Kedvenc lemezeim – Myrath: Sweden Rock 2019 (Live Inédit – Concert Complet) (DVD)

Fura világot élünk. A rockzenével foglalkozó külföldi nyomott sajtó tekintetében nem mondhatnám, hogy naprakész vagyok, hiszen a világhálón böngészve szinte bármire ráakadhat az ember. De miért is kezdtem azzal, hogy fura világot élünk? Azért, mert a francia Rock Hard magazinnak sikerült majdnem titokban tartani, hogy egy különleges kiadványt készítettek. 2019 októberében egy címlapsztori mellett egy olyan exkluzív DVD volt, amelyen a Myrath egy 2019-es fellépését lehet látni. Ezt a hírt is mindössze a csapat osztotta meg egyszer a Facebook-oldalukon.

A Rock Hard magazin 202-es számát CsiGabiGával közösen kezdtük el vadászni, míg több hónapnyi várakozást követően sikerült megszerezni a francia újság utolsó példányaiból. A megjelenéshez képest durván egy-másfél hónapos csúszással futottunk neki a beszerzésnek. Nagy örömömre a szerkesztőségtől azt a választ kaptam, hogy még van pár példányuk, nyugodtan rendeljem meg. Így is tettem, de a várakozásban nem túlzok, megőszültem, mert több hónapot vett igénybe, míg ideért, köszönhetően a puskaporos hangulatnak, ami Franciaországban volt akkoriban. A cég, aki a postázást intézte volna, ugyanis országon belül nem kapta meg a csomagot, amiben az utolsó nyomott példányok voltak. De minden jó, ha a vége jó, végül megérkezett hozzám a vaskos boríték, amiben benne lapult a 2 újság a DVD-melléklettel, amiért ezt az egész cécót végigcsináltam.

A ’Live In Carthage’ film valahogy elfeledtette velem ezt a DVD-t, de most újult erővel nekifutottam ennek is, amely az előbb említett anyaghoz képest egy nyers felvétel. A francia nyelvtudásom jócskán hiányos, de azt azért megértettem, hogy egy vágatlan, szerkesztés nélküli anyagról van itt szó. Hogy miért is lett ez most érdekes? A ’Live In Carthage’ egy profin elkészített kiadvány, ezzel szemben egy nagy kontraszt ez az újságmellékletként megjelent filmecske. Ami viszont érdekessé teszi ezt az anyagot, hogy a helyi arénában készített egyszeri, monumentális koncerttel szemben azt a show-t mutatja be, amivel a világot járják a tunéziai zenészek. Ez az előadás jobban hasonlított arra is, amit Budapesten láthattak a szerencsések. A karthágói fesztiválhoz képest egy évet előre is ugrunk az időben, ezért a műsor is teljesen más, főszerepet kapott a közben megjelent ’Shehili’ album. 2019. június 8-án a sölvesborgi fesztiválon egy nap alatt kétszer is fellépett a Myrath, az utókornak az első buli lett megörökítve, amelyet a Rockklassiker Stage-en adtak 17 órai kezdéssel. A második, késő esti lehetőség a nagyszínpadon a Behemoth visszalépése miatt jutott a tunéziaiaknak. Az itt látható buli legalább olyan érdekes, mint a mostanság már nemzetközi terjesztést is kapó „nagytestvér”, látványi elemekben azonban itt-ott túl is szárnyalja azt, mert bár nem volt nyolc dobos, nem volt óriáskivetítő sem, a szokásos hastáncos mellett most már mágus és tűzzsonglőrök is jelen voltak a színpadon.

