"A metal gitározás az én világom": Interjú Bodor Mátéval, a Wisdom új gitárosával

A Bécsben készített zenekari interjúban még csak egy titokzatos gitárosról beszélt a Wisdom legénysége. A turné angliai időpontjai előtt kiderült, hogy a zenekar Bodor Mátéval képzeli el a jövőt, így az új gitárossal villáminterjút készítettünk, a londoni ösztöndíjról, a Wisdommal való egymásra találásról és a jövőbeni tervekről. A magyar közönség december 8-án, a Club 202-ben rendezendő Keep Wiseman Alive koncerten találkozhat a banda új tagjával.

Hard Rock Magazin: Zenei ösztöndíjjal jutottál ki Angliába. Az várt és azt kaptad az iskolában, amire számítottál?

Bodor Máté: Mikor megpályáztam az ösztöndíjat, igazából csak nagyon halvány fogalmam volt, hogy milyen is lehet egy ilyen iskolában tanulni. 2008-ban játszottam Görögországban Matthias Eklundh-dal és Theodore Ziras-szal, akik nagyvonalakban meséltek a suliról, így jött aztán az ötlet, hogy megpróbáljam a felvételit. Sok más lehetőségem nem volt, mivel kifejezetten zenével akartam érettségi után tovább foglalkozni, így vagy a Kőbányai Zenei Stúdióba mehettem volna, vagy pedig külföldre. Az első évem, amit lenyomtam 2009-ben, egy előkészítős év volt, amitől aztán kedvet kaptam és belekezdtem a 3 éves egyetemi képzésbe is. Rengeteg dolgom van az iskolával kapcsolatban, de ennek ellenére úgy érzem, hogy nagyon jól döntöttem, hogy külföldön folytattam tanulmányaimat.

HRM: Érzésed szerint miben változtál az iskolának köszönhetően?

B.M.: A technikai és elméleti tudásom rengeteget fejlődött, ugyanakkor betekintést nyerhettem több más stílusba is, ami által csak még jobban megbizonyosodtam arról, hogy a metal gitározás az én világom. Ennek ellenére minden stílusból volt valami ellesni való, szóval mindig próbáltam tanulni valamit minden zenei irányból. A legérdekesebb azonban az, hogy nem is a zenei változásokat érzem a legerősebben, hanem azt, hogy emberileg is rengeteget változtam, tapasztaltam, hiszen alig 20 évesen költöztem külföldre, teljesen egyedül, egyből érettségi után, hogy a zenével vigyem valamire.

HRM: Hogyan és mikor kerültél kapcsolatba a Wisdom zenekarral?

B.M.: Július vége felé kaptam egy e-mailt Mátétól, hogy nagyon sürgősen beszélnünk kellene. Ekkor még nem tudtam mire vélni a dolgot, szóval annyira nem is foglalkoztam vele. Szoktak megkeresni néha magyar zenekarok/zenészek, hogy segítsek nekik külföldre koncertet szervezni és gondoltam, hogy valami hasonlóról lehet szó. Végül is még aznap sikerült beszélnünk, és kiderült, hogy miért is keresett meg igazából. Szerencsére pont jókor történt a dolog, mert az előző zenekaromat nyár elején hagytam ott és éppen kerestem valami új bandát. Természetesen rengeteg dolgot meg kellett beszélnünk, hogy mindenféle gond nélkül ugorhassunk neki majd a turnénak. Sajnos turnéztam korábban nagyon rossz körülmények között, balhés emberekkel, ezért tisztázni kellett pár dolgot, hogy minden zökkenőmentesen mehessen. Persze ez nem csak az én részemről volt fontos, hiszen Mátéék is szerettek volna egy megbízható, normális csapattársat találni.

HRM: Mi miatt fogadtad el végül is a felkérést?

B.M.: A legnagyobb probléma az volt, hogy kb. másfél hónappal a turné indulása előtt hívott fel Máté, hogy be tudnám-e vállalni a 2 és fél hónapos turnét. Sajnos ilyen rövid idő alatt nem tudtam úgy megoldani a dolgaimat, hogy elmehessek Londonból hónapokra. Volt egy teljes napom gondolkozni a dolgon, és sajnos nemmel kellett válaszolnom, ami nagyon nehéz dolog volt, mert nagyon szerettem volna menni… Ekkor jött az ötlet, hogy mi lenne, ha a második szakaszra mennék el, aztán majd meglátjuk a későbbieket. Ez időben teljesen jól kijött, szóval egyből belementem. Az, hogy elvállalom a dolgot, nem volt kétséges, a körülmények hozták úgy, hogy csak a második szakasztól fog menni. Nagyon örültem, hogy felajánlották ezt a lehetőséget, ebből rájöttem, hogy ha jól kijövünk egymással, akkor hosszútávon is számítanának rám, úgyhogy én is megteszek mindent, hogy működjön a közös munka.

