Tökéletes kirándulás a vadonban: Uriah Heep, Barba Negra Music Club, 2011.10.19.

Vannak zenekarok, amelyek szinte már hazajárnak országunkba. Ezek sorát erősíti az utóbbi néhány évben igen magas fordulatszámon pörgő Uriah Heep is, akikkel legutóbb egy évvel ezelőtt szívhatott egy levegőt a magyar közönség. Így nem is volt meglepő, hogy legújabb albumuk bemutató körútján szinte kötelezőszerűen útba ejtik kishazánkat, hiszen csak az utóbbi három évben immár negyedszerre látogatottak meg minket a hard rock dinoszauruszok. Éppen három évvel ezelőtt, a Petőfi Csarnokban mutatták be nekünk először a legfrissebb „családtagot”, a dobos Russel Gilbrookot, aki alapos fiatalítást végzett az egyébként is energikus veteránokon. Bár jómagam sajnos a tavaly májusban ugyanitt megtartott koncertjüket kihagytam, szerencsére ősszel a Fezen fesztiválon ismét alkalmam nyílt megnézni a legendákat. A tapasztalataim pedig változatlanok voltak, a Uriah Heep csúcsformában van! Így hát nagy izgalommal vártam ezt a szerda estét, hiszen már előre sejtettem, hogy most sem fognak hibázni.

Mivel a PeCsa átmenetileg szünetel, ezért az est helyszíneként a vadonatúj Barba Negra Clubot választották, ahol majd a jövő hónap során olyan nevek fordulnak meg, mint Steve Lukather vagy a Ten Years After. Bár a klub belülről igencsak jellegzetes látványt nyújt hajós designjával, kívülről eléggé el lett rejtve az (először) odalátogatók szeme elől. Mivel első alkalommal jártam itt, ezért nekem is igencsak nehezemre esett megtalálni a bejáratot. Személyes kitérőm után viszont fókuszáljunk a témára!

A fél kilences kezdésből már sejthető volt, hogy nem lesz előzenekar, ráadásul közben ezt az időpontot kilencre kerekítették. Így még inkább fokozódott a szép lassan gyarapodó közönség izgalma. Kilenc óra magasságában pedig megszólalt az intro, amely a legújabb album I’m Readycímű szerzeményét vezette fel. Az új szerzemény kiválóan funkcionált nyitódalként, a zenekar pedig elképesztő energiával és precizitással „dolgozott”. Tulajdonképpen már itt nyilvánvaló volt, hogy ismét egy szenzációs koncerttel van dolgunk. A másik kellemes meglepetés a hangosítás volt, amiért külön dicséret illeti az ezért felelős személyt. Ezáltal az is élvezettel tudta hallgatni az új album, az 'Into The Wild' dalait, aki esetleg még nem hallotta a friss korongot, és férfiasan bevallom: én is közéjük tartozom.

Persze másodikként már egy régi klasszikust sikerült elővenni az elképesztően gazdag repertoárból, méghozzá a ’Return To Fantasy’album címadóját. Az előadás dinamikája pedig vetekedett az eredetivel. Ezek után az este első közönségénekeltetése következett, melyre a Stealin’ adott alkalmat, és itt már egyértelműen megállapíthattuk, Bernie Shaw ismét hatalmas formában van. Hihetetlen, hogy a kanadai énekes már elmúlt 55 esztendős, ugyanis az itt nyújtott produkciója alapján jó pár évet letagadhatna. Amellett, hogy hangja egy fikarcnyit sem kopott, még mindig egy igazi energiabomba a színpadon, aki képes a tenyeréből etetni a közönséget.

Ezt követően egy olyan dal került terítékre, amelyről nem gondoltam, hogy hallani fogom. Ugyanis a ’Demons And Wizards’ ritkán játszott, ám annál nagyszerűbb szerzeménye, a Rainbow Demon következett, amely maga volt a hard rock mágia. Ezek után azonban ismét 2011 felé vettük az irányt két újabb nótával, melyek között Russel Gilbrook mutatta meg ismét, hogy miért is ez az izomkolosszus püföli a bőröket a Uriah Heep színpadán. Sokadszorra is rá kellett döbbennem, hogy milyen nagyszerű választás volt a zenekarban, ugyanis ez az ember maga az erő! Emellett pedig technikailag is igen magasan képzett ütősről beszélhetünk. De ezen az estén minden muzsikus kitett magáért.

Mick Box a szokásos jókedvvel, és profizmussal hozta milliók közül is felismerhető gitárjátékát. A ritmusszekció másik tagja, Trevor Bolder, dobos kollégájához hasonlóan elképesztő hangszeres tudásáról tett tanúbizonyságot, emellett aktív részese volt a zenekar oly meghatározó vokáljainak. Phil Lanzon pedig biztosított minket arról, hogy már egyáltalán nem hiányzik innen Ken Hensley, ugyanis játéka semmiben sem marad el a nagy elődé mögött.

A koncert utolsó harmadában pedig jött az igazi slágerparádé, amolyan Heep módra. Szinte belerengett a klub, ahogy megdörrent a Gipsy, majd ezt csak fokozta a Look At Yourself, amelynek középrészében persze jött a szokásos instrumentális villantás. Mick Box remek szólóval jutalmazta meg a közönséget, bemutatója egyszerre nagyszerű és humoros volt. Harmadik alkalommal láttam a csapatot, de véleményem szerint a vigyorgó varázsló most adta legjobban elő szólisztikus megnyilvánulását.

Számomra az est fénypontja a July Morning volt, melynek előadása többedik alkalommal is ugyanolyan katartikus volt. Az ilyen pillanatokért érdemes koncertre járni! Persze nem maradhatott ki a Lady In Black, amelyet még negyven év után is ugyanolyan lelkesedéssel játszik a zenekar. Bernie Shaw jó frontember módjára minden közönségénekeltetési trükköt bevetett, sőt még fülmonitorját is kiszedte, hogy jobban halljon minket…!  Ezek után következett a buli hangulati tetőpontja, amikor is Mick Box a közönséget egy kis headbangelésre invitálta a színpadra! Így a Free ’N’ Easy előadása alatt megtöbbszöröződött az emberek száma a színpadon.

Jó volt látni, milyen időtálló a Uriah Heep zenéje, ugyanis a tízéves kislánytól kezdve, egészen az idősebb generációig képviseltették magukat az emberek! Trevor Bolder talán kicsit meg is rettent ennyi embertől maga mellett, ugyanis igencsak a színpad szélére húzódott. A csodálatos estét pedig végül a mindenki által ismert Easy Livin’ zárta, mely után a zenekar roppant szimpatikus módon elbúcsúzott a közönségtől. Bernie Shaw állítása szerint ráadásul jövőre is visszatérnek – én hiszek neki!

A Uriah Heep ismét itt járt, és szokás szerint briliáns koncerttel örvendeztette meg a nagyérdeműt. A több mint negyven éve működő zenekar huszonéveseket megszégyenítő energiájának titkát valószínűleg csak maga Mick Box tudná megmondani. Mindenkinek így kellene megöregednie, mint a brit úriembereknek! Már alig várom a legközelebbi koncertjüket!

Setlist:

I'm Ready / Return to Fantasy / Stealin' / Rainbow Demon / Money Talk & Dobszóló / Nail on the Head / The Wizard / Into the Wild / Gypsy / Look At Yourself / July Morning / Lady In Black /// Free 'n' Easy / Bird of Prey / Easy Livin'

meszo

Fotók: Török Hajni

Köszönet a Livesoundnak!