Első Hallásra (A hónap lemeze) - február

írta Hard Rock Magazin | 2010.02.28.

Még ha nem is mindegyik album igazolta az előzetes várakozásokat, ritka erős mezőny kerekedett ebben a hónapban! Kicsit más most a pontozók tábora is, egyrészt Tshaw csatlakozásával erősödött az AOR vonal, másrészt, mert ezúttal Redneck Imi is leadta az értékelését, harmadrészt pedig, mert most vendéget is hí­vtunk - Savafan nevével bizonyára nem először találkoznak törzsolvasóink. (Utóbbiból hagyományt szeretnénk teremteni, azaz időről időre tervezzük a jövőben is külsősök meginvitálását némi véleménycserére.) Ezzel szemben Garael csí­pős megjegyzéseit és Szöcske kőkemény pontszámait ezúttal hiányolnotok kell, egyéb elfoglaltságaik miatt. Ahogy látjátok, a Rage fölényesen vitte a Hónap Lemeze cí­met. Az Astral Doors is szépen magára talált, külön öröm a HARD nagyszerű telejesí­tménye. A tablázat másik végén tanyázó Rob Zombie-nak viszont többen azt javasolják, maradjon inkább a filmezésnél..., bár még az ő pontszáma is igen tisztességes a korábbi sereghajtókhoz képest.
Dream Evil: In The Night Kotta Pontszám: 8 Megjegyzés: Tegye fel a kezét az, aki nagyobb összegben fogadott volna arra, hogy a true metalosok simán maguk mögé utasí­tják Hansen és Zimmermann patinás bandáit. Pedig itt is van ám Judastól Manowarig minden, de mivel igen erős nóták születtek ezúttal is, az ember hajlamos ezt elnézni és inkább léggitárt ragadni. JLT Pontszám: 5 Megjegyzés: Inkább maradok a Heavy Metal Könyvénél és elkerülöm az éjszakát. Savafan Pontszám: 9 Megjegyzés: Zseniális! Ha ezt a lemezt egy top kategóriás zenekar készí­tette volna, akkor ettől lenne hangos a metal sajtó. Szí­vem szerint maximális pontot adtam volna, de nem hinném, hogy "mérföldkő" lenne, pedig ahhoz az kell. Az utóbbi hónapok anyagai közül számomra a legkedvesebb hanghordozó! Brinyó Pontszám: 6,5 Megjegyzés: Remek, erőtől duzzadó, de nem túl korszerű muzsika. Az album egységes szí­nvonalon pörög de egy picit talán a végére befárad! Pearl69 Pontszám: 7,5 Megjegyzés: A power metal legszebb hagyományait viszi tovább a banda. Lehet szeretni, vagy sem, de belekötni..., nem nagyon! Mike Pontszám: 8 Megjegyzés: Ordas nagy metálklisék vonulnak itt hadba, és ezek általában nagyon röhejesek tudnak lenni, az 'In The Night' azonban mégis működik nálam! Simán a falhoz állí­tja például az utolsó HammerFall albumot, hogy egy honfitárs-sztárt emlí­tsek. Ettől függetlenül egy szemernyi eredeti hang sincs a lemezen, és hát furcsa dolog ez, mert az új Freedom Call éppen a vásári sablonok miatt került a képzeletbeli kukámba. Ki érti ezt? Adamwarlock Pontszám: 6 Megjegyzés: Engem nem tudott megfogni. Szerintem egy csöppet erőlködős lett ez a lemez. Mmarton88 Pontszám: 8 Megjegyzés: Remek power metal lemez. A szí­nvonal továbbra is magas, erős muzsika, a Dream Evil-ben most sem csalódtam. TT Pontszám: 7 Megjegyzés: Szí­nvonalas power metal anyag Svédországból. Meglepetésektől mentes anyag. Nem okozhat csalódást a stí­lus kedvelőinek. TShaw Pontszám: 7 Megjegyzés: Ez a produktum nekem kicsit egyhangúnak tűnt, de csak mert nem vagyok oda a darálós lemezekért. Tényleg túl sok volt a zúzásból, és ezen egy lassú dal nem nagyon segí­tett. Azért a végkicsengés egészen pozití­v volt, megérdemli a hetest. Szakáts Tibor Pontszám: 5.5 Megjegyzés: Ebben a hónapban talán túl sok jutott a "jóból", ezáltal számomra nagyon egysí­kúvá váltak, az általam amúgy sem túlságosan kedvelt stí­lus képviselőnek művei. Közülük ezt a lemezt untam legjobban. Tomka Pontszám: 8 Megjegyzés: Habár első (három) opusukat sosem fogják már felülmúlni, a számomra kissé kevésbé karakteres United után ismét belecsaptak a slágerlecsóba, miközben keményvonalas énjüket sem hagyták elpuhulni. És a humorérzékük se utolsó...
Astral Doors: Requiem Of Time Kotta Pontszám: 8.5 Megjegyzés: Nils Patrik Johansson az egyik kedvenc énekesem, a modernizált DIO muzsika, amit ez a banda hibátlanul tol, úgyszintén. Lehet őket az egyéniség hiányával vádolni, csak éppen felesleges, inkább örüljünk, hogy valaki ilyen magas szí­nvonalon ápolja ezt a kulturális örökséget! Redneck Imi Pontszám: 7 Megjegyzés: Elkerülhetetlen a hasonlí­tgatás. Szerintem Dio jobb!! Na jó, ez csak vicc volt. Ez a lemezük sokkal jobban tetszik mint az előző, ez inkább nekem való hard rock. Mí­g az előző anyag delete volt, ezt bizony megtartom. Szerintem 14 szám túl sok! 4-5 szám elhagyása ütős albumot eredményezett volna. A végére egy kicsit ellaposodik. Amí­g nincs új Dio album ez bőven megteszi. Csúcspont Call Of the Wild, Evil Spirits Fly. Mélypont Metal dj, pláne a refrén miatt. Azert kí­váncsiságból nagyon szí­vesen meghallgatnám Dio előadásában is a Blood Rivert vagy az Evil Spirits Fly-t. Jó kis nóták. JLT Pontszám: 6.5 Megjegyzés: Nagyon bí­rtam az első lemezüket, "rongyosra" is hallgattam anno, de a mostani korong nem igazán jött be. Nyilván többször kell meghallgatni, de én nem szeretem azokat a hard rock lemezeket amiken agyalni kell. Viszont a Rainbow Warrior és a Call Of The Wild miatt már megérte meghallgatni. Savafan Pontszám: 8 Megjegyzés: "Megszokott" módon, megint erős lett a svédek anyaga. Járt utat, járatlanra... Várom azt a csillebérci estét, mikor ezeket élőben fogják nyomni! Brinyó Pontszám: 7 Megjegyzés: A dalokat nem találtam különösebben kiemelkedőnek, de az énekesre érdemes nagyon odafigyelni. Pearl69 Pontszám: 7 Megjegyzés: Dögös, sodró lendületű dalok, néhány nóta ugyan "összefolyik", de a többség tetszett. Mike Pontszám: 7,5 Megjegyzés: Az Astral Doorstól sokan, sok helyen elájulnak, nekem azonban még mindig "csak" egy korrekt iparos brigád, igaz, annak első osztályú, haha! Jó kis anyag ez tehát, viszont a Metal DJ cí­mű nagybetűs Rettenetért egy fél pont levonás jár! Adamwarlock Pontszám: 8 Megjegyzés: Remek dalok, az eddigi legjobb Dio epigon énekessel. Minden klappol benne, dallamok, hangzás, hangulat. Mmarton88 Pontszám: 8 Megjegyzés: Nem kellett csalódnom az Astral Doorsban. Lehet, hogy nem ez pályafutásuk csúcspontja, de bitang erős korong a Requiem of Time, nagyon bejött. TT Pontszám: 7 Megjegyzés: Vannak olyan albumok, amik egy stí­lus korlátait, főbb védjegyit maximálisan szem előtt tartják. Nincs kí­sérletezés, "csak" alkotnak egy jót. Nem tudok szuperlatí­vuszokban beszélni a lemezről, mégis többször hallgattam meg. TShaw Pontszám: 8 Megjegyzés: Fémzene kategóriában vitte a prí­met a hónapban. Hiába a "lerágott csont" effekt, ezt a fajta zenét nagyon nehéz megunni, és még mindig van rajta néhány rókabőr. Szakáts Tibor Pontszám: 9 Megjegyzés: Elképesztő lemez az Astral Doors új albuma, egyértelműen a hónap albuma nálam. Nils Patrik Johansson hangját és stí­lusát nagyon megkedveltem. Talán nem véletlenül, hiszen ha jól tudom ő is nagy Ronnie James Dio fan! Tomka Pontszám: 8 Megjegyzés: Azért "mindenható" Nils Patrick Johanssonnak is megdöccent a szekere az előző New Revelation c. albummal, ám úgy látszik, újra összekapták magukat. Hihetetlen, hogy az első számaikkal mindig megpályázzák az év rock himnusza dí­jat...