Az Asl percei teljesen beragasztottak a képernyő elé ezúttal is. A háttérből rögtön kiderül, hogy itt most már a ’Shehili’ a főszereplő, a lemez borítójának motívuma jelent meg a csapat háta mögött. A nyitódal után nem volt megállás, érkezett a You've Lost Yourself, amelynél érződött, hogy az ötösfogat bivaly erőben van és nagyon élvezte a fesztiválhangulatot. Malek Ben Arbia és Anis Jouini folyamatosan mozogtak a színpad elején és helyet is cseréltek időnként. Morgan Berthet doboson is látni lehetett, hogy extra erővel püföli a szerkóját. Két dalt követően érkezett csak egy kis pihenő, ahol Zaher Zorgati köszöntötte a svéd közönséget. Bár elnézést kért a nyelvi hibáiért, de számomra úgy hallatszott, hogy nem ez volt az első alkalom, hogy svédül kellett megszólalnia. A felvezető konferansz a Dance előtt volt, így folytatódhatott a ’Shehili’ exkluzív bemutató. Számomra nagy öröm volt hallani, hogy azért a sampler diktálta tempó mellett szabadságot is kapott a frontember néhány hajlítás, díszítés erejéig. A feszes, metalos program folytatódott a 2019-es nagylemezzel. A legjobb választásnak bizonyult a látvány fokozására a Darkness Arise, mert a középrészben ismét a tűzzsonglőrök léptek elő és pörgették fáklyáikat az első sor előtt. De persze némi zenei extrára is volt hely, hiszen az orgonaszólót a producer Kevin Codfert kapta meg, aki – akárcsak Budapesten – itt is színpadra lépett pár dal erejéig. Az első kitérő sem vitt messzire, csak a ’Legacy’-ig mentünk vissza. Zaher ezúttal bővebben elmesélte, hogy nagy ’Game Of Thrones’ rajongók, és hogy mennyire sajnálták, hogy a finálé unalmas lett. A Daenerys hercegnőről szóló dal, a The Unburnt most is nagyot ütött. A látvány brutálisan meg lett nyomva, a színpad közepén felállított és eltakart trónusról a mágus hozta elő a csapat hastáncosát. A hölgy – pillangó szárnyakkal ékesülve – ezúttal teljesen átvehette a főszerepet. A középső intrumentális résznél pedig ismét megérkeztek a maszkos, fáklyás harcosok, akik betetőzték a sátor alatt történteket. Az ilyen elemek miatt igen különleges ez a bő egyórás kis filmecske.

A következő kitérő ismét egy kötelező darab a Myrath műsorában. A Beyond The Starsnak nem kisebb szerep jutott, mint hogy az ötösfogatra terelje vissza a figyelmet. Ez a technikás tétel pedig – a ’Tales Of The Sands’ lemez egyetlen megmaradt darabja – tökéletesen megfelelt a célnak. A dal lassú részében, ahol az arab hegedű veszi át a főszerepet, ismét a színpad közepén termett a hastáncosnő, aki ezúttal gyertyás koronával a fején táncolt. A műsor vége felé újra a ’Shehili’ kapta a főszerepet, a hátralévő négy dalból három erről a lemezről jött, a kivétel ismét egy kötelező darab volt, a Believer. Nagyon örültem annak, hogy a csapat műsorára vette a Monster In My Closet című szerzeményt. Élőben hatalmas élmény volt látni, hogyan varázsolnak a hangszeresek, hogyan és miként is játsszák ezt a dalt. A refrén dallamossága pedig a kötelező Myrath-élménnyé változtatta az egészet. Az utolsó műsorszám pedig maga volt az igazi varázslat. A dal elején a pirotechnika kapott főszerepet, majd a középső részben jött a hastánc. A legnagyobb látványosság mégis a levitációs mutatvány volt, amikor is Zaher több méter magasba emelkedett és onnan énekelte a refrént. Emlékszem, első látásra a hideg rázott, annyira jó élmény volt. Ez volt az egyetlen pillanat, amikor sajnáltam, hogy csak DVD minőségben készült el a film. A kamerák próbáltak ráközelíteni a lebegő frontemberre, de a színpad refletorainak fénye miatt csak homályos foltokat lehetett látni. Ettől függetlenül az élmény óriási volt.

Jó dolog, amikor egy ilyen különleges, gyűjtői darabnak mondható, kevés példányban gyártott DVD-n egy nem mindennapos produkciót láthat az ember. Bár a Myrath esetében lehetséges egyáltalán az a szó, hogy mindennapos? Budapesten is láthattuk, hogyan tudnak egy estét egyedivé varázsolni. Kíváncsian várom, hogy az idei évben jelenik-e meg még valamilyen kiadványuk! A ’Live In Carthage’ és ez a „majdnem eltitkolt” DVD is kiváló élményt adott, ennek a sorozatnak folytatódnia kell!

Myrath (2019):

Zaher Zorgati – ének
Malek Ben Arbia – gitár
Elyes Bouchoucha – billentyűs hangszerek, vokál
Anis Jouini – basszusgitár
Morgan Berthet – dob

Kevin Codfert – billentyűs hangszerek

Asl / Born To Survive / You've Lost Yourself / Dance / Darkness Arise / Wicked Dice / The Unburnt / No Holding Back / Beyond The Stars / Lili Twil / Monster In My Closet / Believer / Shehili