HRM: A mostani angliai turné előtt találkoztatok már személyesen, vagy a turnén „hangolódhattok” egymásra?

B.M.: Ez érdekes, mert még sosem találkoztam a turné előtt egyik taggal sem. Máté egy héttel a második szakasz indulása előtt kijött hozzám Londonba, a többiek pedig pár nappal később érkeztek Angliába. Két napig laktak nálam, próbáltunk 2x2 órát a sulimban és úgy tűnik, elég volt. Ők már lenyomtak azelőtt több mint 40 koncertet, szóval nagyon összeszoktak már, én pedig minden nap gyakoroltam, hogy probléma nélkül menjen minden. És ment is probléma nélkül! Ezen kívül volt bőven időnk közösen várost nézni is persze, ahol jó kis fotókat készítettünk! (mosolyog)

HRM: A Facebookos fotókat elnézve, gyorsan egymásra találtatok.

B.M.: (mosolyog) Igen, az biztos! Az az igazság, hogy a mi esetünkben sokkal könnyebben megy ez, hiszen minden nap össze vagyunk zárva és elég sokat beszélgetünk, hülyéskedünk, na és persze iszunk is néha. (nevet) Mátéval már lassan egy hónapja minden nap együtt vagyunk, a többiekkel pedig 3 hete, szóval van időnk ismerkedni, beszélgetni és „hangolódni”. Belőlem meg aztán dől a baromság néha, főleg turnékon élem ki magam igazán. (nevet)

HRM: Milyen volt az első buli a srácokkal?

B.M.: Az első koncertünk Norwichben volt, ami a turné egyik kisebb állomása, igazi bevezető koncert. De azt kell mondjam, hogy itt egy „kisebb” koncert is 500-800 nézőt jelent. Persze az elején eléggé meg voltam ijedve, hogy mi lesz, mert az utolsó koncertemet márciusban játszottam Belgiumban, egy nagyon pici klubban, és kicsit kijöttem a rutinból. Viszont amint belekezdtünk a Fallin’ Away-be az intro után, egyből felszabadultam és élveztem, hogy ott lehetek és végre elindult a turné. Kellett úgy 3 koncert, hogy teljesen átlássam egy nap menetét, mára pedig – lassan 2 hét után – már nincs semmi gond, fel tudtam venni a turné ritmusát.

HRM: Gondoltad volna, hogy a belépésed után egyből Európa egyik leglátogatottabb turnéjába csöppensz? Hogy érzed magad a turné „második” szakaszán?

B.M.: Amikor Máté megkeresett, már tudtam, hogy miről lesz itt szó, viszont gőzöm nem volt, hogy ez ekkora durranás lesz. Akkor még nem indult el a turné első fele sem, szóval nem lehetett tudni, hogy milyen a fogadtatásuk, mekkora helyeken játszanak, és hogy milyen a többi zenekar. Teltek a hetek és akkor láttam, hogy a német Metal Hammer a hónap turnéjának választotta a Swedish Empire Tourt. Később Angliában is bekerült a top 10 turné közé, és az első néhány koncert után a srácok is beszámoltak, hogy milyen, és hogyan működik az egész. Ekkor jöttem rá, hogy fel kell kötnöm a gatyámat, ez már nem a szokásos klubturné lesz, mint amiket eddig csináltam.

HRM: A zenei ízlésedbe miként passzol az a stílus, amit a Wisdom képvisel?

B.M.: Ez nagyon érdekes, mert úgy 15 éves lehettem, amikor megvettem életem első Hammerworld újságát, melyben a Wisdom első EP-je volt a melléklet. Ronggyá hallgattam, sőt még nyúltam is belőle riffeket az akkori első zenekaromhoz. (nevet) A power és heavy metal mindig is jelen volt a pályámban. Amikor kijöttem Angliába, akkor kezdtem el más dolgokkal kísérletezni, és különböző zenekarokkal játszottam is komplexebb dolgokat. Ezek zeneileg nagyon kielégítik az embert, csak sajnos előadni nagyon nehéz, és ha még sikerül is, nem sok embert érdekel. A Wisdomban rájöttem, hogy mennyire nem a zene összetettsége számít, hanem az energia, amit át tudunk adni a koncerteken, mind egymásnak, mind a közönségnek. Koncertek után is azt érzem, hogy feltöltődtem, nem pedig azt, hogy hú, most hány hangot is rontottam el. Ettől függetlenül szeretnék majd összetettebb dalokat is írni, nyílván nem a Wisdomba bepréselve, hanem külön project szinten, de még nem tudom, hogy színpadra akarom-e vinni a dolgot, pont az előbb említett problémák miatt.

