Scar Symmetry - Pitch Black Progress
írta Philosopher | 2006.03.15.
Megjelenés: 2006
Kiadó: Metal Blade
Weblap: www.scarsymmetry.com
Stílus: Melódikus death metal
Származás: Svédország
Zenészek
Dalcímek
Értékelés
A svéd banda első albumának (Symmetric In Design) kritikájának a végére a következőt írtam tavaly novemberben: "Véleményem szerint a csapat ezzel az albummal megnyithat egy kaput, amivel továbbgondolhatja a Soilwork koncepcióját, és ha még több power vonást elevenít meg a zenekar következő albumán nem elhagyva a death-durvulatokat, akkor bizton beírja magát a jelenkor metal történelemkönyvébe. De ugye erre azért még várni kell egy picit" Nos kérem tisztelettel, máris itt pörög a lejátszómban az új album, Pitch Black Progress-re keresztelve és azt kell, hogy mondjam, minden elvárásomnak maradéktalanul megfeleltek a srácok! Pontosan ott folytatják, ahol legutóbb abbahagyták: Kíméletlenül brutális hörgések keverve tiszta (vasárnapi sekrestyésfiú) énekkel, kiemelkedő dobmunka, dallamos zene, technikás szólók. Számomra ami vonzóvá teszi a zenekart az pont az, hogy két teljesen ellentétes dolgot (hörgés vs dallamos zene) olyan professzionális módon tudják keverni, hogy az ember álla csak a földet verdesi. Sokszor szembetalálom magamat olyan kijelentésekkel, hogy "a hörgésnek semmi értelme nincs", "semmit nem lehet kifejezni vele", "úgy szar ahogy van", de ilyenkor a Morbid Angel-en, Cannibal Corpse-on, Deicide-on, Nile-on, Bolt Thrower-en hosszú évekig edződött lelkem csak csendesen háborog és mosolyog - ugyan, mit tudtok ti a gyűlölethullámok olyan szintű manifesztációján, aminek tökéletes megfelelője és reprezentációja ez a hangképzési módszer. Az emberi torok által létrehozható "szónikus mészárlásnak" ez az egyik módja (a másikat a black bandák dolgozták tökélyre). Jómagam barátokkal 97-ben kiadtunk egy demó albumot, és én is hörögtem, ahogy csak bírtam. Volt egy dekádja az életemnek, amikor az ilyenfajta zene meghatározója volt a mindennapjaimnak. Azóta sokat lágyult az ízlésem, viszont ma is nagyon szeretem a hörgést, főként, ha elegyítik teljesen tiszta énekkel (mint pl a 3 inches of blood is). A Scar Symmetry számomra azért jó banda, mert nem kezdtek el belágyulni. A hörgős részeik nem csak kamus részek, hogy a durvulatot technikai tudás híján így pótolják, hanem fő alkotóeleme zenéjüknek, és nagyon is komolyan gondolják a srácok ezt. Itt nem az a meghatározó, hogy nyomunk egy-egy verzét szimpla énekkel, aztán a refrénbe meg picikét belehörgünk, megmutatva, hogy "húúú de durván nyomjuk". Sőt, pont fordítva. Nagyon komoly hörgős részekre a tiszta ének csak hangulatfestőként ül rá, és segítséget nyújt elegyíteni a durva éneket a dallamos zenével. Persze azt ugye nem is kellene kiemelnem, hogy a zene a nagy darák közben is végtelenül dallamos. Durván dallamos. Több helyen akusztikus felvezetőket alkalmaznak a srácok még nagyobb eltérést produkálva az eltérő stílusok között. Szintiszőnyegeket alkalmazva szerettetik meg, és varázsolják még inkább befogadhatóbbá ezt a nagy masszát. A gitárok - főként a szólókra gondolva - még technikásabbak, mint legutóbb.
Legutóbbi hozzászólások