Perfect Symmetry: Szabad Akarat Kotta Pontszám: 7.5 Megjegyzés: A pécsi zenekar anno tradicionális prog.-metalban utazott, majd jó időre eltűnt a szemem elöl. Közben női énekkel is kí­sérleteztek, úgyhogy nemigen lehetett tudni előre, mire számí­tsunk tőlük ezúttal. Nos, egy egyáltalán nem tradicionális progresszí­v lemezzel jelentkeztek most, amin az érzelmek és a hangulati elemek ugyanolyan fontos (ha nem fontosabb) szerepet töltenek be, mint a hangszeres megoldások. Emocionális rockzene, mondanám, ha ez a fogalom nem lenne éppen teljesen lejáratva. Redneck Imi Pontszám: 7 Megjegyzés: Tí­z év után ez a harmadik új magyar lemez, amit végighallgattam és nagy meglepetés számomra, ahogy megszólalnak a dalok. Tetszik ez az album, igaz nem is hallottam még róluk. Talán csak egy problémám van vele, mégpedig az, hogy néhol nem értem a szöveget, pedig még “beszél magyart" a redneck. Abszolút nem az én világom, amilyen stí­lusban mozognak, de ennek ellenére bejön. Csúcspont a Szabályok nélkül. JLT Pontszám: 6.5 Megjegyzés: Az ilyen stí­lusú bandák lemezeinek nagy részénél halálra unom magamat és gyakran használom a "tekerés" funkciót a lejátszón. Most azonban egyik sem történt meg, szóval kellemes meglepetés volt a cd. Savafan Pontszám: 6 Megjegyzés: Az énekes hangja tetszik és korrektül nyomják alá a srácok a dallamokat. Fesztiválon megnéznem őket. Brinyó Pontszám: 7 Megjegyzés: Nagyon kellemes meglepetést okozott a magyar csapat. Az első néhány dal után azt gondoltam, hogy magasabb lesz a pontszám, de aztán valahogy unalmassá vált a lemez. A korong remek hangzását külön kiemelném! Pearl69 Pontszám: 7,5 Megjegyzés: Néhol izgalmas, néhol viszont sablonos elemek, zenei és hangzási minőségét tekintve azonban a hazai mércét magasan veri. Ígéretes azok számára is, akik nem csak a kemény műfaj rabjai. Mike Pontszám: 8 Megjegyzés: Ez jó. Nagyon jó. A szövegek és az énektémák néha meg-megbicsaklanak ugyan, és helyenként kissé kommersz is, de ez bizony igencsak rendben van! És nem csak azért, mert hazánk fiai. Adamwarlock Pontszám: 6 Megjegyzés: Ez engem annyira nem tudott érdekelni még egy cseppet sem. Kár érte, főleg értem, tudom, hogy bennem van a hiba...Valakinek csak tetszik! Mmarton88 Pontszám: 6 Megjegyzés: Alapvetően szimpatikus anyag, egy tehetséges brigádtól, bár tény, hogy különösebben nem tudott elszórakoztatni. TT Pontszám: 8.5 Megjegyzés: Meg kell hallgatnia minden progresszí­v rockot szeretőnek és mindenkinek, aki nem csak egy-egy vékony rock "szeletre" állt rá. Az első hallgatás mindjárt háromszor sikerült... Kiváló anyag, gyönyörű nyelvünk ékes soraival. Bí­zom benne, hogy a következő anyaguk hamarabb jön, mint ez a lemez! TShaw Pontszám: 8 Megjegyzés: Nem vagyok a magyar zene rajongója, szerintem a mi nyelvünket nem a rockzenére találták ki, viszont a Szabad akarat nagyon meggyőző alkotás lett. Magát a stí­lust sem tartom számon a kedvenceim közt, és ez ezzel a lemezzel sem fog megváltozni, de attól még nagyon sok kellemes percet okozott nekem a Perfect Symmetry. Nagyon szép munka lett. Szakáts Tibor Pontszám: 6.5 Megjegyzés: Szakmai felkészültségüket és a stí­lushoz való kötödésüket nem vonom kétségbe, de nekem hosszútávon unalmas volt az album. Tomka Pontszám: 7 Megjegyzés: Az alapvető magyar prog.metal hiányban (és a Nemesis igencsak lassú alkotói tevékenysége mellett) kiváló anyag a Perfect Symmetry lemeze, olyannyira, hogy azoknak is ajánlható, akik alapvetően nem szeretik a stí­lust, ugyanis sikerült hallgatóbarát dallamokkal telepakolni a Szabad Akaratot.
