AtomA: Skylight

írta Adamwarlock | 2012.05.21.

Megjelenés: 2012

Kiadó: Napalm Records

Weblap: http://atomaweb.com/

Stílus: Progresszí­v Metal/Post-rock/Pszichedelikus Metal

Származás: Svédország

Dalcímek

Értékelés

Már azt sem tudom, hogy hogyan akadtam rá erre a korongra, de azt kell mondanom, hogy nagy örömömre szolgált, hogy találkoztam ezzel a csapattal. Van néhány dolog, amivel engem kilóra meg lehet venni. Ilyenek a sci-fi, a pszichedelia és a műfajok okos keverése. Így azt kell mondanom, hogy az AtomA engem teljesen elkápráztatott.

Ez a csapat 2011 környékén alakult, amikor is Sockholmban (hol máshol?) feloszlott a Slumber nevű death metal banda. Ekkor döntött úgy az Ehsan Kalantarpour című billentyűs, ha már úgyis szétesett a belezős zenét játszó csapata, akkor csinál valami egészen mást. Maga mellé vette régi bandájából Markus Hill gitárost meg még néhány hasonszőrű figurát, és bele is vágtak. Aztán végül is úgy esett, hogy letették az asztalra 2012 egyik legkülönlegesebb kiadványát.

Ahogy olvasgattam a külföldi kritikákat a lemezről, szembetűnővé vált, hogy a ’Skylight’ megítélése korántsem egységes. Persze nem találtam róla negatív értekezést, de sok kritika egy szimplán jó kis lemezt látott benne. Én azokkal – az egyébként többségben lévő – véleményekkel értek egyet, amelyek szerint egy rendkívüli kiadvánnyal van dolgunk. Rendkívüli, mert nagyon sokat ad a hallgatóságnak: utazást, pszichedeliát, atmoszférát és nem utolsó sorban kreativitást. Mélyen eklektikus anyaggal van dolgunk. Találkozik benne a heavy metal és a kemény elektronikus hangzás, a legtetején pedig megbolondítva egy csipetnyi doommal és gothic-kal. Tehát nem egyszerű a kiadvány. És akkor még nem is beszéltünk a klasszikus zenébe illő, monumentális betétekről (lásd Resonance).

Persze sokszor, és sok helyen találkozunk hasonló kísérletekkel, sőt ez az eklektikusság a modern zenének egy eléggé masszív irányává kezd válni. Ez nem baj, de sok ugye a tucat-kiadvány, sok az ismétlődés, akkor hát miért épp az AtomA-t válasszuk? Nos, ezek a srácok sok más hasonló zenekarral ellentétben nem öncélúak. Miközben adagolják az impressziókat, nem válnak a dalok effekthalmazzá. Magyarul: az AtomA nem bújik el a technikai, hangulatkeltő megoldások mögé, hanem jó számokat is ír.

Itt vannak olyan szerzemények, mint a címadó Skylight, a maga robbanás erejű dinamikájával, a Bermuda Riviera a kifacsart, beteg dallamvilágával, de az i-re a pontot a tökéletes Rainman teszi föl, amelyről tényleg csakis szuperlatívuszokban lehet beszélni. Az egész lemez valójában olyan, mint egy filmzene. A legerősebb hatást egy jó nagy fülhallgatóval éri el, behunyt szemmel, amikor minden hang egészen a lelkünkig hatol, és teljesen megszünteti a külvilágot. Az AtomA képes ezt a hatást kiváltani, és egy olyan zenei közegben nagyot alkotni, ahol már azt hinnénk, hogy nincs tovább.

Az év egy meghatározó progresszív kiadványának érzem, abbahagyhatatlan hangulatbomba lett a ’Skylight’. Nem hittem, hogy valami igazán meg tud lepni a prog. metal szintéren, de ennek a svéd csapatnak ez is sikerült. Hogyan érték ezt el? Úgy, hogy ezen a lemezen nincsenek felesleges manírok, töltelékek. Megragadtak egy hangulatot, egy témát, és tíz szám alatt annak minden oldalát körbejárták. Ez zeneszerzői teljesítmény, abból is csillagos ötös.

Pontszám: 9