Masters Of Rock 2006 - Vizovice 2006.07.14-16. 2. rész

Törzsolvasónk és Barátunk, savafan, és a CSLP-s fiúk, Vizovicében jártak, hogy megnézzék az idei Maters Of Rock fesztivált. Ime a második rész... Reggel a magyar és külföldi rocker különí­tmény lerabolta a szálloda svédasztalos igen finom reggelijét:) Ránk is fért egy kis erő a szombati hosszú programot látva. Utána egy rövid ejtőzéssel összekötött sörözés volt soron a szálloda teraszán, aminek a végén lóhalálában vágtattunk a fesztivál felé, hogy az egyik legzseniálisabb dobos saját showját láthassuk. És nem csalódtunk. Mike Terrana hihetetlenül zseniális dobos és showman. A szí­npad közepére felállí­tott "szokásos" cájgját püfölte. Az elején kí­váncsi voltam, mit fog nyomni fél órán keresztül. A megszokott szólóit nem lehet annyi ideig nyomni. És unalmas is lenne. Ezért a nemrég megjelent szólólemezéről dobolt 3 számot illetve egy rövid improvizációt adott elő. A saját számok közt volt olyan, ami egy kicsit a szalonzenére hasonlí­tott. De az is furcsa volt, hogy egy gépzenére doboltak rá és nem fordí­tva. A hétvége egyik kellemes meglepetése a Charon következett. Semmit nem tudtunk róluk. De jófajta északi zenét nyomtak. Egy haverom meg is jegyezte, hogy kicsit az Amorphisra hajaz, és jó értelemben. Tetszett amit előadtak. Délutáni kikapcsolódásnak tökéletesen megfelelt. Az ezután következő Leaves' Eyes korántsem volt ilyen hatással ránk. Az elejébe belehallgattunk, utána a kirakodó vásár felé vettük az irányt. Az ilyen zenekarokat hallgatva sajnálom csak igazán Tarja kiválását a Nightwishből. Elég vérszegény volt szegény leányzó hangja és a férj hörgése sem javí­tott a dolgon. És jött a nap második kellemes meglepetése. A zenekarról annyit tudtunk előre, hogy csak csajokból álltak és nagyon jó a nevük. Crucified Barbara. Lehetett volna akár Vixen tí­pusú lánybanda. De nem. Amolyan kicsit Girlschool-os tí­pusú zenét nyomtak, a picit durvább fajtából. Igaz a zenéjükkel teljes kontrasztban álló rózsaszí­nű!!! basszusgitár nem volt semmi. Belegondolva jól mutatna valami marcona metálos legény nyakában a hangszer:)) Mind a négy leányzó a hangját is adta a produkcióhoz. És a leányzók az énekest kivéve jól is néztek ki:) Megmondom őszintén az Evergrey úgy ment el mellettem, mintha ott sem lettek volna. Nem maradt meg bennem semmilyen emlék velük kapcsolatban. A szigeten azért adok nekik még egy esélyt. Sikerült a Gamma Ray egyik jobb napját kifognunk. Láttam már őket szarul játszani és szarul szólni is. De most semmi gond nem volt. Kai Hansen télies sí­sapkája picit viccesen nézett ki a nyárban. Igaz akkor még nem tudtuk, hogy az éjszaka közeledtével jól jöhet egy ilyen sapka:(( A nagyon elnyújtott számaikat most hanyagolták és a következő bandára való tekintettel nem játszottak Helloweent sem. Következett az első, szí­npadképpel is operáló zenekar, a Helloween. A koncert sokkal jobban tetszett a pesti bulihoz képest. Andi hangja sokkal jobb volt és a setlisten is csavartak egyet. Kivették a hosszú Keepert és betették a szintén nem túl rövid Halloweent, ami nekem nagy kedvencem. Nem emlékszem, hogy valaha hallottam volna élőben a számot. Ezért egy nagy piros pont jár a bandának. Weiki is meglepően sokat mozgott az itthoni koncerthez képest. A cigi persze nem maradhatott ki a szájából. Markus persze most is berohangálta az egész szí­npadot. És most is bebizonyosodott, hogy nagyon jól választottak második gitárost. A pesti koncerten is tetszett Sascha játéka és itt is ő vitte a prí­met. Ízesen és látványosan játszott most is. A koncert vége felé pedig előkerült két méretes felfújható tök a hangládák tetején. A zenekar a követelt ráadásra nem egyedül jött vissza, hanem a beharangozott felállásban. Amit nagyon várt a publikum, ha tudtuk is, hogy csak pár perc lesz. A Helloween + Gamma Ray összeállí­tásra gondolok. A szí­npadon termett egy regimentnyi gitáros. És elkezdődött valami őrület. Nagyon lazán és bohóckodva nyomták el a két számot, a Future world-öt és az I want out-ot. Amit nagyon sajnálok (és nem csak én), hogy egyik számban sem adták át a mikrofont Kainak. És tudott viccelődni a Weikath és Kai páros is. Jót bolondoztak í­gy együtt sokan. Médiatörténeti esemény volt, kicsit bulvárosan megfogalmazva:)) Következett az est fénypontja! Rage. Lassan elég lesz csak ennyit kimondani, és mindenki tudni fogja, hogy mit várhat. Minőségi muzsikát látványosan előadva. Hozzájuk kapcsolódik az egyik picit negatí­v élményem is, ugyanis valami utazási malőr miatt elmaradt a dedikálásuk:(( De ezt leszámí­tva megint egy felejthetetlen élménnyel lettem gazdagabb. Az anyag nagyjából megegyezett a wigwamos programmal. Elnyomták természetesen az új lemez huszonperces részét is. Ekkor már a megfagyással küszködtünk. Viszont jól mutatott a kivetí­tőn Peavey gőzölgő feje:)) Victor szólója megint azok közé tartozott amiket az ember szí­vesen hallgat meg. És hát ne felejtsük ki Terranát. Ez az ember egy állat!!! A délutáni programját most még meg is fejelte. Elnyomta a régebben előadott éneklős számát. Utána jött az ő kedvence, a dobszerkó szétverése. Olyan szólót nyomott le megint, hogy csak bámultunk. Számomra a legjobb ebben a műfajban. Utána a szerkó mögül előbújva felvette az átlátszó Superman köpönyegét és szupererőt adott át nekünk. Ezek után egy "I must fly" felkiáltással eltűnt a szí­npad hátsó régióiban. Folyt. Köv... savafan További képek: www.a-cslp.hu