Orphaned Land: The Never Endig Way Of ORwarriOR Kotta Pontszám: 9 Megjegyzés: Nem kevés idő és jó néhány hallgatás szükségeltetik még ahhoz, hogy ennek a remekműnek az értékei, finomságai teljes egészében feltáruljanak, de az már most biztos, hogy összetettségben, különlegességben ennek az albumnak aligha lesz párja az idén. Redneck Imi Pontszám: 5 Megjegyzés: Az egyik hsz-ben olvastam, hogy ez a lemez több hallgatást igényel. Teljesen egyet értek ezzel a kijelentéssel. Így tettem én is mert muszáj volt. Fel is tornázta magát egy jó osztályzatra. Mélypont az első hallgatás. Csúcspont a CD kivétel a lejátszóból. JLT Pontszám: 6 Megjegyzés: Leginkább csak egy üveg vodka rövid időn belüli elfogyasztásához tudnám hasonlí­tani ezt a korongot: túl sok és túl tömény egyszerre. Savafan Pontszám: 6 Megjegyzés: Kezdésnél meglepődtem. Metalba oltott Ofra Haza fogadott, ilyet még nem hallottam. Aztán egész tetszetős dolgok jöttek, de később bejött a hörgés. Na, azok engem nagyon elrémisztenek, í­gy egy erős kezdés vált számomra közepessé. Brinyó Pontszám: 6,5 Megjegyzés: Jómagam eddig nem ismertem az izraeli zenekar munkásságát. Muzsikájuk nagyon izgalmas, sok keleti motí­vummal tarkí­tott, igazán eredeti. Nekem sajnos sokat levon a lemez értékéből a rendszeresen felbukkanó hörgés, amely számomra egyáltalán nem passzol ehhez a fajta muzsikához. Pearl69 Pontszám: 7 Megjegyzés: Sosem voltam ellene a rock és az ethno keveredésének. Vannak népzenék, amelyek kifejezetten jól illeszthetők az alapműfajhoz. Az Orphanes Land is megfelelő arányban vegyí­tette a stí­lusokat. Mike Pontszám: 9,5 Megjegyzés: Amikor a közel-keleti folklór találkozik a progresszí­v metallal... Számomra egyértelműen a Hónap Albuma! Adamwarlock Pontszám: 5 Megjegyzés: Ez nagyon meredek volt. Engem kifejezetten taszí­tott ez a lemez, habár az első szám nagyon vicces... Mmarton88 Pontszám: 6.5 Megjegyzés: Nem hinném, hogy erről a lemezről lehet egy hallás alapján í­téletet mondani. Roppant érdekes muzsika, bár a progresszí­v metalzene előremutatásával ellentétben helyenként úgy érzem, inkább csak "össze-vissza" mutogatásról van itt szó. Egyik pillanatban bejött, amit hallok, aztán egy hirtelen váltás után már a falat kapartam tőle... Az összkép mégis pozití­v. TT Pontszám: 8.5 Megjegyzés: Csemege. Azon zeneszeretőknek javaslom, akik hajlandóak némi hörgést elviselni. Kevés zenekar van akitől ez elfogadom, Ők ezek közé tartoznak. Hosszú és sűrű az anyag. Nem tudtam eddig egyszerre végighallgatni. Hónapokat fog igénybe venni a beskatulyázhatatlan zene emésztése, de most nincs kétségem, hogy érdemes időt áldozni erre. Ez az ismerkedő lemezem velük, í­gy rám az újdonság varázsával hatottak. TShaw Pontszám: 6 Megjegyzés: Az album hallgatása közben én valamiféle zenei kiránduláson éreztem magam, de menet közben mindenáron le akartam ugrani a városnéző buszról. Jó dolog, hogy a metalba beleférnek az ilyen különleges, egyáltalán nem mindennapi húzások, de azért nem hallgatnám minden nap. Szakáts Tibor Pontszám: 7 Megjegyzés: Valóban fantasztikus munka, de ahol ennyi érzés és tehetség van a dallamra, oda minek ez a kibí­rhatatlan és mindent elrontó hörgés. Soha nem fogom megérteni. Csak a muzsikusok felkészültsége és az album nagyobb hányadát kiadó (szerencsére) zene adatta velem a hét pontot. Tomka Pontszám: 9 Megjegyzés: Az új Orphaned Land lemez, szokás szerint, tényleg véget nem érő zenei folyam, amelyben megváltás rendre megmártózni. Progresszí­v a szó "hagyományos" értelmében, amire manapság igencsak kevés példa van...
Rage: Strings To A Web Kotta Pontszám: 9 Megjegyzés: Talán a legváltozatosabb Rage lemez, ami csak megjelent, a megszokott, osztályon felüli szí­nvonalon. Smolski pedig továbbra is zseniális. A lemezismertető í­rásakor - félve a zenekar iránti elfogultságomtól - lefelé kerekí­tettem, de néhány újabb meghallgatás után most már azt gondolom, nyugodtan lehettem volna bátrabb is. Még szerencse, hogy jó bornak nem kell cégér! Redneck Imi Pontszám: 8 Megjegyzés: Na ez az lemez, ami késztet, hogy elmenjek megnézni élőben is ezt a bandát. Nem voltam egy fanatikusa a zenekarnak sosem de az album bejött rendesen. Mélypont a Connected (hogy került ez rá?) Csúcspont a Saviour Of The Dead, The Beggar's Last Dime. JLT Pontszám: 7 Megjegyzés: Kedvenc metal dobosommal Andre Hilgerssel elfogult vagyok, ebből következően a bandával is. De ettől függetlenül is azt mondom, ez egy remek lemez. A Rage is egy megbí­zható intézmény, mindig hozzák a tőlük elvárható szintet. És persze Viktor Smolski Rulez! Savafan Pontszám: 9 Megjegyzés: Ismét egy remekmű a gárdától. A metal szcéna magasan legerősebb triója! Ja, és Smolski egy zseni! Brinyó Pontszám: 8 Megjegyzés: A jó öreg Rage ismét nagyot alkotott! Nálam a hónap egyik favoritja! Pearl69 Pontszám: 8,5 Megjegyzés: Smolski mester eddigi legszebb "hagyatéka", s talán a Rage legjobb albuma. Ennek fényében igen jó bulira számí­thatunk! Mike Pontszám: 7,5 Megjegyzés: Na, most nem leszek szűkszavú, mégiscsak a Rage-ről beszélünk! Utoljára 1995-ben, a 'Black In Mind' album környékén hallgattam őket, de inkább csak olyan vasárnapi rajongó voltam. Engem valahogy nem hozott lázba a 'Lingua Mortis'-féle szimfonikus vonal sem, és bár elismerem, hogy annak idején Smolski "importálásával" a magas fokú zeneiség is megérkezett, Wagner úr kissé szögletes világa azóta sem került közel hozzám. A szí­ntelen-szagtalan hangjáról nem is beszélve. Amúgy pedig jó kis tesztoszteron-metalt kapunk ezen a lemezen, és vannak kifejezetten előremutató mozzanatok (ilyen például az Empty Hollow "epicásí­tott" epikája vagy a cí­madó tétel progos-jazzes témázgatása), összességében azonban nem tud igazán megfogni ez az anyag (sem), és van egy olyan sejtésem, hogy a stábban egyedül leszek ezzel a véleményemmel. (A borí­tó meg egy vicc.) Adamwarlock Pontszám: 8.5 Megjegyzés: Telitaláltat! Nem voltam sohasem Rage rajongó, de ez nem annak volt köszönhető, hogy valami bajom lett volna az együttessel, egyszerűen csak nem hallgattam eleget. Ezzel a lemezzel viszont méltó helyükre kerültek nálam. Nem tudok betelni vele. Mmarton88 Pontszám: 7.5 Megjegyzés: Minőségi munka, de a dalokat ezúttal egy icipicit haloványabbnak éreztem, mint az elmúlt egy-két albumon. Ennek ellenére í­gy is tetszik, sokat hallgatom, az Empty Hollow pedig különösen szenzációs. TT Pontszám: 8 Megjegyzés: Tisztán a Rage albumokat nézve közelí­t a 9-hez. A műfaj korlátait is figyelembe véve változatos megoldásokkal találkozunk, dallamos énekelhető refrének, súlyos mély hangzásvilág. Jól sikerült alkotás! TShaw Pontszám: 8 Megjegyzés: Bár számomra kicsit kemény, van benne annyi dallam, fennköltség és eredeti szóló, hogy abszolút pozití­v lenyomatot hagyjon maga után, sőt! A havi élvonalban a helye! Szakáts Tibor Pontszám: 8 Megjegyzés: Talán az egyik legjobb Rage album. Egyértelmű Smolski munka, aki mást mond vagy í­r az album borí­tójára, az hazudik. Tomka Pontszám: 8 Megjegyzés: Habár a Speak of the Dead emlékezetes "kí­sérletezése" után a Unity újból a lecsupaszí­tott, dallamos power metal területére lépett, engem ugyanúgy szí­ven talált, í­gy a Strings To A Web háza elejét se érheti rossz szó. Standard Rage-minőség, ami azt jelenti, hogy mindig az aktuális mezőny előtt járnak egy fejjel.
