Running Wild: Shadowmaker

írta MMarton88 | 2012.04.23.

Megjelenés: 2012

Kiadó: SPV

Weblap: http://www.running-wild.de/

Stílus: Heavy Metal

Származás: Németország

Dalcímek

Értékelés

Ha Németország heavy metal mezőnyét vesszük lajstromba, a Running Wild megkerülhetetlen. Egy legenda, egy muzikális kincs. Több mint 30 éven át emelte magasba a négyesfogat a veretes fémzene zászlaját, s noha a banda igazi tündöklését a ’80-as években élte, véleményem szerint egész kiváló lemezekkel szórakoztattak minket a három évtizedes pályafutás alatt. Persze, idővel kissé csorbult a nimbusz, az állandó tagcserék, Rolf diktatórikussá váló irányítása, és a minimálisra redukálódó koncertezés sajnos megkeserítették a rajongók szája ízét, de mit lehetett tenni? A Running Wild attól még ugyanaz maradt. Borzasztó csalódott voltam, amikor feloszlott a banda, a búcsúbuli örök emlék marad, megmondom őszintén én komolyan arra számítottam, hogy Rolfi véglegesen leteszi a lantot.

Nem így történt! Eltelt két év, és itt az új Running Wild lemez, a ’Shadowmaker’. Nagy elvárások, nagy találgatás, nagy várakozás. A Running Wild diszkográfiáját azért valljuk meg őszintén, nem a nagy megújulások, és zenei változások miatt szeretjük. Megbízható, minőségi kocka heavy metalt kaptunk mindig is az arcunkba. Talán ez is vezetett a feloszláshoz. Rolfi belefáradt a dologba, és a ’Shadowmaker’ ennek megfelelően első hallásra bizony tartogatott meglepetést.

A fogat pályafutásának legrock’n rollosabb lemezéről beszélünk. A galopp és a vágta csaknem teljesen eltűnt, és, mint ahogy a borító, úgy a muzsika is bizony más, mint amire első ízben számítanánk. Nagy pálfordulás persze nem történt, de egy-egy tételt meghallva bizony fel-felszökken az ember szemöldöke: Rolfink ilyet is tud?

Jót tett-e a rock’n rollosabb megközelítés, a mérsékeltebb stílusbéli kalandozás? Hát-hát, a kérdésre a válasz sajnos nem egyértelmű. Lehet bármennyire kifogásolni Rolf személyiséget, egy dolog biztos: a nótaíráshoz piszkosul ért. Igazi csúcspontnak, és leendő koncertfavoritnak számítanak az olyan, standard heavy metalosabb szerzemények, mint az I Am Who I Am, vagy a címadó, de a full rock’n roll együtt éneklős Me And The Boys, vagy a feszültségkeltő kezdősláger, a Piece Of The Action is akkora sláger, mint a ház. Ezen felül becsúszott néhány standardabb heavy téma, mint az Into The Black, a Locomotive, vagy a hömpölygősebb Black Shadow. Alapvetően erős tételek, de kicsit túlságosan is leültetik a lemezt, valamelyik helyett egy Privateer, vagy Pile of Skulls szerű RW himnusz számomra borzasztóan hiányzik a 'Shadowmaker'-ről. Az igazi csalódást azonban a hosszúra nyújtott Dracula jelenti, dallamtalan téma, semmi refrén, zéró lendület, rétestészta szenvedés.

Tökéletesen megértem, hogy Rolf ráunt a sokadik bőr lehúzására, és a heavy metal slágerek receptkönyvére, de bármennyire is találok igazán remek pillanatokat a lemezen, az alapvetően pozitív összkép ellenére is van bennem egy kis hiányérzet. Persze, akadnak itt már korábbról hallott dallamok, riffek és gitártémák is, de személy szerint én ezt nem érzem zavarónak, vagy gáznak. Hallatszik, hogy ezúttal volt ideje, és pénze is Rolfnak profikkal körülvennie magát, a hangzás abszolút remek. Mégis a fenti érvek, a helyenként kissé szürkébb dalok, és a kissé dinamikátlanabb megközelítés miatt az amúgy roppant erős Running Wild diszkográfiának minőség szerint csak a végére száműzném a korongot. De persze nem szabad telhetetlennek lenni, már az is nagy dolog, hogy Kasparek mester újfent megörvendeztetett bennünket néhány igazán nagy slágerrel.

Pontszám: 6.5