Kedvenc lemezeim – Bad Company: The Swan Song Years 1974-1982

Paul Rodgers egy ikonikus alakja a rockzenének. Már a '60-as évek végén letette a névjegyét a Free zeneszerző-énekeseként. 1973-ban távozott a Free-ből Simon Kirke dobossal együtt és megalakították a Bad Company nevű szupergroupot. A Mott The Hoople-ból érkezett hozzájuk Mick Ralphs gitáros és a King Crimsonból Boz Burrell basszer. Ez ám a rossz társaság, ami meghódította a hetvenes éveket!

Paul Rodgers már a Free-ben nagyot alkotott, az All Right Now című slágerüket nagyon sokan feldolgozták, Manfred Manntől kezdve Rod Stewarton át a Puddle Of Muddig. De a Fire And Watert, a Wishing Wellt vagy a The Stealert se kell bemutatni senkinek. A Mr. Big című számuk pedig még Billy Sheehanék zenekarának névadója is lett. Később a Bad Companyval ért el sikereket, majd Jimmy Page-dzsel létrehozta a The Firmet. Még a Queenbe is beugrott pár évre. Azért volt különleges abban a szerepben, mert nem akart Mercury lenni. Önmagát adta, olyannyira, hogy pár Free- és Bad Company-slágert is elénekelt a Queen-koncerteken. Közben kiadott jó pár szólólemezt is, a 2000-es években – a Queen előtt és után is – visszatért a Bad Companyhez, akikkel új lemezeket már nem vettek fel, de remek hangulatú nosztalgiakoncerteket adtak.

Amire ezek a koncertek épülnek, az viszont az 1974 és 1982 között készült hat lemez, a nagy négyes, az eredeti felállású Bad Company stúdióanyaga. Ezeket adta ki most a Rhino Entertainment egy közös dobozban. Az 1974-es 'Bad Company' már önmaga egy csoda, olyan slágerekkel, mint a Can’t Get Enough, a Rock Steady, a Movin’ On vagy a névadó Bad Company, hogy a különleges Seagullt ne is említsem. És még a Ralphs által áthozott Mott The Hoople dal, a Ready For Love is nagyot szól. Nem csoda, ha a Billboard 200-as listájának élén landolt.

Ugyanezzel a lendülettel készült el pár hónapon belül a 'Straight Shooter' anyaga, de csak egy év múlva adták ki. A Good Lovin’ Gone Bad, a Feel Like Makin’ Love, a Shooting Star mind-mind telitalálat, a koncerteknek máig sztárjai. De nekem a Wild Fire Woman is nagy kedvencem. Ez már csak a harmadik helyig jut a Billboard listán, de ezért is ölni tudna bármelyik zenész. Mick Ralphsban megtalálta Rodgers azt a szerzőtársat, ami Andy Fraser volt neki a Free-ben. Bár a dalokat többnyire külön jegyzik, attól függően, melyikük fejéből pattant ki az alapötlet, érezhető a közös munka a dalokon. Paul Rodgers pedig, aki a Free-ben csak énekelt, most minden lemezen hangszert ragad. Ő a zongorista a csapatban, de akusztikus és elektromos gitáron is besegít amolyan másodgitárosként, és időnként a tamburin vagy a tangóharmonika is a kezébe akad.

A harmadik album legnagyobb dala számomra a címadó, a Run With The Pack, de kedvenceim a Silver, Blue & Gold, meg a Simple Man is, bár kislemezre a Honey Childot másolták, meg a Young Blood feldolgozást. A 'Burnin' Sky' gyengébben sikerült, de aztán kárpótoltak 1979-ben a 'Desolation Angels'-szel. A Rock ‘n’ Roll Fantasyvel Rodgers megírta a BadCo All Right Now-ját. És a Gone, Gone, Gone képében kislemezre került az első Boz Burrell szerzemény. Eddig csak Rodgers vagy Ralphs dalait találták méltónak rá. És ezzel nagyjából ki is pukkadt a Bad Company. A 'Rough Diamonds'-ra három évet kellett várni, ami akkoriban, az évenkénti lemezkiadások korában igen soknak számított. És a háromévnyi várakozás sem hozta meg a gyümölcsét, a lemez gyengén sikerült, fel is oszlottak utána.