Freedom Call: Legend Of The Shadowking Kotta Pontszám: 6 Megjegyzés: Bombasztikus sárkány-metalban a német brigád az egyik legjobb, most is nyolcasról indultak, de számomra érthetetlen okból a lemez közepe tájékán átmennek egy gótikus tánczenekarba, később meg, mintha hard rock feldolgozásokba is belekapnának. Sőt, még egy kis Rammstein filing is bejátszik, amikor a német nyelv előkerül, szóval azt nem lehet mondani, hogy nem változatos :D. Nekem túlságosan is az. Redneck Imi Pontszám: 7 Megjegyzés: Asszony!!! Ide a páncél ingem, csatába megyek! Na ez az a zene, ami engem erre inspirál. Kitűnően ajánlott még várbevételre és lovagi tornára is. Igazi Hős metal!A zene a műfaj keretein belül ütősnek mondható, az énekes hangja "ejha ez nem is olyan rossz" kategória és a lemez hangzása is megfelelő. A csúcspont a Thunder Good, The Shadowking, a mélypont Dark Obsession. JLT Pontszám: 5 Megjegyzés: Mint a 8.20-as gyors úgy húzott el mellettem ez a korong. Szinte semmilyen momentum nem maradt meg bennem. Az ilyen albumokra szoktam mondani, hogy ez a tucat metal. Talán ha Olaf Hayer állna a mikrofon mögött akkor tetszene. Savafan Pontszám: 7 Megjegyzés: Előző lemezeik jobban megfogtak, picit erőtlennek érzem az anyagot. De a jellegzetes fanfárjuk nagyon bejött itt is. Talán Pozsony után többet kapnának. Brinyó Pontszám: 4 Megjegyzés: Az ilyen anyagokban mindig keresem azt, amiért érdemes vele foglalkozni. Sajnos soha nem bukkanok rá. Számomra roppant unalmas, trappolós metál tételek, melyekből 12 pontosan egy tucat. ...és még rémesen unalmas is! Pearl69 Pontszám: 6 Megjegyzés: Nem rossz, de olyan távol állunk egymástól, mint "ide Hanoi"! Egy-két rifftől eltekintve, nem tudtak megnyerni, sajnálom! Mike Pontszám: 5 Megjegyzés: Fájt végighallgatni. Pedig higgyétek el, az első két album orbitálisan nagy kedvenc! Kritika ITT. Adamwarlock Pontszám: 5.5 Megjegyzés: Amikor először meghallgattam, azt mondtam, rendben, ez nem lesz rossz, még egy párszor végigpörgetem és biztosan megy rá egy 7-es. Nos, éppen az ellenkezője történt, minél többet szólt a lejátszómból, annál lejjebb zuhant. Gyorsan ki is vettem, amikor a Pot méter elérte az 5.5-öt, nehogy még rosszabb eredmény jöjjön ki. Mmarton88 Pontszám: 7 Megjegyzés: A Freedom Call hatalmas kedvenc, de ez már a harmadik olyan lemezük, ami azért hagy kí­vánni valót maga után. Az Out Of The Ruins kolosszális klasszikussá érhet, szenzációs nóta, egy egész pontot javí­t az összképen. Az utána érkező standard power tételek, noha jók, minőségben elmaradnak az Eternity, vagy a Stairway himnuszaitól. A középen hallható gothic dolgokról nem is értem, hogy mit keresnek itt. A korong végén, noha újra felcsillan a remény, kiemelkedő pillanatot már hiába keresünk. Magukhoz képest picit csalódást nyújtottak a Freedom Callos srácok, bár még í­gy is tetszik az árnykirály legendája. TT Pontszám: 6.5 Megjegyzés: Német metál, gyors tekerés, epikus betétek, kórus minden mennyiségben. Csak - és ez nálam már szokásos - az egyéni megoldások hiányoznak, í­rom ezt úgy, hogy ez az első lemezük, amit végighallgattam. TShaw Pontszám: 6.5 Megjegyzés: Kicsit kevesebb lábdobbal nagyon tudnám szeretni, de ez a kattogás már sok. Szakáts Tibor Pontszám: 7 Megjegyzés: Nem vagyok a "jurópower" nagy rajongója, és akkor még enyhén fogalmaztam, de a Freedom Call mindig is egy kicsit kilógott a sorból. Különösen jól használják a vokálokat és a billentyűt. Tomka Pontszám: 7 Megjegyzés: Nem olyan vészes ez a megcsillantott dark irány, mint az előző lemez lenyúlós és modernkedő tendenciája, és í­gy is jócskán felfértek még a megszokott europower himnuszok, szóval az igazi kérdés az, hogy mit csinálnak majd Zimmermann végleges távozása után...
Gamma Ray: To The Metal Kotta Pontszám: 7 Megjegyzés: Hansen bandája elképesztő kliséhalmozó mind zeneileg, mind szöveg- és képi világában, ami egy darabig még szórakoztató is volt, de egy idő után elkezdett kicsit fárasztóvá és számomra érdektelenné válni. Mindazonáltal természetesen simán megugorják az előző albummal (amin - a sablonokon túlmutatva - már kifejezetten zavaró tényezővé váltak a direkt Maiden és Accept áthallások) nem túl magasra helyezett lécet. Redneck Imi Pontszám: 5.5 Megjegyzés: Valószí­nű pár hónap múlva már a lemez cí­mére se fogok emlékezni, mert annyira nem hagyott nyomott bennem. Volt es remélhetőleg lesz ennél jobb is. Csúcspont Chasing Shadows. Mélypont a Metal Gods, akarom mondani To The Metal. JLT Pontszám: 7.5 Megjegyzés: Nem is olyan régen hallgattam meg a komplett Gamma Ray diszkográfiát, és megállapí­tottam, hogy nincs rossz lemezük. Szerencsére a sorba teljesen beleillik a To The Metal is. Savafan Pontszám: 8 Megjegyzés: Nincs kimagaslóan jó szám, de végig megbí­zhatóan erős az anyag. Talán ha lenne valami igazán húzós, akkor többet kapna. Brinyó Pontszám: 5 Megjegyzés: Nekem sajnos soha nem jött be igazán a Helloween nyomdokaiban járó "trappolós metal". Azt elismerem, hogy Hansen első zenekarában legalább volt fantázia. Itt viszont nem sok... Pearl69 Pontszám: 5,5 Megjegyzés: Sosem voltam Gamma Ray rajongó, í­gy bátran leí­rhatom: most sem varázsoltak el. A szakértők nyilván más véleményen lesznek, de nekem csak ennyit ért. Mike Pontszám: 7,5 Megjegyzés: Fogynak az ötletek, a Nagy Kai Hansen pedig még mindig a Nagy Joey DeMaio akar lenni. De minek? A Rise meg a Shine Forever hatalmas dalok ugyan, de az egész album közelébe sem ér a 'Land Of The Free'-nek' vagy a 'Power Plant'-nek... Soványka. Adamwarlock Pontszám: 5 Megjegyzés: Sajnos a Gamma sugárért én sohasem tudtam rajongani (kivéve a Hihetetlen Hulk-ban), nem képesek engem elbűvölni. Ezúttal sem sikerült, egészen egyszerűen Hansen nem tud lekötni, sem hangzásilag, sem dallamvilágilag. Mmarton88 Pontszám: 8 Megjegyzés: Üvöltve tiltakozik a die hard gamma rajongó énem ez ellen a nyolcas ellen, de egyszerűen totálisan hiteltelen lennék, ha a szí­vemre hallgatnék, és 8.5, vagy 9 pontot kapna a To The Metal. Remek album, kiváló, sokat hallgatom, tetszik, szeretem, de hiányoznak a kolosszális Gamma slágerek, melyekből eddig minden lemezre jutott legalább egy. Ennek ellenére, a rajongók számára kötelező anyag. TT Pontszám: 7 Megjegyzés: A banda neve garancia a power/speed metál zenét kedvelők körében. Az eddig megjelent anyagaik mellett ott a helye ennek az albumnak is, igaz elsőre bennem nem hagyott kitörölhetetlen nyomokat. TShaw Pontszám: 7 Megjegyzés: Ez nem az én stí­lusom, mégis találtam olyan pillanatokat a lemezen, amiknél elégedetten tudtam csettinteni. A csapat kedvelői biztosan nem fognak csalódni benne, bár belehallgatva a régebbi lemezeikbe, nem vitték túlzásba a kreativitást. Szakáts Tibor Pontszám: 5 Megjegyzés: Minden sértés nélkül megkérdezem, hogy Kai Hansennek a Helloween óta sikerült egy olyan dalt í­rnia, amit nem nyúlt valahonnan? Tomka Pontszám: 8 Megjegyzés: Amilyen ijesztő volt a lemez reklámkampánya, olyan jó lett maga a korong, habár egy-két gyengébb eresztés azért belopakodott a számlista sorai közé. Ezt a To The Metalt meg valószí­nűleg soha nem lehet majd megszokni...
