Hard: Égi Jel

írta garael | 2005.12.02.

Megjelenés: 2005

Kiadó: Hammer Records

Weblap: -

Stílus: hard rock

Származás: Magyarország

 

Zenészek
Kalapács József (Pokolgép, Omen, Kalapács) - ének Mirkovics Gábor (Edda, Fix) - Basszus Váry Zoltán (Sing-Sing, Kiss Forever Band, Zero-G) - dob Csillik Zsolt (Dance, Fix) - gitár Béres Ferenc - billentyű
Dalcímek
Égi jel Két szí­v A vonat Repülj Lázad a vér Én vagyok a rock Égni kell Éj, szabadí­ts fel Csak a mának élek Ahogyan élsz Halálkanyar Itt a helyem
Értékelés

Hard! Nos, ha nem rockzenével foglalkozó webzine lennénk, én kapásból másra aszociálnék, í­gy azonban marad az a pavlovi reflex, aminek hatására eme szó folyományaként rögtön a mi Kalapács Józsink alakja ugrik be, ki mint a magyar heavy metal igazi ősatyja, a Pokolgép, Ossian, Omen metaltriumvirátus oszlopos résztvevője, a forradalmi magyar metálköztársaság élharcosaként rögzült a köztudatba. Nos, ha létezik régi bajtárs, akkor Kalapács minden bizonnyal az,pályája a magyar narancs metáléletre kivetí­tett leképezése, a heavy metal "american career story"-ja, mely során a névtelen kis metálrajongó igazi ikonná nőtte ki magát. Kalapács munkássága az 1996-os szólóalbumát kivéve töretlen egységet mutat, érdemei -Paksi Endréé mellett - a sok ellenvélemény ellenére is vitathatatlanok a magyar metál érában,kijelenthető, hogy egy generáció életérzésének azóta legendássá metalizálódott alakja. Érdekes, hogy éppen ez az 1996-os kisiklásnak, vagy legjobb esetben is alternatí­v próbálkozásnak gyökereiből nőtte ki magát az a produkció (bocs a képzavarért), mely ezen í­rás első szavaként lett elkeresztelve. Az akkori csapatból ezen a lemezen is közreműködő Csillag Endere gitározott, Mirkovics Gábor basszusozott, és-mily meglepő, Józsi énekelt. Nos, a Hardhoz csapódott még az újkori magyar metálélet mindenlébenkétkanala, a szintén sokat próbált és tapasztalt - no és persze bizonyí­tott - Váry Zoltán (ki az egyetlen külföldön is elismert magyar tribute zenekar, a Kiss Forever Band nélkülözhetetlen tagja) és készen is állt az a formáció, melyet nevezhetnénk akár magyar szupergroupnak is, ha szeretnénk a sablonokat. Apropó, sablon. A kritikusok kedvenc szava, olyan elhí­resült fogalom ez, mint a true metal kifejezés, melyhez való kapcsolatát sokak szerint az egymással nemi életet folytató kutyák aktus utáni kellemetlen viszonya tudja csak jellemezni, mikoris a két élő organizmus elvlaszthatatlan kötelékként kapcsolódik egymásba. Nos, személy szerint a sablonosságot én nem értékmeghatározó fogalomként kezelem, hiszen ami sablonos, az még lehet jó, inkább egyfajta kockázatkerülésnek fogom fel, amiből aztán a sablonná válás folyamata is eredeztetik : a jól bevált mozzanatok panelként való használata, mely során az épülő művekben az eleinte formálható anyag keménnyé (hard-dá) szilárdul. De térjünk vissza a lemezhez, mely esetében a stí­lust meghatározván akár a hí­res nomen est omen mondás is eszünkbe juthat: Kalapács a power mezsgyéjéből átlovagolva "járműt" váltott, és most a hard rock hullámzó ví­zén evez. Nem véletlen gondolom a társak választása sem, kik aktí­v résztvevői voltak az elmúlt évek magyar hardrock történéseinek, ám mí­g ők inkább az amerikai jellegű rockban utaztak, addig a hard í­zig-vérig a magyar "lágyfém" hagyományait követi. Igazi örömzene ez, a P. Box, Dinamit, P. Mobil, Lord örökségét kellő kegyelettel, ám modern megszólalásban interpretálva.Talán a lehangolt gitárok, talán Józsi szikárabb hangja teszi, de a hard azért keményebbnek tűnik a mestereknél, ám a dallam-és szövegvilág egyértelműen a Kopasz Kutya Betéti Társaság azóta már utat váltott életművére utal. Nos, ha pedig sablonokról beszéltünk, van itt belőlük jópár. Próbálom is megfelelőképpen útálni, ám valahogy nem megy. Az előre kiszámí­tható dallamok valahogy nem késztetnek sznob, gunyoros kacajra, bizonyára a humorérzékem maradt a szekrényben a pallós és a vértezet mellett. Az olyan dallamorgiák, mint az "Égi jel", vagy a " Két szí­v" már második hallgatásra fütyülésre késztetnek, pedig Istókuccse, nem szeretem a sárgarépát..Szinte minden dal telitalálat, még az olyan true nóta is, mint a Kalapács metál szólóalbumán szereplő "bűnöm a rock" rockosí­tott kistestvére, az "én vagyok a rock", hallgatása közben szinte látom magam előtt az Üvegtigris Easy Ridereit, ahogy a babettán robognak az M1-esen, hajukba kósza parlagfüvet sodor a szél.

Pontszám: 9

Legutóbbi hozzászólások

  • Herr Wolf on Bryan Adams állja az ütéseket: “Bocsánat, de elsőre ezt gondoltam, hogy “Ki ez a Mókus?”. Az idő kegyetlen. Megváltozunk!!! A dal egyébként JÓ!!!
  • Herr Wolf on Helloween – Az a kicsi, amivel már épp túl sok: “Látva a videót és hallgatva a dalt, nálam totál libabőr jött elő!!! Brilliáns dal!!! Amúgy az album is nagyon-nagyon jó!!!…
  • Herr Wolf on W.A.S.P. – Még egyszer utoljára eljátsszák az egyest: “Parádés hír!!! A bécsi koncertre is van jegyem, amikor azt megvettem még nem volt ismert a hazai koncert. Se baj!!!…
  • Herr Wolf on Helloween – Skyfall 2.0?: “Húúúúúú!!! A betyárját!!! Ez egy brutálisan remek dal!!! Minimum 10 pont!!! Szép volt FIÚK!!!
  • Herr Wolf on Holnap lesz Ozzy Osbourne temetése: “Szomorú vagyok, hogy 1 héttel OZZY halála óta rajtam kívül SENKI, EGYETLEN rajongó NEM volt képes ezen oldalon megemlékezni róla!…
  • Promises on Helloween – Skyfall 2.0?: “Minden benne van, amiért szeretjük a Helloweent! Album megrendelve, koncertjegy zsebben! 🤘
  • helloweenforever on Helloween – Skyfall 2.0?: “Jo kis ízelítő. 😀 Nekem nagyon tetszik.
  • Herr Wolf on Elhunyt Ozzy Osbourne: “Nagyon szomorú hír!!! Fájdalmasan nagy veszteség a világ METAL Fanjainak!!! Brutálisan nagy veszteség a halála!!! Többször láttam élőben úgy is…