Később Ralphs és Kirke újraindította a Bad Companyt Brian Howe, majd Robert Hart énekesekkel, de egyik felállás sem hozott akkora sikert, mint a kezdeti idők. Végül – ahogy már mondtam – Paul Rodgers visszatérésével vált újra népszerűvé a Bad Company, de a régi idők nimbuszát nem rombolták le újabb lemezek kiadásával.

Az újrakiadások korát éljük. Van, aki mindenféle kiadatlan demóval, koncertfelvétellel felspécizve próbálja eladni újra a régi lemezét, mint pl. a Whitesnake, van, aki egyszerűen csak remaszterizálja a régi felvételeket, és a korszerűbb hangzású albumokat digipackba csomagolja, mint pl. az Iron Maiden. A Bad Company lemezeit 2015-ben kezdte el újrakeverni Jon Astley hangmérnök, az első kettőt ki is adták egy-egy bónuszlemeznyi plusz anyaggal. A folytatás 2017-ben jött, a második két albumot is kiadták dupla lemezként, most pedig itt van 2019... És egyelőre nem tudunk az ötödik-hatodik album ilyen jellegű kiadási terveiről, ám a remaszterelési munkák nem álltak le, és a Rhino Entertainment most kiadta az első hat lemezt – bónuszok nélkül ugyan – egy gyűjtődobozban. Az első két lemez a 2015-ös remaszter kiadások első lemezével egyezik meg, a másik kettő a 2017-es remaszter változatlan formában, a harmadik kettő pedig vadonatúj 2019-es remaszterizálást kapott.

A szépséges keményfedelű dobozban a korabeli bakelitek mini replikájába csomagolták a CD-ket, ahol gatefold (dupla borítós) volt az eredeti, ott a mini vinyl replikák is megtartották ezt a formát, így 4 gatefold és 2 normál csomagolású lemez került a dobozba. Ahol a bakelit lemezeknek nyomott belső papír borítója volt, ott annak kétoldali grafikáját is a lemez mellé tették egy 115 x 115 mm-es lapon. A lemezek nyomata pedig a Swan Song szárnyaló Ikarusz figurája. Tényleg szemet gyönyörködtető ez a kiadvány. Egyetlen hibája van, hogy ebben a formában nem élvezhetjük a CD-bookletek plusz információit/képeit, de ez a hasonló gyűjteményes kiadásoknál így szokott lenni. Cserébe viszont nagyon jó fajlagos ára van.

Bad Company 1974-1982:

Paul Rodgers – ének, zongora, gitár
Mick Ralphs – gitár, billentyűs hangszerek
Simon Kirke – dob
Boz Burrell – basszusgitár

'Bad Company' (1974/2015 remaszter): Can’t Get Enough / Rock Steady / Ready For Love / Don’t Let Me Down / Bad Company / The Way I Choose / Movin’ On / Seagull

'Straight Shooter' (1975/2015 remaszter): Good Lovin’ Gone Bad / Feel Like Makin’ Love / Weep No More / Shooting Star / Wild Fire Woman / Anna / Call On Me

'Run With The Pack' (1976/2017 remaszter): Live For The Music / Simple Man / Honey Child / Love Me Somebody / Run With The Pack / Silver, Blue & Gold / Young Blood / Do Right By Your Woman / Sweet Lil’ Sister / Fade Away

'Burnin’ Sky' (1977/2017 remaszter): Burnin’ Sky / Morning Sun / Leaving You / Like Water / Knapsack (The Happy Wanderer) / Everything I Need / Heartbeat / Peace Of Mind / Passing Time / Too Bad / Man Needs Woman / Master Of Ceremony

'Desolation Angels' (1979/2019 remaszter): Rock ‘n’ Roll Fantasy / Crazy Circles / Gone, Gone, Gone / Evil Wind / Early In The Morning / Lonely For Your Love / Oh, Atlanta / Take The Time / Rhythm Machine / She Brings Me Love

'Rough Diamonds' (1982/2019 remaszter): Electricland / Untie The Knot / Nuthin’ On The TV / Painted Face / Kickdown / Ballad Of The Band / Cross Country Boy / Old Mexico / Downhill Ryder / Racetrack