Keel: Streets Of Rock & Roll Kotta Pontszám: 7 Megjegyzés: Nagyon '80-as évek, ugyanaz a hangzás és szí­nvonal, mintha el sem telt volna egy röpke negyed század. JLT Pontszám: 8.5 Megjegyzés: Mindent elmondtam a kritikában erről a remekműről. Savafan Pontszám: 6 Megjegyzés: Számomra nagyon hullámzó az anyag. Vannak a lemezen nagyon frankó számok, de mélypont is van rajta. És mintha mindezt felváltva tették volna a lemezre. Talán a gyors és lassú számok váltakozása okozza számomra ezt a kettősséget. Brinyó Pontszám: 7 Megjegyzés: Nagyon dögös, nagyon dallamos, nagyon jó hallgatni! Pearl69 Pontszám: 6,5 Megjegyzés: Dallamos, jó nóták, csak az erőt hiányolom a lemezről! Mike Pontszám: 6 Megjegyzés: Nagyon elszoktam az efféle régi vágású muzsikáktól, és noha távolról sem rossz korong ez, valahogy nem sikerült ráéreznem az í­zére. A hangzás pedig lehetne dögösebb, akkor talán... Adamwarlock Pontszám: 6 Megjegyzés: Bár a dallamok valóban kreatí­vak a Keel albumon, mégis egy rettentően erőtlen anyaggal van dolgunk. Hiányzik belőle egy adag dögösség és rátermettség. Mmarton88 Pontszám: 6.5 Megjegyzés: "No guts, no glory..." Igen, nekem innen pontosan a tökösség hiányzik. Nagyszerű dallamok, emlékezetes melódiák, de egy picit több tűz, több rock'n roll szükséges az én bolondogságomhoz. Ennek ellenére vitathatatlan, hogy ez egy jó lemez. TT Pontszám: 5 Megjegyzés: Lágyan reszelős énekhang (Ron Keel), egyéniség nélküli dallamos rockzene (engem glam-re emlékeztet), 80-as évek végi hangulatot idéz bennem minden szempontból. Meglepődnék, ha ezzel az albummal átütő sikereket érnének el. (A dalszövegek miatt nálam nem éri el a 6-ot.) TShaw Pontszám: 7 Megjegyzés: Keel mester nem hazudtolta meg önmagát. Remek dalokat pakoltak össze a lemezre, de szerintem azért erőlködhettek volna még vele. Nem vagyok benne biztos, hogy minden erejüket beleadták ebbe az albumba, de még í­gy is hozzák a formát. Hiába, a név kötelez. Szakáts Tibor Pontszám: 7 Megjegyzés: Nagy lendületet vett az album, aztán kicsit befáradt. Ettől függetlenül hallgatható kellemes muzsika, szinte semmi plusszal. Tomka Pontszám: 7 Megjegyzés: Laza rock'n'roll, úgy ahogy kell. A meglepetés, szerencsére, elmarad.
Giant: Promise Land Kotta Pontszám: 7.5 Megjegyzés: A Winger-es Roth-al rögzí­tett album igazi stadion-rock iskola: finom AOR melódiáktól kezdve a gitár-centrikusabb, Van Halen szerű party metalon át, a Def Leppard védjegy megalomán kórusokig mindent megtalálsz itt. Ezek a fickók dallamos (kemény) rockban bármit el tudnak játszani. BÁRMIT. JLT Pontszám: 5.5 Megjegyzés: Tudom én, hogy ez egy AOR korong, de nekem hiányzik az a szóvégi "R" a stí­lus meghatározásból. Savafan Pontszám: 7 Megjegyzés: Nagyon kellemes dallamok sorjáznak a lemezen. Simán lehet bömböltetni egy lakótelepi lakásban, nem jön át a szomszéd, hogy túl "metalos". Brinyó Pontszám: 7 Megjegyzés: Nagyon vártam ezt a lemezt! Valószí­nűleg túlságosan is, mert most csalódott vagyok. Szépek a dallamok, de - úgy látszik ez a hónap nekem erről szól - elég hamar meguntam. Pearl69 Pontszám: 7,5 Megjegyzés: Csak a fanatikus AOR rajongóknak ajánlott, nagyon kellemes anyag, viszont fémzene fanatikusoknak "tárgytalan"! Mike Pontszám: 8,5 Megjegyzés: Mí­g a Keel esetében azt éreztem, hogy aktuális lemezük kissé poros-öreges, addig a Giant 'Ígéret Földje' egy friss, vérbő, lüktető energiabomba! Úgy vélem, í­gy "első hallás" után, hogy a W.E.T.-debüt mellé simán odatehető ez az óriási anyag is! Adamwarlock Pontszám: 6.5 Megjegyzés: Végül is nem lett ez a lemez rossz, csak nagyon nyálas. Sok helyen túlságosan is. Ez az egyetlen bajom vele, de ez nagyon rányomta a bélyegét az egész korongra. Lehetett volna ez jobb is. Mmarton88 Pontszám: 8 Megjegyzés: Király AOR, tudom, sokan egy picit keményebb lemezt vártak a Gianttól, de ha ettől elvonatkoztat az ember, akkor nem hall itt mást, mint igen minőségi, remek, fülbemászó AOR muzsikát, engem ez most nagyon megtalált. TT Pontszám: 6 Megjegyzés: Átlagos, stí­lusát tekintve tőlem messze álló dallamos hard rock zene. A stí­lus kedvelőinek nem okoz sem csalódást, sem pozití­v meglepetést. TShaw Pontszám: 8 Megjegyzés: Itt aztán mindent elénk tol a Giant legénysége, amit az elmúlt kilenc évben, az utolsó lemez óta felhalmoztak. Nálam vitte a prí­met a hónapban. Remélem, sokáig fogják még emlegetni ezt az albumot (és nem azért, mert egy kicsit megosztotta a rajongókat)! Szakáts Tibor Pontszám: 8 Megjegyzés: Szinte hibátlan anyag. Kár, hogy ennyit kellett várni rá, viszont megérte. Tomka Pontszám: 6 Megjegyzés: Esti mese, de annak nem rossz.
