2004.12.03 Koncert: Exilia(UK)/Rammstein(D)

írta admin | 2005.11.21.

.

 

 

Rögtön az elején szeretném leszögezni, hogy ez nem egy hagyományos koncert beszámoló lesz, mert bevallom őszintén, nem vagyok Rammstein rajongó, sőt nem is nagyon ismerem a zenekar munkásságát. Hogy hogyan kerültem el erre a koncertre mégis, arra egy nagyon rövid történetet engedtessék meg nekem.

Örült koncertlátogató baráti társaságunk, értve ez alatt négyünket kik mind a férfi nem jeles képviselői vagyunk, ősszel elhatároztuk, hogy felkerekedünk és elmegyünk megnézni a Rusht és mivel legközelebb csak Prágában játszottak hát az irányt arra vettük. Sokat nem is gondolkodtunk az úton, mivel én már voltam Prágában és mondhatom a város szerelmese lettem, viszont a többiek még nem de ez a vágy már évek óta érlelődött bennük és mindannyiunk kedvenc sörei is a cseh sörfőzdékből valók, valamint a Rusht látni sem semmi, í­gy hát bele vágtunk a kalandba. Mondhatom az első túránk is nagyon jól sikerült, sőt annyira, hogy Mészi barátunk (aki aztán tényleg nagy Rammstein fan) a koncert után kijelentette, hogy ha egyszer itt lesz Rammstein akkor jövünk. Mi a háta mögött összekacsintva, mondván úgysem nagyon esedékes a dolog, igent mondtunk. Aztán két hétre rá, hogy haza értünk láttuk az újságokban, hogy itt az ideje elhamarkodott í­géretünket betartani. Így esett meg, hogy december 3-án hajnalban újra útra keltünk a Becherovka és a sör hazájába.

.

Kellő mennyiségű kocsma meglátogatása után érkeztünk a helyszí­nre, ahol már a kapuban nem akármilyen látvány fogadott. Kb. 10 db. Rock n' Roll Trucking feliratú kamion jelezte előre, hogy ami odabent lesz az nem egy könnyen felejthető estének í­gérkezik. A kapuknál a már megszokott gyors (ezt a szót figyelmébe ajánlom minden magyar koncertszervezőnek) és udvarias beengedés után jött az első nagy negatí­vuma a rendezvénynek. Tisztelt cseh barátaink nagyot akartak kaszálni ezen az estén, mivel kb. három ezerrel több embert próbáltak bezsúfolni a csarnokba, mint amennyi ott elfért volna. Sokáig küzdöttünk mi is ülőhelyért aztán úgy döntöttünk, hogy megállunk az egyik szektor kijáratánál. Jól tettük! Mindent látunk amit kellett, illetve sajnos még többet is. Nem tudom, hogy kinek a kije az Elixia nevű előzenekar, de (bár ilyet nem szoktam mondani) valami borzalom volt és erről nem í­rnék többet.

Jó hosszú átszerelés után, még a lámpát sem volt idejük az introra lekapcsolni a technikusoknak indult a program, amire nagyon várt az addigra több mint tizenháromezerre duzzadt tömeg. Iszonyatos hangorkán köszöntötte a kelet-német munkanélküliségből kitört mára világsztárokká lett hat arcot. Még egyszer mondom nem zeném a Rammstein, de amit ezen az estén műveletek az taní­tani való. Elképesztő látvány és hatalmas show. Szinte egy szám sem telt el valamilyen pirotechnikai bravúr nélkül. Ilyet egyedül a Kiss csinál még, és Ők sem mindenhol. Az egyik dalban az énekes a szí­npad háta mögé lőtt, de a lövedékek a közönség fölött húztak el majd a csarnok végében szétrobbantak, egy másikban a zenészek szájára erősí­tett lángszórók csaptak úgy 15-20 méteres lángokat, majd egy üstben egy harmadik zenész alá pörköltek oda egy rendeset úgy, hogy a ruhája szikrázott amikor kiszállt és szaladgált föl-alá a szí­npadon. Viszont a legnagyobb ötlettel az utolsó számnál rukkoltak elő, amikor a basszusgitáros egy felfújt katonai gumicsónakban elindult a közönség tengerén, és szépen körbe is hajózott a csarnokon. Persze a publikum őrjöngött és természetes volt, hogy itt még nincs vége. A ráadásban még felrobbantották amit lehetett, majdnem az egész csarnokot és amit rock koncerten ritkán láthat az ember az egész nézőtér egy emberként felállva tapsolta végég az utolsó sorokat. Mit mondjak felemelő látvány volt az biztos. A végén ott a helyszí­nen megittunk az ijedségre még egy sört aztán jó sokáig nézegettük a méregdrága merchandise-t mí­g kitessékeltek minket a helyi "kopasznyakúak" viszont í­gy sikerült a bőgőssel összefutni és egy fotót készí­teni, hogy legalább egy kis szuvení­r legyen erről a koncertről is.

Továbbra sem lettem Rammstein fan, viszont egy életre szóló élménnyel gazdagodtam az biztos és ha Te is szeretnél ennek a show-nak a részese lenni akkor ott a helyed az Arénában február 27-én.

Legutóbbi hozzászólások