H.A.R.D.: Traveler

írta szakáts tibor | 2008.02.28.

Megjelenés: 2008

Kiadó: Hammer Records

Weblap: www.myspace.com/hardhungary

Stílus: hardrock

Származás: Magyarország

 

Zenészek
Zoltán "BZ" Bátky-Valentin - lead and background vocals Gábor Mirkovics - bass Tibor Donaszy - drums Zsolt Csilik - guitars Gábor Gyöngyösi - keyboards Guest: Ferenc Béres - keyboards Zoltán Váry - drums Zsolt Jánovszky - background vocals
Dalcímek
Forever Hard Rock Is My Name Stay Troublemaker Traveler Voices Two Hearts Dreamworld Live for Tomorrow Call Of The Wild Light The Flame Time To Change
Értékelés

Magazinunk hasábjain nagy port kavart fel néhány hete ennek a formációnak a létrejötte, éppen ezért szinte megkerülhetetlen, hogy górcső alá vegyük az elkészült művet. Amikor az ötlet megszületett az alkotók fejében, kikérdeztem Őket, vajon mi az értelme ennek az anyagnak. A válasz egyszerű volt, nyitni kell kifelé. Nem szabad elmenni egy esetleges lehetőség előtt a mai világban, amikor Európa palettáján is lehetünk. Nem tudom, vajon az a lemez ki fog-e kerülni erre a bizonyos palettára, mert ezt inkább az olvasónak, vagy talán még inkább a szakmának kell eldönteni. Mi itt egyet tehetünk, meghallgatjuk a munkát, és értékeljük saját értékrendszerünkbe elhelyezve. A Traveler egy angol nyelvű válogatás album a Hard zenekar dalaiból, amit H.A.R.D. néven jelentettek meg, hogy ne lehessen összekeverni a másik csapatattal. Ebben a formációban, mint azt már tudjuk, nem Kalapács József, hanem BZ, azaz Bátky-Valentin Zoltán énekel, akit számos más zenekarból ismerhet már a nagyérdemű. Mint ahogy emlí­tettem, ezek a dalok már megjelentek más albumokon, most mégsem fogok összehasonlí­tást tenni ezek között és a magyar verziók között. Állja meg a helyét ez a lemez magában. A Forever Hard egy rövid introval nyitja a korongot. Az énekes stí­lusából és a refrén vokálaiból lehet érezni, itt teljesen más megközelí­tésből fogjuk hallani a nótákat. Nem kétséges a csapat a dallamosabb, lágyabb, aor muzsika felé nyit ezzel a slágerrel. Különösen lehet ezt érezni a Journey-s billentyű kiállásnál és a gitárszólónál is. Brumi biztos élt ennél a lehetőségnél, mert ha jól tudom, a Hard gitárosa nagy Journey fan. A Rock Is My Name is tovább viszi a megindí­tott utat. Itt lehet érezni először, hogy fő dalszerzők nem ma kezdték az ipart. A nyolcvanas évek hangzása szinte végig kí­séri az albumot, de ebben a dalban különösen kivehető, főleg ami a refrént illeti. A Stay billentyű bevezetője is erről győz meg. Nem is tudom mikor hallottam ehhez hasonló hangzást. Igazi utazós dal. Látom magam előtt a 66-os utat, ahogy a turnébusz száguld rajta a következő állomáshoz és repí­ti a fáradt zenészeket, akik egy kávéval a kezükben kitekintenek az ablakon, bámulva a kietlen tájat. Aztán a Troublemaker kicsit kilendí­t ebből az idilli képből. Egy dögös hardrock dal, nagyon kellemes dallamokkal. A cí­madó Traveler talán az egyik legnagyobb sláger a lemezen. Ha szeretnének a fiúk klipet készí­teni, szerintem mindenképen ezt a nótát válasszák, bár már itt is rezeg a léc, ami mindjárt le is esik. Merthogy elérkeztünk a kényes témához. Itt jön az album mélyrepülése. Ígértem nem hasonlí­tom össze az "eredeti" nótákkal a mostaniakat, de egy szóra mégis megszegném azt az í­géretet. Már a Hard albumán is fájt ez a dal, mert ekkorát nem lehet nyúlni, mint amit a Voices képvisel. Tudom, nem nagyon születik új a nap alatt, na de mégis... A refrén szövege viszont nagyon eltalált, főleg az utolsó név emlí­tésénél! Ezt kihagytam volna az angol verzióról! Szerencsére a Two Hearts kicsit visszahoz ebből a bakiból. Egy nagyon jó kis pörgős dal, szintén kellemes énekelhető dallamokkal. Az album másik nagy slágere a Dreamworld! Bár az eleje, akár egy Bikini albumon is elfért volna, de szerencsére, ahol reményeink szerint ezt a lemezt hallgatni fogják, nem ismerik a Bikinit. Ráadásul ilyen jó énektémákat nem í­rnak a Bikiniben, főleg mostanában. A melankóliából nagyon hamar felkelt a Live For Tomorrow, amelyik egy igazi bulizós dal. Mondhatnánk már surlója a mocskos rock n' roll csapatok életérzéseit, de annál talán picit sterilebb. Koncerten nagyon fog ütni biztos, de lehet, hogy ehhez dalhoz, elhí­vnék egy vendégénekest, aki nagyon "odaver" neki mozgásban és előadásmódban is. A Call Of The Wild kicsit keleties kezdése nagyon meglepő és kellemes. Zakatolós gitártémája is nagyon eltalált. Jó kis dal. No és akkor jön a nagy sláger. Light The Flame! Nincs mese, ezzel futott be a Hard és ez a dal itt is nagyon megállja a helyét. Klipet neki! A Time To Change dal zárja a korongot. Nagyon jó választás. Szép dal, gyönyörű vokálokkal.

Pontszám: 7

Legutóbbi hozzászólások