Helloween: Are You Metal? EP
írta Mike | 2010.09.28.
Megjelenés: 2010
Kiadó: SPV Records
Weblap: http://www.helloween.org
Stílus: power metal
Származás: Németország
Zenészek
Dalcímek
Értékelés
Nem tagadom, a Helloween október 31-én megjelenő soralbuma, a '7 Sinners' számomra az év legjobban várt anyaga! Ennélfogva az étvágygerjesztő kislemez meghallgatása előtt alaposan rám tört az a bizonyos gyomorremegés; jóllehet a hírek szerint minden idők leggyorsabb, legkeményebb korongja várható, de a sokat látott ember ezt ugye akkor hiszi, amikor látja, azaz hallja a produkciót. A banda 25 éves történetének jubileumi kiadványa, a rendesen elbaltázott 'Unarmed' (szívhez szóló kritikám ITT) után persze kicsit be voltam szarva, nehogy a popos cukormáz a friss számokat is agyonnyomja, és imígyen ismétlődjön meg a '93-ban csúfosat bukott 'Chameleon' esete (hadd jegyezzem meg, éppen tegnap hallgattam meg az albumot, és rosszat bizony nem igen tudnék rá mondani), a napokban kiszivárogtatott fél perces új dalrészletek azonban rögvest eloszlatták az aggályaim: amit kapunk, az ismét power metal a javából! Mióta pedig megjelent a háromszámos kislemez, folyamatosan csak vigyorgok: a Helloween újra bombaformában van, gond egy szál se! Három jobbnál-jobb dal, egyikbe sem tudnék belekötni. Meg aztán miért is akarnék? Oké, az Are You Metal? true metálos refrénjét akár egy, az átlagnál muzikálisabb óvodás is írhatta volna, de vagyok annyira elfogult Weikathékkal kapcsolatban, hogy ez nem igazán tud zavarni, és csak mosolyra fakaszt. És különben is, a Helloween-repertoárban a humornak mindig is kiemelt szerepe van, vegyük úgy, hogy itt sincs másról szó. E nóta egyébként ezennel - humor ide vagy oda - a banda öt legsúlyosabb száma (Push, Kill It és társai) közé verekedte be magát, a betondurván szaggató riffeket az Annihilator is megirigyelhetné, és ha hozzáteszem, hogy középtájt még egy jófajta blastbeatet (!) is beszúrtak, megértem, ha valakinek rögvest felszalad a szemöldöke és a vérnyomása: ez tényleg a Helloween? Bizony ám, ezek a derék germánok, közel az ötvenhez, úgy gondolták, ideje helyére tenni a dolgokat, és megmutatni, ki is az úr a háznál - avagy a power metal felségterületén. A Raise The Noise sem piskóta, csupán egy kicsit lassabb a tempó, de itt sincs semmiféle If I Could Fly/As Long As I Fall-jellegű slágermóka: harapós, izmos power metal ez, nem vitás, és nem is tipikus Helloween-szerzemény, Andi pedig óriási dallamokat énekel benne. A hagyományos riffek és az együtténeklős refrén engem valamelyest az Acceptre emlékeztetnek, mindenesetre telitalálat koncertfavorit, már látom az ökölerdőt magam körül... Az I'm Free lemarad a stúdiólemezről, ez azonban nem jelent semmit, hisz ugyancsak kiváló darab, és ez már hamisítatlan tökfej-nóta: gyors, szárnyaló, himnikus, többé-kevésbé a 'The Dark Ride' korong Salvation-jére hajaz, de mondhatnám azt is, hogy egy korabeli hangzással valamelyik 'Keeper...'-re is felférhetett volna. Ahogy a másik kettőt, úgy ezt a számot is áthatja a fiatalos lendület, energikusság és ötletesség, ami a többnyire kissé fáradt-lapos 'Keeper - Legacy'-t követően szerencsére újfent visszaszállt beléjük, mégpedig a nagyszerű 'Gambling With The Devil'-lel.
Legutóbbi hozzászólások