Paul Gilbert: Vibrato

írta karpatisz | 2013.01.06.

Megjelenés: 2012

Kiadó: Music Theories Recordings

Weblap: www.paulgilbert.com

Stílus: Rock, jazz, jazz fusion, experimental, blues

Származás: Nemzetközi

Dalcímek

Értékelés

Paul Gilbert személyével először a Mr. Big kapcsán találkoztam, majd később a szólómunkásságával is megismerkedtem. Nagyon bántott, hogy két koncertjét is ki kellett hagynom, ugyanis ilyen kaliberű zenész nem mindennap jut el hazánkba, ám 2010-ben végre már semmi akadálya sem volt annak, hogy a Diesel Club színpadán megnézzem a ’Fuzz Universe’ lemezbemutatóját. Nagy élmény volt látni egyik kedvenc gitárosomat, és megtapasztalni, hogy milyen közvetlen ember. A buli után egy maroknyi rajongó várta őt a busznál és mindenkinek dedikált, s a közös fotók sem maradtak el. Ezekkel az élményekkel gazdagodva nem volt kérdéses, hogy 2012 szeptemberében, amikor megtudtam, hogy új szólóalbumot dob piacra, meghallgatom azt. Elsőként Japánban jelent meg az album, ahol 3 változat is napvilágot látott: a hagyományos CD mellett egy CD+DVD csomag és a már szokásosnak mondható oktatófilm is. A Music Theories Recordings gondozásában október közepén digipackos borítóval végre megérkezett a várva várt ’Vibrato’ album.

A ’Fuzz Universe’-ből kiindulva féltem egy picit, hogy ez az album is instrumentális „tömör gyönyör” lesz: az a korong számomra nagyon tömény, csak kis dózisokban tudom feldolgozni. A ’Vibrato’ könnyed, dallamos és énekközpontú mivolta azonban már első hallásra nagyon tetszett. Vártam ezt a pillanatot: Paul Gilbert is ráérzett, hogy a kevesebb néha több. A nyitó tétel, az Enemies (In Jail) a maga 6 percével tiszta izgalom. A bluesos hangszínt idéző gitárhangok mellett a Beatles vagy Queen jellegű kórusok üdítően színesítik a dalt, és emellett Paul felesége, Emi Gilbert billentyűjátéka is növeli a szerzemény értékét. Nagyon örülök, hogy ezt a dalt választotta ki a Gilbert házaspár a különleges animációs kisfilmhez.

A lemez mindegyik dala zenei stílusok igazi kavalkádját rejti, és a rockos riffek egy pillanat alatt átmennek könnyed jazzes vagy bluesos, esetleg funky témába. Persze mindeközben az énekközpontúság végig megmarad. A címadó tétel számomra nagyon kedves, mert szeretem Paul szólóit hallgatni; legyen szó akár a Mr. Big dalainak vagy épp Neal Morse Momentum című dalának betétjéről, egyszerűen fenomenális, amit ez az ember művel a hangszerével. A Put It On The Char című dal hard rock stílusú alapja igazán jó hely egy gitár és egy billentyű közös szólójának. A 2012 májusában rögzített stúdiódalok közül az Atmosphere On The Moon számomra az igazi összefoglalója az addig elhangzottaknak, igazi mestermű.

A három utolsó dal a ’Fuzz Universe’ európai turnéján rögzített feldolgozás. A Yes, Muddy Waters és AC/DC szerzemények újragondolásai visszahozzák az élő koncert élményét. Paulnak igazán jó társa volt Tony Spinner, aki nemcsak énekhangjával, de gitártudásával is elkápráztatott. Nagyon jó párost alkottak ők ketten. 

Pontszám: 9