Marduk: Frontschwein
írta P.A. | 2015.01.20.
Megjelenés: 2015
Kiadó: Century Media
Weblap: http://marduk.nu
Stílus: Black metal
Származás: Svédország
Zenészek
Dalcímek
Értékelés
Nemrég olvastam egy cikket Magyarország egyik legolvasottabb online zenei magazinján, mely címe alapján a black metal jelenlegi helyzetét kívánta felvázolni. Az iromány két tavaly megjelent lemezről kiragadott dal alapján kvázi halottnak nyilvánította az egész műfajt. Persze, ne legyünk naivak, a cikk meg sem próbálta feltárni a black metal jelenlegi helyzetét, célja egyszerűen az olvasószámláló megpörgetése volt, amihez nem is kell más, mint egy hangzatos cím és valami rövid, parasztbőszítő tartalom, amit itt meg is kaptunk hiánytalanul.
Ez az egész dolog két szempontból igazán dühítő. Először is azért, mert az internet adta szinte korlátlan információáramlást hagyja teljesen kihasználatlanul az ilyen teljesen értelmetlen és tartalmatlan publikáció, másodszor pedig azért, mert ez a megállapítás, miszerint itt az ideje megásni a műfaj sírját, nem is állhatna messzebb a valóságtól. Már évek óta megfigyelhető, hogy a black metal is képes a megújulásra, hiszen feltűnt egy olyan generáció, amelyik sokkal magasabb szintre képes emelni az egykor igénytelen megszólalásról és erőszakról elhíresült műfajt. Vagy ahogy egyik szellemes olvasónk írta: „ez már nem az az erdei tisztáson magnetofonnal fölvett kecskeáldozós-károgós téma”. Elég a tavalyi felhozatalból szemezgetni a Schammasch, a Fen, a Blut Aus Nord, a The Great Old Ones vagy a Dust Sculptures kiadványai közül, és tisztán látszik, hogy igényes, alázatos és kreatív hozzáállással bizony bővel lehet még újat mutatni.
Mindehhez hozzájön az is, hogy a viszonylag fiatal zenekarok mellett a zsáner úttörői közül jó néhányan igyekeznek megújulni, ahogy teszi ezt a Mayhem és a Taake is. Az természetes dolog, hogy egy ekkora dömpingben néhány lemez minőségben alulmúlja az elvárásokat, de erre a néhány korongra alapozva kár lenne messzemenő következtetéseket levonni, főleg az egész műfaj helyzetét illetően. A black metal él és virul, talán még erősebb is, mint valaha, és úgy tűnik, a jövője is biztosított, hiszen az új év első kiadványa mindjárt a műfaj egyik ikonjától érkezett, akik szintén a legmagasabb szinten űzik ezt a pokoli muzsikát immáron 25 éve.
A Marduk életművét két részre szokták osztani. Az első korszak nagyjából a 2000-es évek kezdetéig tart, és az eddig megjelent lemezeket gyakran etalonként emlegetik a black metal hívei, míg az ezután készült műveket egyesek fanyalgással fogadták, pedig Morgan Håkansson zenekarvezető mindig is törekedett arra, hogy a saját maguk által kikarózott zenei határokon belül viszonylag változatos és minőségi dalokkal pakolja tele lemezeit, függetlenül attól, hogy mekkora mértékben cserélődik körülötte a zenészgarnitúra. Legutóbb éppen a dobos poszton történt változás, 2013-ban Fredrik Widigs érkezett a zenekarba, az új dalokban már az ő játéka hallható. Ami a 'Frontschwein' címre keresztelt 13. Marduk nagylemezt illeti, már a borítóból és a címből feltűnik, hogy a '99-es 'Panzer Division Marduk' után Morgan ismét egy egész lemezt töltött meg második világháborús témával. Itt illik megjegyezni, hogy a látszat ellenére a 'Frontschwein' nem a náci ideológiát mutatja be, hanem a háború borzalmait – teljesen felesleges politikai tartalmat feltételezni a szövegekben. A német cím szó szerint fordítása „frontdisznó”, ami az első világháború óta elterjedt kifejezés, és a frontvonalban harcoló katonákra utal, akik első kézből, embertelen körülmények között szembesülnek a háború mocskával és borzalmaival.
A durva téma természetesen könyörtelen muzsikával társul, bár hamar szembeötlik, hogy egészen változatos dalcsokorral van dolgunk. A szennyel vastagon bevont, durva és gyors riffekre épülő, klasszikusnak titulálható Marduk-dalok, mint a címadó, az Africa, a Rope Of Regret vagy a Thousand-Fold Death mellett mélypontként feltűnik egy primitív, egyszerű ritmusokkal operáló black 'n' roll durvulat is a The Blond Beast képében. Szerencsére egyszeri próbálkozásról van szó csupán, és kárpótlásul olyan ötletesen felépített, jó tempóváltásokkal teletűzdelt és hátborzongató tételeket kapunk, mint a Wartheland, a Between The Wolf-Packs vagy a Nebelwerfer. Annak ellenére, hogy viszonylag széles zenei skálát jár be a 'Frontschwein', vagyis jó arányban találhatók rajta lassabb és sebesebb dalok, mégsem egy kísérletező album, hiszen végig védjegyszerű Marduk-motívumokból építkezik, ezért azok a rajongók, akik a zenekar utóbbi 10 évben készült lemezeinek repertoárjából is szívesen szemezgetnek, nem fognak csalódni. Sőt, a sokszínű, vegyes felépítés biztosítja, hogy hetekig élvezettel pörgessék Morganék új művét.
Legutóbbi hozzászólások