Tedeschi Trucks Band: Made Up Mind

írta Bigfoot | 2013.09.19.

Megjelenés: 2013

Kiadó: Masterworks

Weblap: http://www.tedeschitrucksband.com

Stílus: Blues, soul

Származás: USA

 

Zenészek
Susan Tedeschi - ének, ritmusgitár Derek Trucks - szólógitár Kofi Burbridge - billentyűsök, fuvola Tyler Greenwell - dob, ütősök J. J. Johnson - dob, ütősök Kebbi Williams - szaxofon Maurice Brown - trombita Saunders Sermons - harsona Mike Mattison - ének Mark Rivers - ének
Dalcímek
1. Made Up Mind 2. Do I Look Worried 3. Idle Wind 4. Misunderstood 5. Part of Me 6. Whiskey Legs 7. It's So Heavy 8. All That I Need 9. Sweet and Low 10. The Storm 11. Calling Out to You
Értékelés

Az amerikai blues-házaspár a két évvel ezelőtt megjelent ’Revelator’ albumáért Grammy-díjat kapott a blues albumok versenyében. Az együttműködés folyamatos, hiszen tavaly egy dupla koncertalbummal jöttek elő ’Everybody’s Talkin’ címmel, és két év után új stúdiófelvételek is születtek.

A debütáló produkcióhoz hasonló koncepcióban készült el az aktuális lemez. Blues, soul, kicsit popos, funkys megoldások, minden rossz íz nélkül. Sokszínű zene, bazári tarkabarkaság nélkül, mert a zenei elképzelések ezúttal is világosak. Nem változott az sem, hogy Derek Trucks ezúttal sem tolakodó, halljuk, de most is a csapatmunka dominál, minden hang a helyén, kiválóan megtalálták a hangszerek közti arányokat. Persze, koncerten más a helyzet, ott Derek nagyobb szerephez jut, de stúdióban felesleges túlpörgetni a dolgokat, hagyni kell egy kis pluszt az élő bulikra.

Nem ő találta ki ezt a slide-os játékot, de mostanra annyira Derek Trucks sajátja lett, nem tudok elképzelni olyan lemezét, ahol ne alkalmazná ezt a technikát. Hiába, már ifjoncként is nagy tehetség volt a srác, még egy olyan őskövület, mint Clapton is elismeri tehetségét. Gyilkosan hasítanak ezek a futamok, ugyanakkor összességében egy dallamos, jó értelemben vett slágeres zenét hallgatunk, melyben nem csak az ortodox blues rajongók találják meg a boldogságukat.

Nem elsöprően kemény, letaglózó, őserejű anyag, mint néhány (kiváló) kortárs esetében, mégis magával ragadó, telt, sok hangszerrel dúsított, ritmusos lemez. Ez másról szól, nem az egyénről, nem a virgázásról, magamutogatásról. Néhány dal olyan, mintha a hippi korszakból felejtették volna itt: borongósan romantikus-szerelmes, éneklésre ösztönző kellemes melódia. Persze nem mindegyik ilyen, mert a kezdetben rögtön egy jó kis rock and roll kapunk az arcunkba, a harmadik, az Idle Wind a háttérben jazz-rockos ízű, az általam igen-igen kedvelt, mára sajnos kissé elfeledett If világára emlékeztet. Amerikában biztos bejön, engem a vokális részeknél a funkys nyafogás irritál, de hála istennek ez nem igazán sűrűn jön elő, Azonban Susan Tedeschi hangja visz mindent. Tetszik, ahogy bánik vele, sokféle tud lenni, a skála gyengédtől indul az emocionálison keresztül eljut egy nagymacska bömböléséig.

Nagyon tiszta produkció, semmilyen elektromos effekt nem hallható, egyértelmű, a homo sapiensen múlik minden, illetve a zenei tehetségen. Jó hallani ebben a hazug korban ilyen őszinteséget. Nem hallom a forradalmi újításokat a debütáló albumhoz képest, de ebből a lemezből egyértelműen lejön, hogy a házaspár zeneileg is összecsiszolódott, mert a két általuk képviselt zenei produkció egyé vált. Megvan az esély, hogy Derek Trucks és Susan Tedeschi a blues műfaj klasszikusává nőjék ki magukat.

Pontszám: 8.5