Raintime - Tales From Sadness
írta garael | 2006.01.12.
Zenészek
Dalcímek
Értékelés
Az ökölvívásban - de a legtöbb állóharc jellegű küzdősportban- a szakértők a bunyósoknak két fő típusát szokták említeni. A küzdőstílus jellegéből adódóan megkülönböztetnek "vívó" - technikás, általában másodszándékból ütő-, széles technikai repertoárral rendelkező, főleg külharcos versenyzőket, és "verekedő"- rakkolós, belharcot kedvelő, végig támadó, és nagy ütőerejű bunyósokat. Az előbbiekre mondjuk Muhammad Ali (vagy mondhatnánk a mi Koko-nkat is, no, nem a pornoproducerre gondoltam), az utóbbira pedig Rocky Marciano a jellegzetes példa. Természetesen a sportolók általában mindkét "kategória" jellegzetességeiből építik fel stílusukat, ám azért többségében megfigyelhető valamely elem dominanciája. Nos, ha a progresszív metal mezőnyét a boksz közegébe helyezem, akkor jelenlegi írásom tárgya egy igazi "fighter". Itt aztán nincs cicoma, meg technikai hoki, pusztán bombaként robbanó riffek, állandó dühös, acsarkodó attack, és néha pihenésképpen némi birkózás. Az olasz újonc versenyző- jóllehet a nem igazán a vérszomjas húskloffolásról híres prog.metal mezőnyben indul,- amit az agresszivitásból ki lehet hozni a műfaj kategórián belül, azt ki is hozza.S mi kell ehhez? Előszőr is a black-ből is merítő, gyakran károgó és hörgő, ám tisztán is dühödt énekhang, kétlábdobos skandináv power riffelés, fejbólogatós, málházós ütemek, vágtázó billentyűszólamok. A fiúk úgy merítenek egyszerre a Sonata Arctica kardsuhogásos szintifutamaiból, az eurospeed kétlábdobos gépuskasorozataiból és az amerikai modern power szaggatott gőzgépes dohogásából, hogy az eredmény szinte leszakítja az ellenfél fejét.A kilencmenetes meccsből pusztán egy menet a pihenésé, a többiben csak úgy puffannak a horgok, felütések, csapottak, ráadásul mindez olyan látványosan - vagyis hallgatóbarát módon- hogy azok azonnal letaglózzák a bokszínyenc a közönséget. A tempóváltásoknál a "pihentetősebb részek" is a jó kis gyomorpuffogtató középtempóra hajaznak, az "elmélkedős" részek pedig inkább hatnak agyviharnak, mint csöndes szemlélődésnek.
Legutóbbi hozzászólások