"Már nem vagyok ártatlan": Interjú Anneke van Giersbergennel

Énekesnő, gitáros, billentyűs, dalszerző - és egy közvetlen, mosolygós, barátságos, életvidám ember. Ő Anneke van Giersbergen, akit sokan látnának szí­vesebben újra a The Gathering mikrofonállványa mögött, mint szólókarrierjét ápolgatva. Mégis, a pop és a rock zene határmezsgyéjén ügyesen egyensúlyozó szólózenekarával olyan zenét játszhat, ami személyiségéhez talán a legközelebb áll. Már nem lázad, csak szórakoztat, csendes-intim zenével, ami jobb esetben egyszerű, de nagyszerű. Az énekesnővel pesti koncertje előtt beszélgettünk. Hard Rock Magazin: Két nappal ezelőtt Pécsen léptél fel. Hogy sikerült az a buli? Anneke van Giersbergen: Nagyszerű volt! Még sosem jártam abban a városban, és most egy tehetségkutató végén léptünk fel, úgyhogy nem csak miattunk jöttek el az emberek. Ez azért izgalmas, mert ilyenkor "meg kell venned", le kell nyűgöznöd a közönséget. Jó volt, az emberek is barátságosak voltak és a buli is jól sikerült. HRM: Hogyan tetszettek a magyar együttesek? Anneke: Tetszettek, az előttünk levő két bandát láttuk. Az egyik éppenséggel svéd volt. HRM: Svéd? Anneke: Igen, ez egy nemzetközi tehetségkutató volt. HRM: Már 3 éve, hogy kiléptél a The Gatheringből, és a szólókarrieredet egyengeted. Elégedett vagy az eddigi eredményeiddel? Anneke: Igen, nagyon. Egy csomó érdekes dolgot csinálok és próbálok ki az együttesemmel, és más zenekarokkal is, sokat játszok csak úgy magamban a gitáron és a zongorán. Eljutok mindenfele, sok különböző embert ismerek meg, és ez nagyszerű. Tényleg nagyon élvezem. HRM: Hogyan értékelik a régi Gathering rajongók az új zenédet? Anneke: Szeretik, és ennek örülök. De új közönséget is szereztem azóta. HRM: 3 év alatt 3 szólólemezzel jelentkeztél. Mikor várhatjuk a következőt? Elég gyors a munkatempód. Anneke: Éppenséggel már dolgozom az új albumon, í­rom a számokat. Nem akarom elsietni a dolgot, úgyhogy csak jövő ősszel fog megjelenni, ha minden jól megy. Sok dalötletem van. Azt hiszem, kicsit keményebb és gyorsabb lesz, de egyben pozití­v hangulatú is. Bár néha szeretem a "sötét" zenéket is, szeretem a melankóliát, de ugyanakkor egy pozití­v személyiség vagyok, szóval kedvelem a pozití­v szövegeket és a tempósabb dalokat is. Na, most már biztos fogalmad sincs, hogy milyen lesz... HRM: Kb. mintha összekevernénk az első és az utolsó szólólemezedet, az 'Air'-t és az 'In Your Room'-ot? Szerintem az 'Air' inkább darkosabb hangulatú volt, az 'In Your Room' pedig sokkal pozití­vabb. Anneke: Igen, azok. Nagyon szeretem az 'In Your Room'-ot, de utána úgy éreztem, hogy megint változtatnom kell egy kicsit. Írtam pár súlyosabb dalt is, miközben az 'In Your Room' készült, de úgy éreztem, hogy nem illenének arra a lemezre. Szóval már akkor késztetést éreztem, hogy másfajta számokat is í­rjak. Lehet, hogy igazad van, és kb. olyan lesz, mint a két album keveréke. De egyben gyorsabb is. HRM: Szóval azért hiányzik néha a jó öreg Gathering-féle metal muzsika? Anneke: Nem, soha nem hiányzik, mert folyamatosan alkotok. Amikor a pop albumomat