Címlap
  • Kezdőlap
  • Koncertek
    • Koncertajánló
    • Beszámolók
  • Lemezkritikák
    • Külföld
    • Magyar
    • DVD
    • Első Hallásra (A hónap lemeze)
    • Kedvenc lemezeim
    • Maradványérték
    • Egypercesek
    • Évtizedelő
    • Névtizedelő
    • HRM TOP 100
    • Top 25s
    • 1 lemez/ 2 kritika
  • Ráadás
    • Interjúk
    • Életmű
    • Médiafigyelő
    • Kultuszkóp
    • Írások
    • "Mi vagyunk a..."
    • Vallató
  • Linkek
  • Impresszum
    • Hard Rock Magazin
      • Hard Rock Magazin Találkozók
    • Szerkesztők
      • Adamwarlock
      • Bigfoot
      • Tomka
      • TAZ
      • Csemény
    • Munkatársak
      • Mike
      • TT
      • CsiGabiGa
      • Edeneye
      • Pálinkás András
      • baumann
      • karpatisz
    • Médiaajánlat
    • Kapcsolat
    • Adatkezelési szabályzat

Belépés

  • Felhasználó létrehozása
  • Elfelejtett jelszó

Keresés

Friss lemezkritikák:

At Night I Fly: Mirror Maze

The Dark Element: Songs The Night Sings

Marillion: With Friends From The Orchestra

Lindemann: F & M

Peter Kovary & The Royal Rebels: Fly Forever

Az elmúlt időszak érdekesebb í­rásai:

Két frontcsaj, két teljesen külön világ: Delain, Arkona – Barba Negra, 2019. 11. 24.


Rifforgia közel két órában: Annihilator, Archer Nation – Barba Negra, 2019. 11. 21.


#49: Ringo Starr, Mike Zito, Ten Years After, Grateful Dead, Keith Jarrett


Pörög a zene, pörögnek a képek, pörög a színpad: Tankcsapda – Veszprém Aréna, 2019. 11. 22.


Varázslat 12 húrra, 2 művészre és 1300 nézőre: Tommy Emmanuel, Ripoff Raskolnikov – Barba Negra, 2019. 11. 10.

Hozzászólások

  • Aerosmith – Gyorsan fogynak a jegyek a budapesti koncertre (2)
  • Black Veil Brides – Jövő nyáron a Budapest Parkban lépnek fel (x) (9)
  • Herflizett a Mikulás: Deep Purple, Monster Truck – Papp László Budapest Sportaréna, 2019. 12. 09. (11)
  • Pink Floyd – Negyven éve jelent meg a ’The Wall’ (14)
  • Open Road Fest – 2020-ban ismét Alsóörs ad otthont a fesztiválnak (x) (7)
  • Rózsaszínre púderezett misztikum: Ghost, All Them Witches, Tribulation – Budapest, Aréna, 2019. 12. 03. (2)
  • H.E.A.T – Februárra halasztották az új lemez megjelenését (1)
  • Arena – Új albummal és jubileumi turnéval jönnek Budapestre (4)
  • Black Swan – Felrázza a világot a Frontiers új hard rock csapata (9)
  • Kansas – Különleges koncert New Yorkban (1)

Navigáció

  • Hírolvasó

Ki van itt?

Jelenleg 4 felhasználó és 51 vendég van a webhelyen.

Aktív felhasználók

  • Redneck IMI
  • apacapaca
  • angus2
  • Bézoli

Szerkesztők és munkatársak aktuális kedvencei (TOP 5)

TAZ

- The Ferrymen: No Matter How Hard We Fall (dal)
- Allen / Lande: The Battle
- Pretty Maids: Serpentine (dal)
- Voyager: Brightstar (dal)
- Lacuna Coil: Black Anima

CsiGabiGa

- Michael Schenker Fest: Resurrection
- Michael Schenker Fest: Revelation
- Myrath: Shehili
- Judas Priest: Firepower
- U.D.O.: Steelfactory

karpatisz

- Sons Of Apollo: Goodbye Divinity (dal)
- Sons Of Apollo: Fall to Ascend (dal)
- Flying Colors: Third Degree
- At Night I Fly: Mirror Maze
- Slipknot: We Are Not Your Kind

Bigfoot

- Steve Hackett: Genesis Revisited Band & Orchestra Live
- Deep Purple: Live In Rome 2013
- Marillion: With Friends From the Orchestra
- Ten Years After: Naturally Live
- Mike Zito & Friends: Rock 'n' Roll A Tribute To Chuck Berry

Dzsó

- Opeth: In Cauda Venenum
- Stereophonics: Kind
- Flying Colors: Third Degree
- Ringo Starr: What's My Name
- Chris Rea: One Fine Day

