Agregator: Semmiből, a semmin át

írta Hard Rock Magazin | 2018.02.15.

Megjelenés: 2017

Kiadó: GarageLive Productions, Nail Records

Weblap: www.agregatorband.com

Stílus: melodikus death metal

Származás: Magyarország

 

Zenészek

Csóra Miklós  gitár, vokál
Katona Rajmund – gitár
Loderer László  basszusgitár, vokál
Racs Attila – dob
Mikus Tamás – ének

Dalcímek

01. Vérnász
02. Hol a senki jár
03. Az égő bokrok kertje
04. Az egésztől innen, mindenen túl (feat. Bűnöskórus)
05. Mivégre?
06. A Styx folyó hídján
07. Nem hiszem
08. A semmin át
09. Zaj

Értékelés

Tavaly ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját a tatabányai Agregátor zenekar. Ennek a nem kis életműnek a megünneplésére időzítették legújabb lemezük megjelenését, melyet öt év hallgatás előzött meg. Az elmúlt néhány évben egy elég nehéz időszakon ment keresztül a zenekar, amiből szerencsére sikerült felállniuk. Újrarendezték soraikat, és újult erővel estek neki a jubileumi évnek és lemeznek. Igaz, hogy ez még egy tavalyi album, de mindenképpen szerettem volna neki némi extra publicitást szerezni, mert 2017 egyik kiemelkedő itthoni alkotása.

Hazai viszonylatban nem sok hasonló stílusú zenekar mozog. Ők a kezdetek óta a melodikus death metalt tolják az arcunkba, annak is az eredeti göteborgi vonalán mozognak, olyan alapcsapatok árnyékában, mint a korai In Flames, Dark Tranquillity, de zenéjüknek van egy meglehetősen sötét oldala is. Érintőlegesen érződik a Tiamat vagy a Paradise Lost hatása is. Szerencsére itt csak hatásról beszélhetünk, nem másolásról. Az évek során megjelent már néhány anyaguk, de magabiztosan állíthatom, hogy a most piacra dobott korong a zenekar csúcsalkotása. Meg is adták a módját, nem spóroltak semmin. A borítót az a Niklas Sundin készítette, aki például a Dark Tranquillity és Arch Enemy anyagain is rendszeresen dolgozik. Az eredmény a zenéhez illően sötét és nyomasztó lett, szerintem elérték vele a céljukat. A hangzásért a Leander Kills főnöke, Köteles Leander felelt, ennek megfelelően nem is nagyon lehet belekötni. Egységesen, agresszíven, érthetően szólalnak meg a dalok, a gitár horzsol, mint egy P40-es csiszolóvászon.

Az album hihetetlen energiabombával indul a Vérnász képében. Végig lendületes, rövid és velős dal, nagyon eltalált szólóval. Ez a nyitány meg is alapozza az album alaphangulatát, az életből kiábrándult pesszimista szövegével, mely egy éppen széthulló párkapcsolatot elemez. Ez a dühvel töltött hangulat uralja végig az album dalait.

Az Egésztől innen, mindenen túl című dalban az úgynevezett bűnös kórust hívták segítségül olyan formában, hogy aki szerette volna (rajongók, barátok, szaktársak), az felénekelhette a refrént ezzel színesebbé téve a dalt, valamint hozzájárulhatott ilyen formán is a jubileum megünnepléséhez. Ez egy nagyon szép és közösségteremtő húzás volt a zenekartól, ami jól is sikerült, plusz töltetett adott a dalnak. Azt is mondhatnám, hogy megszületett a zenekar első kocsmadala.

A korong az első másodperctől az utolsóig fenntartja a feszültséget, végig egyenletesen magas a színvonal. Sorba jönnek a dúdolható, sötét hangulatú riffek és a mesterien kimunkált gitárszólók. Egyik nagy fegyvere a zenekarnak Mikus „Tass” Tamás szövegeiben rejlik. A daloknak plusz érzelmi töltetet tudnak adni a költőien és mégis közérthetően megfogalmazott magyar nyelvű szövegek, melyek szinte minden esetben a sötét oldalról közelítik meg az adott témát. Ehhez a hangulathoz jól illik Tass messziről felismerhető, rendkívül öblös hörgése, ami a zenekar védjegyévé vált az évek során.

Pontszám: 9