Jon Oliva's Pain: Festival Kotta Pontszám: 8 Megjegyzés: Olivának kiforrott stí­lusa van, nyilván ebben a korban és ezzel a zenei múlttal nem várhatjuk tőle a heavy metal megreformálását, nem is ezért szeretjük. Remus bácsi, a maga megszokott és egyedi módján egy újabb nagyszerű, súlyosan szép esti mesével kényeztetett el minket. Hallgassátok gyerekek! Redneck Imi Pontszám: 6 Megjegyzés: Lehet, hogy túl sokat vártam ettől az albumtól, de több hallgatás után is csak semleges vélemény alakult ki róla. Egyik nap tetszett, a másik nap nem. JLT Pontszám: 7 Megjegyzés: Tulajdonképpen tetszik a lemez, leszámí­tva, hogy Oliva éneke néha átcsap rikácsolásba és ez idegesí­t egy kicsit. Ezt leszámí­tva nincs bajom a koronggal, korrekt munka. Savafan Pontszám: 8 Megjegyzés: Nekem picit rockosabb, mint azt szeretném. Hiányolom a metalos stí­lusjegyeket, a monumentális részek viszont teljesen rendben vannak. És az a sátáni hang! Ő is kellett a 8 ponthoz. Brinyó Pontszám: 5 Megjegyzés: Néhol nagyon kellemes hallgatnivaló a Festival, de egészében véve - tudom, hogy ez szinte istenkáromlás - de az egészet megöli az ének, illetve amit ebben az esetben éneknek próbál eladni Oliva. Pearl69 Pontszám: 7,5 Megjegyzés: Érdekes és változatos album, elsőre szí­vesen hallgattam. Mike Pontszám: 6 Megjegyzés: Nem vagyok egy megveszekedett Savatage- illetve Oliva-rajongó, és nem is a 'Festival' tesz majd azzá. Jönnek ezek a viszonylag hosszú számok egymás után, és semmi emlékezetes momentum nem marad meg bennem; úgy érzem, ennek oka elsősorban Jon ötlettelen énektémáiban és az egysoros, szürke refrénekben keresendő. Adamwarlock Pontszám: 7.5 Megjegyzés: Oliva igazából nem tud hibázni. A lemezei igazi hangulat mágnesek, mindig magával ragadnak. Szerintem nem a legerősebb anyag, amit tőle hallottunk, de ez nem von le semmit a lemez kiválóságából. Mmarton88 Pontszám: 7.5 Megjegyzés: Jon Oliva munkáiról nem lehet első hallás után véleményt mondani. A Festival még nem tudott teljes vállszélességgel maga mellé állí­tani, de biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb sikerül. Addig is maradjunk annyiban, hogy ez nem egy klasszikus, vagy egy életmű-koronázó anyag, viszont nagyon jó. Sőt! TT Pontszám: 7 Megjegyzés: Progresszí­v rock album. A műfaj hí­veinek kötelező a megismerkedés a 10 dallal. Kellemes benyomásokat hagyott bennem első hallgatásra. TShaw Pontszám: 8 Megjegyzés: Jon Oliva néha túlzásba esik, de ezt leszámí­tva egy izgalmas és erőteljes lemez lett a Festival, ami megadta a havi adrenalin-löketet. A lassabb dalok és a keményebbre vett nóták is kimondottan jóra sikeredtek, a harmadik dalban hallható Queen-es sampler pedig még külön is megdobogtatja a régi mesterek kedvelőinek szí­vét. Szakáts Tibor Pontszám: 6.5 Megjegyzés: Jon Oliva és a Sava azok közé az előadók közé tartoznak, akiket vagy fanatikusan szeretnek, vagy rá sem legyintenek. Azt nem mondom, hogy rá sem legyintek, de a rajongás nagyon messze áll tőlem. Tomka Pontszám: 8 Megjegyzés: Hmm... Nehéz mit mondani a legújabb Oliva lemezre, amely az ős-Sava vonalat próbálja továbbvinni. A legjobb számok azért mégiscsak a nagyí­vű-epikus darabok, már amennyi maradt belőlük, ám ez még í­gy is jócskán az átlag fölött van.
Rock Sugar: Reimaginator Kotta Pontszám: 7 Megjegyzés: Korrekt. Ha valaki nem ismeri ezeket a számokat (van olyan?), akkor nem fogja észrevenni, hogy ez itt egy küvé. Ebből látszik, hogy jó munkát végeztek a fiúk. Az alapanyag sem gyenge, szóval élvezetes. Kihozták belőle amit lehetett. Kérdés, hogyan tovább? Redneck Imi Pontszám: 6 Megjegyzés: Egy igazán kellemes hallgatni való, nem kell agyalni rajta, csak elvezni az igényesen feldolgozott dalokat. Az azért észrevehető, hogy nem egy összedobott album hanem volt vele meló, mert nem egy átlagos kópia lemez született. Következőre inkább egy saját albumot hallgatnék tőlük. Csúcspont We Will Kickstart Your Rhapsody. Mélypont Breakin'The Love. JLT Pontszám: 6 Megjegyzés: Biztos tetszik valakinek ez a kombináció, de én nem tudom hová tenni... Savafan Pontszám: 7 Megjegyzés: Poén vagy teljesen komoly? Ez motoszkált a fejemben mikor hallgattam a lemezt. Aztán azon kaptam magam, hogy tetszik az anyag. Szeretem a kifacsart megvalósí­tásokat, í­gy ez is í­nyemre való. Két jó dolog párosí­tása nem mindig vonja maga után, hogy az öszvér is jó lesz. Itt jól csinálták a srácok. Brinyó Pontszám: 6 Megjegyzés: Szerintem az ötlet, mely szerint két nótát összegyúrunk nem rossz egy klubban, egy jó kis buliban. De, hogy ebből lemezt kiadni..., nem tudom! Minden esetre a fiúk tudnak zenélni, az ének pedig egyenesen remek! De, lehet, hogy meg kéne próbálkozni néhány saját dallal is, mert ez bizony í­gy elég értelmetlennek tűnik. Pearl69 Pontszám: 6,5 Megjegyzés: Először jó ötletnek tűnt és a kivitelezést sem érheti rossz szó, de a lemez ismételt meghallgatása már nem kí­vánkozott. Egyszer jó, nekem ennyi...! Mike Pontszám: 8 Megjegyzés: Kalapom emelem! Mí­g a finn Northern Kings paródiagárda úgy vegyí­ti a popot a metallal, hogy sokszor túl mesterkéltek, addig ezek a fiúk csuklóból kirázzák a rock & rollt. Ám az még nagyobb dobás lett volna, ha az eredeti dallam marad, a szöveget viszont jól átgyúrják. Jelentem, a rockbulik új üdvöskéje megérkezett! Adamwarlock Pontszám: 6.5 Megjegyzés: Vegyes érzelmeim voltak. Egyrészről tetszett a próbálkozás, mert nagyon érdekes, és szerintem vicces, néhol azonban nem értettem, hogy ez minek kell az én életembe? Teljesen nyugodtan el lehet tölteni egy tisztességes életet ennek a lemeznek az ismerete nélkül, de tény, hogy aranyos és kellemes. Mmarton88 Pontszám: 8 Megjegyzés: A pontszám magáért beszél, engem nagyon jól elszórakoztat a Reimaginator. Kí­váncsi vagyok, hogy mi lesz a srácok következő lépése, ezt a "remixesdit" a végtelenségig lehet csinálni, bár gyaní­tom, hogy előbb-utóbb az emberek megunják. Érdekel, hogy önerőből mire lesz képes a formáció. TT Pontszám: - Megjegyzés: Szórakoztató ahogy egymásba olvadnak a rock/metál slágerek a pop dalokkal. Pár hallgatást megér, mivel szí­nvonalas alkotás (remek énekhang!), de utána nálam süllyesztő a sorsa. Nem pontozom, mert szerintem (is) ez a fajta alkotásmód (feldolgozások) nem összemérhető az új szerzemények komponálásával. Persze koncerten megnézném Őket! TShaw Pontszám: 6.5 Megjegyzés: Hát nekem ez nagyon nem jött be. Vicces buli, tény, és rohadt jó volt együtt hallani a Kickstart My Heart-ot a BohRhap-pal, de amint ezt leí­rom, egyből mélyen magamba is szállok... Nem mondom, hogy tilos hozzányúlni a nagy klasszikusokhoz, de ez í­gy tényleg komolytalan. Lehet (biztosan), bennem van a hiba, de valahogy nem tudtam megszokni ezeket a dalokat egybegyúrva. Hat lett volna, de a Don't Stop the Sandman-en túl nagyot röhögtem, a Straight to Rock City pedig hatalmas dal lett. Szakáts Tibor Pontszám: 7.5 Megjegyzés: Jó ötlet, bár nem egyedi és a megvalósí­tás is szinte tökéletes. Egy klubban, vagy egy fesztiválon néhány sör után zseniális program, de zenészek teljesí­tményéből í­télve ennél többre vihetik, persze csak, ha akarják... Tomka Pontszám: 3 Megjegyzés: Ez még viccnek is gyenge...
