Köd előttem, köd utánam: Mgła, Martwa Aura, Above Aurora – Dürer Kert, 2019. 09. 03.

Nem olyan régen, 2015 magasságában fedeztem fel magamnak az Mgła zenéjét. Már első hallásra éreztem, hogy az ’Exercises in Futility’ nagylemez gyakori vendége lesz a lejátszómnak. Abban az évben a képzeletbeli év végi listámon könnyedén magához is ragadta az aranyérmet. Ez a mű olyan érzésvilágot testesített meg és olyan atmoszférát volt képes felépíteni maga köré, amelyre már régen nem hallottam példát ebben a műfajban. Pedig a black metal műfajnak alapkövetelménye nálam az atmoszférateremtés. Ha ez nincs meg, akkor csak értelmetlen hangorkán és kalapálás lesz az egész. Az ’Exercises in Furity’ minden hangjában tökéletes. Izzadságszag nélkül árad belőle a mindent elborító sötétség és a gonoszság, amely már az első másodpercével magába szippant és nem hagy szabadulni. Sajnos eddig nem volt lehetőségem koncerten látni őket, mert a korábbi – szintén Dürer Kertes – bulijukról lemaradtam a teltház miatt, a Rockmaratonra pedig sajnos most nem sikerült eljutnom. Ezért is örültem a bejelentésnek, hogy újra ellátogatnak hozzánk.

Az előzetesen meghirdetett Room 41 nevű terembe a vártnak megfelelően elég hamar el is fogyott minden jegy. Szerencsére a szervezők engedtek a nyomásnak és átszervezték a Nagyterembe, ami minden szempontból sokkal jobb kondíciókkal rendelkező helyszín. A fekete vendégsereget látva elmondhatjuk, hogy hatalmas öngól lett volna nem meghozni ezt a lépést, mert a nagyteremben is teltház közeli érzés volt, ami körülbelül dupla annyi embert jelent, mint amennyit a Room 41 el tud nyelni.

Sajnos időben picit megcsúsztam, így az Above Aurora nyitányáról sikerült lemaradnom. Azért is sajnálom, mert a két bemelegítő banda közül ők érdekeltek volna jobban. A műsoruk utolsó részében viszont sikerült meggyőzniük arról, hogy érdemes lesz rájuk odafigyelni a jövőben. Doomos elemekkel tűzdelt atmoszférikus black metaljukat sodró lendülettel tolták az arcunkba. Ígérem, legközelebb jobban sietek.

Gyors átszerelés és némi időhúzás után érkezett a színpadra a Martwa Aura. Valamivel nyersebb, szélsebesebb és agresszívabb zenével operáltak. A hullafestett és bőrbe öltözött arcok nem szántották fel a színpadot, de ahogy telt az idő, úgy lett egyre teátrálisabb az előadás.

Az énekes, Grzegorz Puszkarek erősen szuggesztív frontember, aki egy pszichopata nyugalmával volt jelen a színpadon. Fazonjában leginkább Ghaalra emlékeztetett. A hangja kellőképpen változatos volt, mind a mély tónusai, mind a magasabb károgása a műfaj nagyjai közé fogja emelni őt. Bevallom, a tagok egy helyben álldogálása a koncert elején kissé amatőrnek hatott, de ahogy telt az idő, úgy tettek rám egyre nagyobb hatást.

Medytacja I / Medytacja II / Meditacja V / Odór Śmierci / …albowiem nic nie jest prawda… / Noc kiedy zniknęła cała ludzkość

Újabb átszerelés után következett az est főattrakciója, a Mgła. A lengyel brigád mindent megtesz azért, hogy nevükhöz méltóan ködbe burkolózzanak. Ők nem bohóc maszkokat használnak, hanem csukja és fekete lepel fedi be az arcukat. Ez szerintem sokkal félelmetesebb hatást tud kelteni, mint például egy bohócmaszk. Elképzelni sem tudom, hogyan lehet ilyen körülmények között lenyomni egy koncertet egy zárt teremben, ahonnan még a levegő is elfogy időnként. Persze a szemfülesebbek megismerhetik őket, mert a beállásnál már ők vannak a színpadon, még maszk nélkül.

A négyes nem sokat teketóriázott, a kiírt időpontban bele is csaptak az ’Exercises In Furity’ nyitóakkordjaiba, ami előrevetítette, hogy mire is számíthatunk a következő hetven percben. A csapat fő vonzereje a nem sablonos zenei megoldásokban rejlik. Nemcsak eszeveszett darálás folyik ész nélkül, hanem tudatosan átgondolt kompozíciókat, akkordmeneteket, összhangzatokat hallhatunk, amelyek kellően izgalmassá teszik a dalokat. A két gitáros szinte sohasem játssza ugyanazt, amelynek eredménye egy vészjósló hangorkán, amelyet dühvel és keservvel egészítenek ki a sötétséggel felruházott embergyűlölő szövegek. Mindezt ízlésesen támasztja alá a ritmusszekció. Nem akarják túljátszani, a kevesebb néha több elvet követve alapoznak.

A fő csapást természetesen az ’Exercises In Futility’ lemez adta, mivel a koncert előtti napon megjelent új album, az ’Age Of Excuse’ még túl friss volt. Persze, azért erről az albumról is bemutattak két tételt a nagyérdeműnek, melyet kitörő lelkesedéssel fogadtak. Első hallásra szerintem sajnos nem sikerült megugraniuk az előző album szintjét, de nem akarok elhamarkodottan ítélni, bele kell merülni az új dalokba a későbbiekben. A színpadon hozták, ami elvárható. A szinte tökéletes hangzás pedig megadta a kellő bizsergést a hallójáratainknak. Az énekes gitáros M (Mikolaj Zentara) anélkül, hogy bármit is mondott volna, magára tudta vonni a figyelmet az előadás egésze alatt. Az átkötőszövegek abszolút nem hiányoztak és nem volt művi, erőltetett az előadásmód. Az utolsó dal után (Exercises in Furity V) pedig szótlanul, szimplán levonultak és egy karlegyintéssel megköszönték, hogy támogattuk őket a jelenlétünkkel.

Az Mgła-nak szerintem a black metal elitben van a helye, és egyre gyorsabb léptekkel halad ezen cél elérése felé. Ha sikerül nekik megtartani a zene minőségét, vagy akár még egy lapáttal rátenni, akkor már nincsenek messze attól, hogy áttépjék a célvonalat. Ezen az estén pedig bebizonyították, hogy méltóak rá.

Exercises in Furity I / Exercises in Furity IV / Mdłości II / Exercises in Furity II / Age of Excuse II / Age of Excuse III / With Hearts Toward None VII / Exercises in Furity VI / Exercises in Furity V

Szerző: Losonczi Péter
Fotók: A Mgla Facebook-oldala