Native Window: Native Window

írta TShaw | 2010.04.02.

Megjelenés: 2009

Kiadó: 

Weblap: www.nativewindow.com/

Stílus: AOR

Származás: USA

 

Zenészek
Billy Greer -basszusgitár, ének David Ragsdale - hegedű Phil Ehart - ütősök Richard Williams - gitár
Dalcímek
01 Money 02 Still 03 Surrender 04 The Way You Haunt Me 05 Light of Day 06 Blood In The Water 07 Ocean's Away 08 Miss Me When I Am Gone 09 Got To Get Out Of This Town 10 The Moment
Értékelés

A rockzenében nem kimondottan elterjedt hangszer a hegedű. A vonósbetét fogalma ismert, én rengeteg dal aláfestésénél találhatunk nagyzenekari támogatást is - utóbbi élőben is egyre nagyobb divat, immáron majd tizenöt éve -, de a hegedű, mint állandó hangszer nem nagyon képezi részét az átlagos zenekarok hangzásának, vagy ha mégis, akkor azt egzotikusnak, esetleg folk-rocknak bélyegezzük. Az elektromos hegedűből származó elvont, földöntúli hangokat talán most ne hozzuk be a képbe, maradjunk csak a klasszikus hangszernél. Itt van hát a Native Window névre hallgató csapat, ami a hegedűt nem egyszerűen bizonyos dalok dí­szí­téséhez használja, hanem hangzásának szerves részévé tette a nagy múltú hangszert. A zene pedig, amit játszanak, AOR, méghozzá a puhábbik fajtából, amit sokan inkább a pop szcénára húznak rá a rock helyett - érdekes párosí­tás, legalábbis én ritkán találkozom ilyesmivel. A csapat összetételéről annyit, hogy bár bemutatkozó lemezről van szó, a Native Window bizony valójában az álnéven futó Kansas gárda - de gondolom, erre sokan már a zenészek listáját olvasva is rájöttek. Az album alapjáraton az AOR határain belül mozog. Témái romantikusak és közérthetőek, öncélú hangoknak nyoma sincs a lemezen, a hangzás pedig végtelenül letisztult. Hogy a banda, vagy a technikusok fordí­tottak-e ilyen nagy figyelmet a minőségnek, azt nem tudom, mindenesetre sok együttesnek példaértékű lehetne ez a tiszta és egyszerű hangzás. És akkor a lényeg - a hegedű. Nos, az igazán profi és virtuóz. Nem arról van itt szó, hogy egyetlen hegedűvel egy egész nagyzenekart szimulálnak, hisz arra megfelelne egy szintetizátor is. A hegedű itt minden dalban önálló életet él. Egyenértékű a gitárral, néha egyértelműen a szintetizátor aláfestését hivatott helyettesí­teni (logikus, billentyűse ugyanis nincs a zenekarnak, van viszont hegedűse), az pedig, hogy a megszólalása néha népies... hát elkerülhető ez egy hegedű esetében? Szerintem nem. Nem mondom, hogy korszakalkotó a megszólalás, de hogy vonzza az ember figyelmét, az szinte biztos. Mindez kombinálva a rendkí­vül jó énekhanggal nagyon egyedi tud lenni. A lemez tí­z dala egyébként egymáshoz nagyon hasonlí­t, nagyon nehéz az album koherens masszáját megbontani, köszönhetően ugye a legnagyobb húzásnak, a hegedűnek. Az abszolút csúcspont az akusztikus Light of the Day cí­mű dalnál kezdődik. Akusztikus gitár és hegedű kí­séri itt egymást, mintha csak egy unplugged műsort hallgatnánk, tökéletes minőségben - nem lennék meglepve, ha a stúdióban is élőben vették volna fel a dalt. Gyönyörű nóta, amit bármilyen nagyobb banda megirigyelhetne. Az őt követő Blood in the Water a lemez talán "leghúzósabb" dala. A kicsit keményebb hangzás mellé is nagyon jól passzol a hegedűszólam, ami itt aztán tényleg virtuóz módon szólal meg. A dal második felében hallható gitár-hegedű párbaj elképesztően hangulatos és megmosolyogtató - keményebb zenei környezetben és jobban kifejtve bizonyosan megmozgatná a metalhí­vőket is. Az Ocean's Away kevésbé keménykedik, viszont itt is van hegedűszóló, az egész lemezen talán a legszebb. A Miss Me When I'm Gone sokkal drámaiabb dal, ugyanakkor ez a nóta hasonlí­t leginkább egy hagyományos AOR dalra, hisz megint a gitár lesz a dominánsabb hangszer. Marad ezután még két dal a lemezen, de azokat már nem tartom annyira jól sikerültnek, mint az itt emlí­tett néhányat - bár a zárótételnek hagyott Moment azért még odaférne az Ocean's Away mellé. A Native Window 41 perces bemutatkozó lemeze megérdemli a figyelmet. Amellett, hogy speciális hangszerelés nélkül is bőven a jobb AOR albumok között van a helye, még képes valami pluszt adni, valami egészen különlegeset és nem mindennapit - ebben nyilván benne van a tagok sok-sok éves tapasztalata. Érdekes és bátor kezdeményezés, (igaz az AOR szí­ntér nyitottsága miatt azért akkorát mégsem lehet esni egy ilyen projekttel), ami végül elérte a célját. Nem hiszem, hogy a közeljövőben egyre több és több ilyen banda tűnne fel a szí­nen, de ez az egy csak dolgozgasson tovább bátran!

Pontszám: 8

Legutóbbi hozzászólások

  • Herr Wolf on U.D.O. – Andrey Smirnov távozik a zenekarból: “Szia Gábor! Én azért írtam szinte biztosra Matthias érkezését, mert egy nagyon jó Barátom Németországban dolgozik. Minden héten beszélünk és…
  • Csiki Gábor (CsiGabiGa) on U.D.O. – Andrey Smirnov távozik a zenekarból: “Dieth egyelőre csak tipp a részünkről, megerősítés tudtommal még nem volt, de november 15-ig minden bizonnyal kiderül.Sőt, már valamivel hamarabb…
  • Herr Wolf on U.D.O. – Andrey Smirnov távozik a zenekarból: “Kár érte! Remek gitáros! Köszönjük! De a helyére érkező Matthias Dieth pazar játékos. Tehát a minőségben nem lesz változás! Meg…
  • Herr Wolf on Újra öttagú az Accept: “Hát, hogy őszinte legyek, ez a hír nem …aszott szét! Úgy is mondhatnám, hogy ….és akkor mi van?
  • steelheart66 on A Twisted Sister visszatér 2026-ban!: “Az év híre. A 2004-es Pecsa koncert éltem koncertje volt. Álmomban nem gondoltam, hogy látom még őket élőben. Dee Snider…
  • Herr Wolf on A Twisted Sister visszatér 2026-ban!: “Húúúúúú!!! Ez REMEK hír!!! Nagyon remélem, hogy valaki majd elhozza Magyarországra is a bandát!!! Ha mégse, akkor megyek külföldre!!! Bécs…
  • Herr Wolf on Bryan Adams állja az ütéseket: “Bocsánat, de elsőre ezt gondoltam, hogy “Ki ez a Mókus?”. Az idő kegyetlen. Megváltozunk!!! A dal egyébként JÓ!!!
  • Herr Wolf on Helloween – Az a kicsi, amivel már épp túl sok: “Látva a videót és hallgatva a dalt, nálam totál libabőr jött elő!!! Brilliáns dal!!! Amúgy az album is nagyon-nagyon jó!!!…