HRM: A srácok az interjúban azt mondták, persze még név nélkül, hogy „egy nagyon jó gitárosról van szó”. Szerénység nélkül, így van? (nevet)

B.M.: Jó kérdés… Megteszek mindent annak érdekében, hogy minél jobb legyek, de ezt én nem tudom annyira megítélni. Amikor játszom, az bennem teljesen másképp zajlik le, mint egy kívülálló számára. Én érzékelem a hajszálnyi félrenyúlásokat és pengetési problémákat is, persze ezek annyira nem észrevehetőek, azonban nekem mindig hibák maradnak. Emiatt én sosem mondanám, hogy na, most milyen jó vagyok. Megvannak a bevált futamaim, technikáim, amiket már tízezerszer eljátszottam, ezeket rosszabb napjaimban is el tudom jól játszani, azonban rengeteg hiányosságom is van. Pont ezért tanulok, ezért gyakorlok, írok zenéket minden nap és járok zeneművészetire már 3 és fél éve. Úgy érzem, hogy metalban kezdek elég jó lenni, de ez is volt az elsődleges célom már évek óta. Azonban mindig van hova fejlődni, senki sem tökéletes.

HRM: Azt már tudjuk, hogy a magyar közönség a decemberi bulin láthat téged a csapat tagjaként, de utána hogyan oldjátok meg a koncertezést? Maradsz még Angliában és a bulikra, turnékra hazajössz, vagy idővel haza is költözöl?

B.M.: Fél évig még muszáj Angliában maradnom, hiszen május végén fejezem majd be utolsó évemet. A következő, márciusi turnéra ugyanígy utazok majd, mint most, aztán a nyárra tervezem, hogy hazamegyek. Egyelőre csak a nyárra, aztán kiderül, hogy mik a további tervek a zenekarral. Ha teljes turnékat fogunk mostantól csinálni, akkor igazából mindegy, hogy hol élek. Stúdiózni pedig mindig haza tudok majd menni, vagy akár én is fel tudom venni a sávjaimat. Mindenesetre nagyon várom a nyarat, 3 és fél éve nem voltam otthon pár hétnél többet, hiányoznak a barátok, a bulik meg a fesztiválok, amikből remélem, jut majd bőven a nyár folyamán!

HRM: A srácok említették az interjúban, hogy az új lemez nagyjából kész van, csak fel kell játszani. A lemezen már a Te játékod lesz hallható?

B.M.: Az új lemez már szinte teljesen kész volt, amikor megkerestek, így hozzátenni sajnos nem sok mindent tudtam. Szólókat azonban minden dalban fogok játszani! Ezeknek a felvétele majd decemberben fog megtörténni. A következő lemezen azonban megpróbálok már teljes erővel közreműködni, és a lehető legjobbat kihozni mindenből. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy hogyan tudunk majd Gáborral együtt dalokat írni, illetve nagyon érdekel, hogy hogyan dolgozza ki a hatalmas kórusokat, amik a ’Judas’-on is hallhatóak. Remélem sikerül tanulnom tőle dolgokat, sok minden van, amit szeretnék ellesni. És ha ezekhez sikerül valamit hozzátennem is majd, akkor nagyon elégedett leszek! Remélem, hogy a stúdióban is tudunk olyan szinten együtt dolgozni majd, mint a koncerteken!

HRM: Máté, túl vagytok pár bulin az "új" Mátéval, illetve sok napot töltöttetek már együtt. Hogy érzed, jó kezekbe kerülhet a gitáros poszt?

Molnár Máté: Egyelőre azt kaptuk, amit vártunk. Gitározás terén nehéz belekötni, viszont ami talán még fontosabb, emberileg is rendkívül jól kijövünk, úgyhogy azt kell mondanom, hogy jól választottunk. A turnéból még két koncert van hátra, illetve a december 8.-ai Keep Wiseman Alive, és utána fogunk leülni megbeszélni a továbbiakat. Egyre jobban belerázódik Máté a színpadi munkába is, főleg itt Németországban, ahol azért nagyobbak a színpadok már, megállás nélkül rohangál velünk ő is. (nevet)

Készítette: Savafan