csináltam, azt is nagyon élveztem. Élőben minden rockosabb, még a pop számok is vastagabban, rockosabban szólalnak meg. Amikor úgy érzem, hogy keményebb zenét akarok játszani, akkor csinálok egy keményebb albumot. (nevet) Így aztán nem hiányolok semmit. HRM: Pont idén jelentettél meg egy élő albumot, 'Live In Europe' cí­mmel. Mondanál róla pár szót, mit kell tudni a felvételről, hol készült, mik a specialitásai? Anneke: Franciaországban és Spanyolországban vettük fel, legalábbis ezen két koncertről használtuk fel a legtöbb számot. Szeretek élő felvételeket készí­teni, ugyanis teljesen más élőben játszani, mint a stúdióban. A stúdióban elmaszatolhatsz a részletekkel, a layerekkel, a különböző hangzásokkal. Élőben csak bedugod a hangszered és játszol - szeretem ennek az energiáját, a közönséget. Nincs sok türelmem, úgyhogy a stúdióban pár hét alatt már végezni szeretnék. Az élő zenélés sokkal direktebb, és ezt az érzést rögzí­teni akartam egy albumra. Szerintem néhány album után ki kell hoznod egy élő lemezt vagy egy DVD-t, hogy összegezd a korábbi albumokat, és aztán továbblépj. HRM: Ezen a turnén már új gitárosod van, Thomas Martens. Mit kell tudni róla, hol játszott korábban és hogyan kezdtetek el együtt dolgozni? Anneke: Ő tulajdonképp a jazz szí­ntérről jött, egy nagyon jó jazz gitáros. Valami modern zenekarban is játszik, ahol összevissza szólóznak, tudod. (nevet) Egyébként egy nagyon kedves srác, és azért kértem fel, mert Joris, az eredeti gitárosunk, nem tud tovább játszani az együttesben, mert ikrei születtek, úgyhogy új ember után kellett néznünk. Megkérdeztem a hangmérnökünket, hogy tud-e valakit, aki alkalmas lenne a feladatra, és ő ajánlotta Thomast, én nem ismertem korábban. Összejöttünk párszor zenélni, és nagyon élveztem ezeket, í­gy ő lett az új gitáros. És természetesen Jamie [Cavanagh, az Anathema basszusgitárosa - szerk.] is játszik ezen a turnén. HRM: Pont ez lett volna a következő kérdésem. Nagyon jó barátok vagytok a Cavanagh-testvérekkel, turnéztál Danny-vel, most Jamie játszik veletek. Hogyan kezdődött ez a barátság? Anneke: Ahogy mondtad is, már régóta ismerjük egymást. Jamie-t már korábban is kérdeztem, hogy akar-e együtt dolgozni pár számon velem, és beleegyezett. Aztán egyszer csak szükségünk lett egy basszusgitárosra. Éppen az Anathemaval turnéztam, magamtól. A turnébuszban aztán gondoltam, csak meg kéne kérdeznem, hogy lenne-e kedve élőben is játszani velem, és erre is igent mondott, és ez nagyszerű. (nevet) De Jamie az Anathema basszusgitárosa, úgyhogy nemsokára találnunk kell valakit, aki pedig őt fogja helyettesí­teni. De jelenleg ő a basszusgitárosunk, ami fantasztikus. Nagyszerű srác, sok tapasztalattal, úgyhogy nem kell neki elmagyarázni a dolgokat, ami nem rossz. (nevet) HRM: Szóval Thomas teljes értékű tag lesz a zenekarodban? Anneke: Igen. De közben mindenkinek megvan a saját projektje, együttese, Robnak is [Rob Snijders, Anneke férje és "dobosa" - szerk.], Jamienek is. Mindenkinek van egy helyettesí­tője, úgyhogy csak úgy hí­vom őket: az "árnyékbanda". De jelenleg ők a "fő" tagok. Ma