Losonczi Péter

- Mayhem: Daemon
- Ray Alder: What the Water Wants
- Endseeker: The Harvest
- Eclipse: Paradigm
- Isole - Dystopia

Pálinkás András

- Iggy Pop: Free
- Tool: Fear Inoculum
- Depeche Mode: 101 live
- Metallica: Helping hands...Live & Acoustic At The Masonic
- White Ward: Love Exchange Failure (Dal)

Wardrum

- Hugh Laurie: Let Them Talk
- Hugh Laurie: Didn't it Rain
- Heilung: Futha
- Periphery: IV Hail Stan
- Steven Wilson: Hand.Cannot.Erase.

rune

- KoЯn: The Nothing
- Borknagar: True North
- Leprous: The Congregation
- Opeth: In Cauda Venenum
- Lacuna Coil: Black Anima  

Lacc

- Leprous: Pitfalls
- Opeth: In Cauda Venenum
- Tool: Fear Inoculum
- Flying Colors: Third Degree
- Nick Cave: Ghosteen

Mike

- Atlantean Kodex: The Course Of Empire
- Concilium: No Sanctuary (EP)
- The Offering: Home
- Crypt Sermon: Key Of Solomon (dal)
- Borknagar: True North

pokkornel

- Nick Cave & The Bad Seeds: Ghosteen
- Merzbow,Keiji Haino, Balázs Pándi: Become The Discovered, Not The Discoverer
- William Duvall: One Alone
- Android: Édentől Keletre
- Krokofant, Ståle Storløkken, Ingebrigt Håker Flaten: Q

 

Új felhasználók

  • csefeco
  • Liverpool71
  • rakkatakka
  • Feri
  • Shazeen

Metalindex

Címlap

Lake Of Tears - Illwill

Adamwarlock, 2011, május 15 - 16:42
Borí­tó: 

Megjelenés: 
2011
Kiadó: 
AFM
Weblap: 
http://www.lakeoftears.net
Stí­lus: 
gothic metal/hard rock
Származás: 
Svédország
Zenészek: 

Daniel Brennare - ének, gitár
Magnus Sahlgren- gitár
Mikael Larsson - basszusgitár
Johan Oudhuis - dob

Dalcí­mek: 

1. Floating In Darkness
2. Illwill
3. The Hating
4. U.N.S.A.N.E.
5. House Of The Setting Sun
6. Behind The Green Door
7. Parasites
8. Out Of Control
9. Taste Of Hell
10. Midnight Madness

Értékelés: 

              Őszintén megmondva, sohasem gondoltam volna, hogy egy Lake Of Tears albumról valaha is kritikát fogok írni. Szűkebb társaságomban sokan rajongói a csapatnak, így nem most találkozom velük először, épp ezért már volt egy előzetes véleményem a svéd banda munkásságáról, ami az ’Illwill’-lel most meglehetősen gyökeres fordulatot vett.

            Sohasem voltam rajongója a gothic metalnak, mondjuk vad gyűlölettel sem viseltettem iránta. Voltak számok, amiket szerettem (talán a Tiamattól kedveltem meg a legtöbbet), de a műfaj nagy része untatott. Lehet, hogy nem vagyok elég pesszimista vagy érzelmileg túlfűtött, de valahogy nem tudtak meghatni a dalok (egy kivétel van: a Type O Negative, ami az egyik kedvenc együttesem, de én inkább tartom doomnak, mint gothicnak).

A Lake Of Tears-ről is ez volt a véleményem: nem rossz ez, de valahogy nem látom a kettőnk jövőjét gyümölcsözőnek. A csapat lemezei közül kb. az összeset kísérletezésnek tekinthetjük, mert egyik sem hangzik úgy mint a másik. A svéd dark stílus úttörői valahogy mindig új és új hatásokkal mixelték össze saját elképzeléseiket, és ezen kotyvalékok lopták be magukat a csapat rajongóinak szívébe. Legtöbbször pszichedelikus, melodikus, sötét, komor hangzású dalokat alkottak, amik az én figyelmemet nem igazán tudták lekötni, de azt el kellett mindig ismernem, hogy első osztályú kompozíciós munka állt a szerzemények mögött. Nos, a mindeddig leírtakra a Lake of Tears adott egy igen csattanós választ.

            Úgy néz ki, elég sok csapatnál eljön az idő, amikor megunják a saját maguk által felállított műfaji skatulyát, és hogy mindenki jó lássa, középső ujjukat magasba tartva, megfogják hangszereiket, és bevonulnak két rekesz sörrel a garázsba, hogy legalább életükben egyszer magukra öltsék a ’70-es évek ,,faszagyerek” stílusának jelmezét. Ez történt a Lake Of Tears-szel is. Most felhagytak az eddigi romantikusan magába fordulós attitűddel, és a dark fantasy-t idéző hangulatvilágot lecserélték egy jóval egyértelműbb, egyszerűbb, lecsupaszítottabb hard rock miliőre.