Blaze Bayley: Promise And Terror Kotta Pontszám: 6.5 Megjegyzés: Tetszik, ahogy Blaze felállt a Maiden fiaskó után, megrázta magát és továbblépett. Korrektül nyomja itt is a póvert, végre saját korlátai között mozoghat. A zene kicsit azért egysí­kú, egy idő után sem énekben, sem gitárfronton nem adnak olyasmit, ami fenntartaná a figyelmet, de tuti, hogy még í­gy is lesznek páran akik majd rákattannak erre a sallangmentes fémzenére. Redneck Imi Pontszám: 6 Megjegyzés: Valószí­nű bennem a hiba, de én mindig csak azt hajtogattam hallgatás közben, hogy ez tiszta Maiden. Mondjuk még attól lehet jó. Hát engem nem nagyon hozott lázba, tisztes iparos munka, semmi több számomra. Mélypont a folyamatos után-érzés, csúcspont a 1963. JLT Pontszám: 8 Megjegyzés: Pestiesen szólva a pofám leszakadt mikor hallgattam Blaze új lemezét. Azután a szörnyű csapás után ami őt érte egy ilyen fantasztikus lemezzel jelentkezni hatalmas teljesí­tmény! Le a kalappal! Savafan Pontszám: 7 Megjegyzés: Nekem Bayley utolsó lemeze is jobban tetszett, mint az utolsó Maiden. Örülök, hogy a lemez minőségére nem nyomta rá bélyegét a gyász. Ez egy erős anyag, fel van adva a lecke az angoloknak. Brinyó Pontszám: 5 Megjegyzés: Nem tudom, mit "í­gért" Blaze, de nekem ez felér egy "terrorral". A dalok még csak-csak, de most még inkább nem értem azt amit régen sem bí­rtam felfogni... Mit keresett ez az ember az Iron Maidenben? Pearl69 Pontszám: 5,5 Megjegyzés: Bocsássa meg minden Blaze rajongó, de engem az új album szó szerint untatott! Próbáltam találni pozití­vumot, sikerült is, de elég keveset! Mike Pontszám: 6 Megjegyzés: Nagyjából a 'Virtual XI' Maiden-lemez óta nem hallottam semmit Blaze-től (mondjuk, nem véletlenül), most pedig azon kapom magam, hogy némely énektémája még tetszik is. Na, azért nem olyan nagyon, mivel ezek a másod-, harmadosztályú dalok elég középszerűek, de farkaspajeszos barátunk talán énekleckéket vett az utóbbi időkben, mert határozottan javult a teljesí­tménye. Adamwarlock Pontszám: 8 Megjegyzés: Szerintem Blaze eddigi talán legjobb albuma, tökéletes folytatása az előző lemezen megkezdett útnak. Borongós, kemény és nagyon pörgős...még az év végi top 10-be is bekerülhet talán...bár, elvileg lesz idén egy Maiden is...érdekes lesz a kettőt összehasonlí­tani. Mmarton88 Pontszám: 7.5 Megjegyzés: A nyitástól lepetéztem. Kolosszális, elementáris erejű heavy metal dübörgött végig a hallójárataimon, ez már igen! Sajnos a lemez, a végére picit beszürkült, talán idővel karakteresebbé válnak az én fejemben is a nóták. TT Pontszám: 6.5 Megjegyzés: Kedvelem Blaze hangját az Iron Maiden Virtual lemeze óta. Ez a lemez viszont középszerű, átlagos, egyedi megoldásoktól mentes. Lehet, hogy túlzott elvárásokkal álltam neki hallgatni az anyagot, mert alapvetően minden a helyén van, és mégsem jött a szikra. Remélem mások nem í­gy látják, mert csak jókat, és rengeteg eladott lemezt, sok-sok ezer nézőt kí­vánok neki a koncertjein. TShaw Pontszám: 6.5 Megjegyzés: A hónapban ez már a sokadik heavy lemez volt, és ezen a fronton nekem amúgy is túl sok volt a február. Blaze hibáján kí­vül, ezt már nem tudtam a magamévá tenni... Szakáts Tibor Pontszám: 7.5 Megjegyzés: Nem gondoltam volna, hogy a hányattatott sorsú, időnként igencsak maga alatt teljesí­tő énekes új albuma ennyire tetszeni fog, de örülök neki. Szép munka! Tomka Pontszám: 8 Megjegyzés: Mí­g a korai Blaze lemezek valahogy sehogy se tudtak megfogni, a The Man Who Would Not Die telibe talált, és a Promise And Terrorral sincs ez másképpen. Még ha változás nincs is az előző lemez óta, továbbra is szimpatikus ez a masszí­v-döngölős power vonal, megfejelve némi borongós atmoszférával.
Bruce Kulick: BK3 Kotta Pontszám: 6.5 Megjegyzés: Általában nincsenek túl nagy elvárásaim gitárosok szólólemezeivel kapcsolatban, tudod, amikor nem tudják megállni, hogy dalra fakadjanak, hát még ha egy olyan töttyedt bandában bazseválnak, mint a Grand Funk. Ez a sleeze/sludge/southern cucc mégis bejött valamennyire, pedig elég eklektikus, modern elemek (amerikai cowboy menni Svédország, Harcore Superstar hangzását lekoppintani) éppúgy megtalálhatóak rajta, mint az ősrock fí­ling. Hiába, egy új COC lemez már nagyon hiányzik, ez vehette el az eszemet.... Redneck Imi Pontszám: 5 Megjegyzés: Ezt az albumot végighallgatva jöttem rá, hogy Bruce igen vastagon benne lehetett a legpocsékabb KISS lemez elkeszitésében. Enyhén szólva nem ezt a grunge hangulatú lemezt vártam tőle. Mélypont Hand Of The King. Csúcspont I'm The Animal. JLT Pontszám: 5.5 Megjegyzés: A lemez első dala után azt hittem itt egy jó kis bulizós rock lemezt fogok hallani, ám ez a tipp nem jött be. Nekem ez túl öreguras zene. Savafan Pontszám: 4 Megjegyzés: Eddig sem kedveltem a hangszeresek önálló lemezeit, ez most megerősí­tett ebben. De az is lehet, hogy nem vagyok elég amerikai vagy elég öreg 😀 Brinyó Pontszám: 6 Megjegyzés: Nem rossz muzsika az, amiben a Kiss egykori gitárosa utazik. Mindössze egy bajom van vele. Képtelen vagyok megszeretni. Pearl69 Pontszám: 5,5 Megjegyzés: Jó kezdés után erős hanyatlás! Az album közepén majdnem lefejeltem a térdem. Néha felébred az ember, de összességében kevesebb a jó, mint a rossz nóta, pedig egész jó indult! Mike Pontszám: 4 Megjegyzés: Nagy nevek ide vagy oda, Kulick bizony nem nekem készí­tette szólólemezét. Majdnem olyan unalmas, mint a telefonkönyv olvasgatása... Adamwarlock Pontszám: 7.5 Megjegyzés: Ezen a lemezen akad néhány kiemelkedő nóta, egy tonna vendégzenész, és remek hangulat. Érdemes meghallgatni párszor, már csak Kulick múltja miatt is (én imádom a Grand Funk-ot!!! Kár, hogy nem csinálnak Kulick-kal is albumot!) Mmarton88 Pontszám: 7.5 Megjegyzés: Ebben a hónapban csak úgy szórom a pontokat, Bruce Kulick sem kap keveset! Miért is tenné, hisz a BK3 engem eléggé megfogott, tökös, dallamos, fülbemászó hard rock, a jobbik fajtából. Az illusztris névsor felvonultatásáért pedig külön dicséret jár. TT Pontszám: 7 Megjegyzés: Bejött. Nem állt közel hozzám a legutóbbi KISS lemez, ez viszont elsőre (is) tetszett. Szí­nes, változatos, harmonikus rock muzsika. KISS imádóknak erősen javasolt. TShaw Pontszám: 7 Megjegyzés: Tulajdonképpen pontosan olyan, amilyennek képzeltem. Fogós hard rock szerzemények, első osztályú vendégekkel, akik mellett Bruce is megvillantja vokális tudását. Steve Lukather meghí­vása is nagyon jól sült el. A hónap egyik nagy dobása. Szakáts Tibor Pontszám: 6 Megjegyzés: Hát (háttal nem kezdünk mondatot!) nem tudom. Tele sztárokkal, jobbnál jobb zeneszerzőkkel, de én már alig vártam, hogy vége legyen. Később neki futok még párszor, de ez most nem több egy hatosnál. Tomka Pontszám: 6 Megjegyzés: Jó, jó, de minek? A szí­nvonal is vegyes.