este lesz, hogy másodjára játszunk együtt élőben. HRM: Pécsen volt az első? Anneke: A legelső. Nagyon izgalmas volt, pár hiba becsúszott itt-ott, és sokat nézegettünk egymásra, mert Jamie turnén volt korábban, úgyhogy alig tudtunk próbálni. HRM: Igen, nemrég láttam őt az Anathemával itt Pesten. Anneke: Pontosan. (nevet) Szóval nem volt időnk próbálni, ráadásul Pécsen olyan dalokat is játszottunk, amiket í­gy együtt még soha, úgyhogy átestünk a tűzkeresztségen. HRM: Szoktál a férjeddel együtt í­rni zenét? Anneke: Általában egyedül szerzek zenét. Amikor befejezek egy számot, mielőtt bemennénk a stúdióba, a többi srác is beszáll, és hozzáadja a saját részét. Jobban, gazdagabban játsszák el, belerakják az ötleteiket. Néha más dalait használom, például az 'In Your Room'-on van az Adore c. szám, amit a basszusgitárosunk és egy másik barátom í­rt, és annyira tetszett, hogy megkérdeztem, hogy felhasználhatom-e. De a következő albumra együtt í­rok számokat különböző emberekkel, ami szintén izgalmas számomra, de lesznek rajta olyan szerzemények is, amiket egyedül í­rtam. HRM: Van egy 5 éves fiad, Finn. Hogyan tudod összeegyeztetni a zenészkarriert, a turnézást és az anyaságot? Anneke: Jól megy a feladat, Robé és az én szüleim is szoktak vigyázni rá, amikor, mint ma is, mindketten turnézunk. Olyan ez, mint a matematika, néha meg kell osztanod az idődet, ami persze alkalomadtán nagyon fogós feladvány. Egyébként pedig nem vagyunk olyan sokat külföldön, otthon van a stúdiónk, úgyhogy tudunk otthon dolgozni. Amikor a fiunk hazajön a suliból, mi ott vagyunk. HRM: Látott már titeket koncertezni? Anneke: Néha, amikor szólófellépésem van, délután játszok, és akkor megnézett párszor. Nagyon szerette. (nevet) Szeret a stúdiónkban is lógni, játszani egy kicsit a dobon vagy a zongorán. HRM: Ezek szerint ő is zenész lesz majd? (nevet) Anneke: Fogalmam sincs. Nehezen koncentrál, 5 percig zenél, aztán továbbáll. Mindenesetre szereti a zenét. HRM: Sok lemezen vendégeskedtél az utóbbi években. Jelenleg dolgozol valami más projekten is a szólóanyagodon kí­vül? Anneke: Húha, nagyon sok futó projektem van éppen. (nevet) Néha már nem is tudom észben tartani őket. Főleg holland zenészekkel dolgozom együtt. Jelenleg partnereket keresek az új stúdióalbumomhoz, fel fogok kérni pár barátot, hogy énekeljen rajta, például Vinnyt [Vincent Cavanagh énekes-gitáros - szerk.] az Anathemaból. Most erre koncentrálok. HRM: Hol tanultál énekelni, jártál énektanárhoz? Anneke: Igen, még régen, amikor fiatalabb voltam, rengeteg énekórám volt. Javarészt klasszikus és jazz alapú technikai képzésben volt részem. Ez jó alapot nyújtott. HRM: Meg tudnál esetleg nevezni két olyan számot, amiben szerinted a legjobb teljesí­tményt nyújtottad a karriered folyamán? Csak azért kérdezem, mert a Magazinba, ahova í­rok, fogunk készí­teni egy interjút egy énektanárnővel, és kiválasztottam már két számot. 