Reckless Love: Spirit

írta TAZ | 2013.09.29.

Megjelenés: 2013

Kiadó: Universal / Spinefarm

Weblap: http://www.recklesslove.com

Stílus: Glam rock

Származás: Finnország

Dalcímek

Értékelés

A divatvilágba néhány évvel ezelőtt betörő retro stílus/életérzés zenei berkekben is felütötte a fejét, ugyanis rengeteg olyan zenekar rukkol elő új anyaggal, akik körülbelül 20-25 évvel ezelőtt voltak népszerűek. Természetesen a rock/metal színtéren sincs ez másképp, mi több, egyre-másra jelennek meg olyan fiatal bandák, akik a 80-as évek kultikus glam/hard rock zenekarai (Poison, Def Leppard, Mötley Crüe) által kitaposott ösvényen szeretnének hírnévre szert tenni. Többek között ilyen az egyik kedvenc zenekarom, a H.E.A.T., de említhetném példaként akár a Steel Panthert vagy a Crashdiet nevű formációt is. Megmondom őszintén, amikor megláttam ezt a nem túl ízléses, színes maszkokkal tarkított lemezborítót, amelyen a Reckless Love felirat díszelgett, fogalmam sem volt arról, hogy milyen zenét rejthet a külcsín, de az album nyitótételére készített videó után kiderült, hogy a fentebb felsorolt feltörekvő zenekarok közé besorolandó a most terítéken levő finn csapat is.

Sokan vannak azok, akik amondóak, hogy ezeknek a zenekaroknak nincs saját stílusuk, abból élnek, amit már mások eljátszottak. Úgy gondolom, hogy manapság már nincs sok új a nap alatt, a metal/rock összes alműfajában szinte már mindent eljátszottak. Gondoljuk csak végig hányszor fogalmazódik meg bennünk az a kérdés zenehallgatás közben egy-egy ismerős dallam vagy riff kapcsán, hogy: „Ez nagyon ismerős, vajon hol hallottam?” Friss dolgot a metalban talán néhány évvel ezelőtt a djent megjelenése hozott, de érdekes színfolt volt a Korn dubstep-metal próbálkozása (’The Path of Totality’), vagy az Amaranthe manapság futótűzként terjedő pop/metalcore/heavy fúziója. Szerintem örülni kell annak, ha egy zenekar friss, jó dalokkal teletűzdelt lemezzel jelentkezik, jelen esetben pedig erről van szó.

No, de térjünk vissza magához az albumhoz! A korábban már említett klipes dal, a törzsi dobolással és sűrű whoo-oozással tarkított Night On Fire remekül indítja a lemezt, ráadásul hangulata arra is alkalmassá tenné, hogy jó eséllyel induljon valamelyik futball vb vagy eb hivatalos dalának a címéért. A folytatásban sem áll le a lemez, sőt, egyre-másra érkeznek a jobbnál-jobb, pörgős dalok, melyek fazonját egyértelműen a gitáros Pepe Salohalme és az énekes Olli Herman szabja. Pepe játéka nagyon markánsan van jelen a korongon, húzos riffjei, virtuozitást sem nélkülöző szólói élményszámba mennek, ráadásul a vibrato kart sem hanyagolja. Személyes kedvencem a Bad Lovin’ című nóta vége, ahol nagyon ízes módon készteti sikításra a gitárt (ezt a technikát egyébként szaknyelven „divebomb”-nak hívják, a glam zenékben sűrűn találkozhatunk vele). Az egykori Crashdiet énekes Olli azon kívül, hogy a finn tini lányok újdonsült kedvence, remek hangi adottságokkal van megáldva, ráadásul énektémái olyannyira jók, hogy a Reckless Love egyik-másik dalát akár a már korábban emlegetett 80-as évekbeli glam bandák is megirigyelnék.

Az album nyugvópontjait az Edge Of Our Dreams és a Hot Rain jelentik, előbbi tétel nagyon emlékeztet a HIM Tears On Tape című nótájára mind ritmizálásban és sajnos poposságában is. Tulajdonképpen ez az, ami kicsit zavaró a lemezen, nevezetesen, hogy néhány dalt rádióbarát köntösbe öltöztettek, nem úgy, mint a galoppozós heavy metal elemeket felvonultató Metal Ass-t, ami igazi meglepetés egy glam csapattól. A szövegek egyébként egyértelműen a csajozás és a buli témakörét merítik ki, ugyanakkor egy-két dalban kicsit poénra veszik a figurát, olyan Steel Pantheres módon: „I love heavy metal, I love heavy metal, can't get enough, can't get enough". Mivel számomra ez volt az első alkalom, hogy találkoztam a finn együttessel, ezért természetesen utólag meghallgattam az előző két albumukat is és örömmel konstatáltam, hogy lemezről-lemezre egyre jobbak lettek a srácok. Harmadik album ide vagy oda, a frissesség mit sem kopott, szinte minden egyes dal egy sláger, egyáltalán nem úgy tűnik, mintha most akarna kiapadni az a dalszerzői forrás, amiből merítenek. Remélem továbbra is maradnak finn testvéreink ezen az úton és még sok remek lemezzel ajándékoznak meg minket.

Pontszám: 8