Kedves Olvasóink!

A Hard Rock Magazin szerkesztői és munkatársai a lemezkritikák megírása során mindig törekednek az objektivitásra, és arra, hogy az adott kiadványokról a legárnyaltabban, és széles látókörűen írják meg a cikkeiket. A szakma és a mi igényeink is az idők során változnak, ezért időről-időre alakítanunk kell a saját magunk számára alkotott szabályokon. Pontozási szisztémánkat ezért, ennek megfelelően, bizonyos időközönként változtatni kényszerülünk. Jelen állás szerint a szerkesztőség az alábbi határokat állapította meg:

1-4 pont: Azon lemezek tartoznak ide, amelyek egyértelműen negatív kritika alá esnek. Mivel ebbe a kategóriába csak ritkán kerülnek albumok, ezért nem tartottuk szükségesnek részletesen megfogalmazni, hogy melyik pontszámhoz milyen egzakt meghatározás tartozik. Ezek tehát a rossz lemezek fokozatait jelölik. A négyes egy gyengécske alkotás, míg az egyes a hallgathatatlan borzalom.

5 pont: Öt pontot kapnak az átlagos lemezek. Sótlan, ötletektől mentes alkotások, olyanok, amelyeken nem vagy csak alig találunk innovatív pillanatokat, azonban ezek a lemezek a műfaj követelményeinek megfelelnek, tehát nem beszélhetünk esetükben rossz alkotásokról, de még valami hiányzik belőlük.

6 pont: Innen kezdődnek a jó lemezek, ahol a pozitív pillanatok már erőteljesebben vannak jelen, és az album összhatása is ezt tükrözi. Itt már találhatunk slágergyanús alkotásokat, elismerésre méltó zenei megoldásokat.

7 pont: Ha egy lemezre a kritikus hét pontot ad, akkor ezzel kifejezésre juttatja, hogy a lemez bizony neki majdnem teljes mértékben elnyerte a tetszését. A jó számok dominálnak a kiadványon, és az album olyan kiemelkedő pillanatokat vagy számokat is tartalmaz, amely a műfaj bármely legendás tagjának is becsületére válna. Ezek tehát a nagyon jó lemezek.

8 pont: Innentől beszélhetünk a királykategóriáról, a kiemelkedő albumokról. Nyolc pontot már csak az olyan lemezek gyűjthetnek be, amelyeken már szinte egy szám sem csúszik a jó kategória alá, és a kiemelkedő, maradandó szerzemények dominálnak rajtuk. Ezek a kiadványok már olyan pluszt is tartalmaznak, ami miatt az év lemezei közé is bátran sorolhatóak.

9 pont: Ezek az anyagok már szinte tökéletesek. Egy vagy két számot találhatunk rajtuk, amelyek nem ütik meg a lemez nagy része által felállított, zseniális mércét. Egytől-egyig olyan dalokat tartalmaz, amelyeket évek múlva is hallgatni fogunk, ezáltal az albumot a műfaj etalonjai közé soroljuk.

10 pont: Az alapművek kategóriája. Nagyon ritkán születik ilyen lemez. Nem csak a kritikus tetszését nyeri el, hanem a világsajtó is hangos tőle. Ettől függetlenül a dalok 90%-a kiemelkedő rajta, és feltételezhető, hogy az adott együttes munkásságát, annak megítélését nagyban megváltoztatja, esetleg sikeres újításokat hoz a műfajba.

Megjegyzés: A fenti kategóriák az Első Hallásra rovatra nem érvényesek, ott kritikusaink nagyobb szabadságot kapnak a pontozást illetően.