            A váltást két fajta vélemény fogadta a rajongók és kritikusok részéről. Az egyik zsigerből utasította el a csapat új irányát, és kivörösödött fejjel verte az asztalt, hogy ez bizony világbotrány. A szeretett melodikus együttes csak ne kezdjen itt punkot meg hard rockot nyomni. A másik vélemény pedig üdvözölte a váltást, és egyetértően nyugtázta, hogy a Lake Of Tears is megtalálta a lába között fityegő két golyóbist, és e felfedezésnek megfelelő zenét kezdett el gyártani. Mint a Hard Rock Magazin cikkírója, én csak örülhetek egy ilyen váltásnak. Kiváló dalok születtek, még hard rock mércével is, ami egy gothic csapattól nagy szó. A tempót a fiúk meghúzták, keményen döng a gitár, rendesen odaver a dob. Még azt is megkockáztatom, hogy kiemelkedő alkotások is születtek, a Behind The Green Door, és a csakis zseniális jelzővel illethető Out Of Control képében, ha pedig belefülelünk a záró Mindnight Madness-be, még azt is megkérdőjelezzük, hogy ez a csapat valaha játszott-e gothic zenét.

            Nem tudom, hogy a rajongók megbocsátják-e valaha a gothic metal egyik alapvetésének, hogy nekiállt lecsupaszított rockzenét játszani. Én, mint hard rock hallgató, csak örülök minden megtért báránykának. Feszes, kemény rock ’n roll nóták vegyülnek a lassabb dalok néha Pink Floyd-ot idéző progresszivitással. Azon rajongóknak, akik ezúttal csalódtak, kár keseregni: hányszor történt meg eddig, hogy a Lake Of Tears leragadt egy stílusnál?

Összegzés: 

Hová jut így a világ, ha gothic metal egyik kőszikláját is eléri a klasszikus rock vonala? A Lake Of Tears triója ezúttal úgy döntött, hogy egy időre elég a megszokott érzelmes zenéből, itt az ideje megnézni, hogy mit kínál az erő sötét oldala. Így kaptunk egy bivalyerős anyagot, ami kvázi pofán verte a csapat eddigi munkásságát. Van-e még köze a gothic metalhoz egy olyan lemeznek, amelynek kezdődalát akár a Motörhead is írhatta volna?

Dátum: 
2011. május 15
Pontszám: 
7.5
Szerző: 
Adamwarlock
9.66667
Értékelés: Nincs Átlag: 9.7 (3 votes)

Oszd meg barátaiddal és ismerőseiddel:
  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
  • 2986 olvasás

4 hozzászólás "Lake Of Tears - Illwill"

Trashfan képe

1. Nekem mindig is a szí­vem

Beküldő: Trashfan. Beküldés időpontja: 2011, május 17 - 09:53.

Nekem mindig is a szí­vem csücske volt ez a zenekar. Csak kár, hogy annyira pocsék szerződéseik voltak, amik egyszerűen nem tették lehetővé a normális munkát nekik.
Zeneileg viszont sosem hibáztak, a To Blossom Blue meg mai napig az egyik legkedvesebb dalom.
Ez az új album is nagyon tetszik.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

2. Bár egyre kevesebb gothic

Beküldő: Quetzalcoatl. Beküldés időpontja: 2011, május 15 - 19:21.

Bár egyre kevesebb gothic zenét hallgatok évről évre,ez a banda továbbra is nagy kedvenc maradt,és ez az új irány is nagyon jól áll nekik.A Forever Autumn mélységéig már talán soha nem jutnak el,de roppant szerethető ez az új lemez is!

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

3. Azt hiszem, nekem a

Beküldő: Bigfoot. Beküldés időpontja: 2011, május 15 - 18:56.

Azt hiszem, nekem a klasszikus rock erőteljes jelenléte miatt tetszik ez a lemez. Tényleg erős a Floyd hatása egyes részeknél.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

4. Egyetertek a kritikaval,en

Beküldő: stratodom. Beküldés időpontja: 2011, május 15 - 18:45.

Egyetertek a kritikaval,en eddig mindenik albumot elfogadtam toluk es ezt is elfogadom.Egyszeruen jo lemez es tetszik!!!!

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

Livesound:

Concerto:

Hammer Concerts:

Koncertajánló:

Az oldalon található cikkek és képek a Hard Rock Magazin kizárólagos tulajdonát képezik, azok máshol való közzététele csak a szerkesztők előzetes engedélyével lehetséges!
Fervens Drupal theme by Leow Kah Thong. Designed by Design Disease and brought to you by Smashing Magazine.