10 rock- és metalénekest fogunk neki megmutatni, hogy professzionális véleményt mondjon róluk. Anneke: Nagyon jó! (nevet) Kí­váncsi leszek. HRM: Ha mondasz két számcí­met, akkor lehet, hogy azokat mutatjuk meg neki. Anneke: Fogalmam sincs. Nem tudom, nem vagyok benne biztos... (gondolkodik) HRM: Eddig két Gathering-számot választottunk, nagyon-nagyon régről...(nevet) Anneke: Tényleg? HRM: A Strange Machinest, a másik pedig az On Most Surfaces. Anneke: De akkor még csak 21 éves voltam... Nem igazán hasonlí­tható össze azzal, amit ma csinálok. HRM: Mindenképpen lesz egy új szám is. Anneke: Megmutatjátok neki ezt a kettőt, én pedig mondjak még egyet? HRM: Ha van tipped... Anneke: Nem tudom... Nem szoktam azon gondolkodni, hogy jól énekelek-e vagy sem, nincs véleményem erről. Érted? (gondolkodik) HRM: Oké, csak kí­váncsi voltam. Anneke: Oké, csak mutassatok neki valamit. ("lazán", nevet) Most 37 éves vagyok, és jobban tudok énekelni. Talán nem is jobban, de másképpen. Mert felnőttem. Már nem vagyok ártatlan. (nevet) Máshogy képzem a hangokat, más a kisugárzása a hangomnak, bár lehet, hogy őt mint profit ez nem érdekli, lehet, hogy csak a technikai részekre fog figyelni. HRM: A koncepció szerint régi és új számokat is fogunk mutatni neki egy énekesnőtől. Ami éppenséggel nem könnyű, hogy választasz ki két Tarja Turunen számot annyi lemezről? (nevet) Anneke: Szerintem tőlem... nem is tudom. (nevet) Valamit a pop albumomról. Válassz te! (nevet) Egyszer egy énektanárnő, pont a Strange Machines kapcsán, azt mondta rólam, hogy: "nem fogja túl sokáig bí­rni. Túlságosan kiabál, és ez nem tesz jót a hangjának. Nem hiszem, hogy túl sokáig húzza." HRM: Az énektanárnő, akit meg fogunk kérdezni, régen rockénekes volt. Anneke: Akkor meg fogja érteni. (nevet) HRM: Még pár Gatheringes kérdés maradt a végére. Milyen a kapcsolatod a régi tagokkal, szoktatok beszélni? Anneke: Egy kicsit. De különböző zenei életet élünk, szóval nincs túl sok kontaktunk egymással. HRM: Hallottad a legújabb Gathering albumot, amit az új énekesnővel készí­tettek? Anneke: Természetesen. HRM: És tetszett? Anneke: Igen. A Gathering nem tud rossz számot csinálni, mindig szép és jó, amit alkotnak, bárki is legyen az énekesük. Tudom, hogy nagyon sokáig központi szerepem volt a zenekarban, az embereknek egy kicsit hozzá kell szokniuk az új hanghoz. De szerintem fantasztikus zenét csinálnak, nagyon atmoszférikusat. Tetszik az új énekesnő is, kedves lány és nagyon jó énekes. HRM: Elképzelhetőnek tartod, hogy valamikor a jövőben újra a Gatheringben énekelj? Anneke: Tényleg nem tudom. Majd gondolkodok rajta azért. (nevet) Tudom, hogy a zenekarok mostanában újra szoktak alakulni. Talán majd ha szükségünk lesz a pénzre... (nevet) Csak vicceltem. Nem tudom egyébként. Egyelőre még túl friss az egész, csupán 3 év telt el azóta. Türelmesnek kell lennünk. HRM: Igen, csak ez az első kérdés, amire a Gathering-rajongók tudni akarják a választ, úgyhogy muszáj volt megkérdeznem, bocsi. (nevet) Anneke: Igen, tudom. (nevet) Mindig megkérdezik. HRM: Köszönöm szépen a válaszaidat, és sok sikert kí­vánok az esti koncerthez. Anneke: Én köszönöm a kérdéseidet. Tomka (Az énekesnőkről készí­tett interjúnk 2011 első napján lesz olvasható a Hard Rock Magazin hasábjain.)