos gyógykezelés menthetné meg őt a legrosszabbtól. Akkor még nem tudtuk, hogy menthetetlen… Már készen volt a segélykoncert terve, az összefogásé, amellyel barátai, a zenészek hozzájárulhatnak gyógyulásához. Mint rock-körökben már annyiszor. Csak azon imádkoztunk, hogy a segélykoncertből ne emlékkoncert legyen…

Aztán nem maradt más csak az üresség és az emlékezés. Üresség a HITROCK egykori és a Basary Group mostani gitáros posztján. És az emlék, Tánci emléke, amely örök és elpusztíthatatlan, mint a rock, amiért élt.

Szerző: Hegedűs István 

Legutóbbi hozzászólások