Eluveitie: Origins

írta MMarton88 | 2014.10.15.

Megjelenés: 2014

Kiadó: Nuclear Blast

Weblap: http://www.eluveitie.ch

Stílus: Folk/melodikus death metal

Származás: Svájc

Dalcímek

Értékelés

Az Eluveitie volt talán az utolsó csapat, amelyik még úgy igazán ki tudta használni a 6-8-10 évvel ezelőtt virágkorát élő folk metal trendhullámot. A ‘Slania’ lemezzel valahogy minden együtt volt a sikerhez: nemcsak jókor voltak jó helyen, de maga az anyag is hibátlan lett, meg is turnéztatták rendesen, így a korong gyakorlatilag az ismeretlenségből tudta kirepíteni őket arra a szintre, amelyen nagyjából ma is állnak. Azóta mintha kissé takaréklángon égne egyrészt maga az Eluvietie, másrészt maga a folk metal műfaj is. Az ‘Everything Remains As It Never Was’, illetve a ‘Helvetios’ annak ellenére sem tudtak felnőni a ‘Slania’ mellé, hogy élvezetes, jó albumok voltak, ugyanakkor az Eluveitie nemcsak, hogy megtalálta és kialakította önmaga relatíve szűk kereteken belül mozgó stílusát, hanem maradéktalanul ki is aknázta azt.

Mi sem bizonyíthatná ezt jobban, mint legfrissebb, ‘Origins’ című lemezük. Őszintén szólva sokáig nem is terveztem írni róla, mondván, „ez is csak egy újabb Eluveitie lemez lesz”. De aztán teltek a hetek, és valahogy csak nem akart kikopni a lejátszómból. Pedig az ‘Origins’ semmit nem tesz hozzá az előző két albumhoz, meglepetések nélkül folytatja a korábban kijelölt irányt. Ennek nyilván megvan az a hátránya, hogy a nagy csoda ezúttal is elmaradt, a banda húzódala továbbra is az Inis Mona lesz, ugyanakkor a minőség sem romlott, szóval az ‘Origins’ magabiztosan viszi tovább a fogat lendületét, és könnyedén elszórakoztatja az embert intelligens, ám a túlzott művészieskedéstől vagy intellektualitástól mentes, brutális folk metaljával. A kelta népzene továbbra is kulcselem a melodikus death metal mellett, a gall történeteket elregélő szövegek pedig tökéletesen illeszkednek a muzsika hangulatához.

Noha elsőre soknak tűnhet a lemezen található 16 dal, az ‘Origins’ nem esik bele a „kevesebb több lenne” kategóriába: egy roppant egységes, remekül kidolgozott és felépített korongról beszélünk. Sokkal élvezetesebb egészében végighallgatni az albumot, mint pár „slágert” kiemelni róla, hisz az Eluveitie muzsikájának gerincét alkotó atmoszférát, hangulatot csak így képes igazán átadni az ‘Origins’. A négy „átkötő” tétel amúgy remekül illeszkedik a koncepcióba, nem törik meg az album hangulatát. Csúcspontot nem könnyű választani, bár a The Call Of The Mountains, ez a dallamos, női énekkel megtoldott, némiképp poposított slágernóta első hallásra is kitűnik a korong dalai közül, igazi kistestvére az előző lemez A Rose For Eponájának. Elsőre persze kicsit fura az alapvetően melodeath durvulásokra épülő dalok közt, de aki ismeri az Eluveitie-t, az nyilván tudja, hogy a csapatnak van egy ilyen oldala is, ráadásul nekik ezek a lágyabb témák is jól állnak.

Ezen felül telitalálat a brutálisan induló nyitónóta, a The Nameless, de a tempós, folkos felütéssel bíró From Darknessben is benne van minden, amiért a svájciakat szeretni lehet: tempó, agresszió, játékos népi dallamok és egy fülbemászó refrén. Személyes kedvenc még a Sucellos, illetve a Vianna, amelyben szintén a női ének dominál, ugyanakkor a „popos” vonulat itt közel sem oly domináns már, mint a hegyeket hívó nótában. A hangzás ezúttal is príma, akárcsak a korábbi korongokon, s noha az utóbbi időben a csapat felállásában történt néhány változás, ez a végeredményen abszolút nem érhető tetten.

Pontszám: 7