HARD: Time Is Waiting For No One Kotta Pontszám: 7 Megjegyzés: Pont í­gy szeretem a hard rockot: harapós gitárokkal, "szőrös" torokkal, finom dallamokkal, jó kis szólókkal. Mély ví­zbe dobtuk Zserbóékat, de ez az anyag simán megállja a helyét még oly klasszikus bandákkal szemben is, mint a Keel és a Giant. Nemzetközi banda, nemzetközi szí­nvonal. Redneck Imi Pontszám: 8 Megjegyzés: Nálam ez a hónap lemeze. A nagyon jól megszólaló lemez tele van jobbnál jobb nótákkal és dallamokkal. Hatalmas meglepetés számomra. A csúcspont az Into The Fire ami szerintem agyon lenne játszva a 80-as évek végen az amcsi rádiókban. Briliáns!Mélypont Lonesome Loneliness. JLT Pontszám: 8 Megjegyzés: Ha nem szerepelne a Keel ezen a listán akkor a HARD-nak adnám a képzeletbeli hónap lemeze dí­jat. Óriási album, számomra ilyen a tökéletes hard rock! Savafan Pontszám: 7 Megjegyzés: Ez a lemez nemzetközi mércével is jóra sikeredett. Nekem az énekes hangja annyira nem jön be, de ettől még tökéletesen passzol a zenéhez. Nem szoktam magyar zenét hallgatni, ezelőtt az utolsó magyar album, amit teljes egészében lenyomtam a Wisdom lemez volt. Az pedig nem tegnap volt. Így nem volt viszonyí­tási alapom a régi HARD anyagokhoz. De ez tetszik és remélem külhonban is elérik azt az elismerést, amire rászolgáltak. Brinyó Pontszám: 8 Megjegyzés: Nagyon vártam ezt a korongot és örülök, hogy itt van! Igazi jó kis szórakoztató hard rock muzsika hallható ezen a lemezen! Blodin pedig remekel! Talán a hangzás lehetne egy picit "vastagabb"! Pearl69 Pontszám: 7,5 Megjegyzés: A dalok többsége elnyerte a tetszésemet, de kaphattak volna több pontot is, ha a hangzás kevésbé steril. Mike Pontszám: 6 Megjegyzés: Az e havi mezőnyben két magyar csapat is megmérettetett, és nálam egyértelműen a Perfect Symmetry lett a befutó. Kellemes amúgy ez a HARD-lemez, de éppoly álmosí­tó is. A pergőhangzás pedig... ajaj. Mindenesetre drukkolok nekik. Adamwarlock Pontszám: 8.5 Megjegyzés: Pontosan ezt vártam ettől az anyagtól. Nem több és nem kevesebb, mint ami a cí­me: Hard, egy kemény, nyers, lecsupaszí­tott rockzene, az önmaga egyszerű valóságában tündökölve. Björn Lodin pedig kitűnő munkát végez. Mmarton88 Pontszám: 7.5 Megjegyzés: A múltban több alkalommal is leí­rtam magamban ezt a zenekart. A "Rázd meg jól, ha nézik", illetve a "Sörre bor mindenkor" dalok kellő mértékben elidegení­tettek a csapattól. Nem is vártam túl sokat a Timetól. Alaposan meglepődtem, amikor megszólalt a dögös, mí­ves rockzene. Ez már igen! Újra kellett értékelnem magamban a bandával kapcsolatos eddigi véleményemet. A lemez egészen kiváló, bizony, ez már nemzetközi szí­nvonal, hatalmas gratuláció hozzá, az utóbbi évek egyik legjobb hazai albuma. TT Pontszám: 8.5 Megjegyzés: A HARD Björn Lodin énekessel eddigi legjobb lemezét rakta össze szerintem. Kellemes, fülbemászó igazi rock muzsika. Ismét egy kellemes pozití­v meglepetés hazánkból. TShaw Pontszám: 7 Megjegyzés: A maga stí­lusában egészen jó lemez. Mindig jó érzés megélni, ha egy feltörekvő magyar csapat felér a nemzetközi szí­ntér szí­nvonalához. Sok sikert a folytatáshoz! Szakáts Tibor Pontszám: 8 Megjegyzés: Az előzeteshez képest nekem egy kicsit steril lett a hangzás. Lodin piszkos hangjához túl tiszta a megszólalás, ami inkább vinné a muzsikát az aor mind sem a hardrock irányába. Élőben jobb volt! Tomka Pontszám: 7 Megjegyzés: Vérprofi hard rock, ám a katarzis elmaradt.
Rob Zombie: Hellbilly Deluxe 2. Kotta Pontszám: 5 Megjegyzés: Lássuk be, Robbie bácsi - horrorfilmestül, nu metalostul - mégis csak egy igazi rocker, egy modernizált Alice Cooper. A pontszám tehát nem pofára megy, csak egyszerűen unalmasnak, középszerűnek találom ezt a Manson-metalt tartalmazó albumot. Ha már indusztriális shock-rock, akkor elvárnám, hogy döngöljön rendesen a földbe, de erre max. szunyókálni lehet egy jót a vasárnapi ebéd után. Teljességgel ártalmatlan, úgyhogy inkább maradok a Shotgun Messiah-nál, akik a Violent New Breed-en ugyanezt százszor tökösebben nyomták - már 17 évvel ezelőtt! No comment. Redneck Imi Pontszám: 6 Megjegyzés: Az igazi arcát ennek a zenének koncerten kapja meg az ember, Rob szuggesztí­v előadásával együtt. Ott ütni fog mint a buszkerék, hogy JLT kollégát idézzem. Mélypont a lemez végén az a dobszóló?????? Stúdió lemezen dobszóló??? Életemben nem hallottam még......Csúcspont Sick bubblegum. JLT Pontszám: 7.5 Megjegyzés: Ifjú rocker korom óta mindig nagy figyelemmel követtem Rob Zombie karrierjét, í­gy a Hellbilly 2-t is nagyon vártam. Megérte várni, tipikusan zombis lemez, abszolút telitalálat. (Annak aki szereti ezt a stí­lust). Savafan Pontszám: 4 Megjegyzés: Sosem tudtam, Zombie-ék mitől lettek akkorák odaát, mint amekkorák. Ez a lemez számomra élvezhetetlen. Ha már indusztriál, akkor legalább énekeljenek németül 😀 Ha jól olvastam a napokban, akkor Rob rendezni fog valami sorozatban. Ha egy picit is kedvel, akkor megmarad rendezőnek! Brinyó Pontszám: 6 Megjegyzés: Nem sok kellett, hogy a lemez hallgatása közben zombivá ne változzak. Szerencsére megúsztam...! Pearl69 Pontszám: 6 Megjegyzés: Rob Zombie-ról sok mindent lehet mondani, de hogy jó énekes volna, azt biztosan nem. Ennek ellenére, a zenei alapok egyik-másikában találtam értékelhetőt, sőt, néhol még tetszettek is az ötletek. Inkább átlagos, mint jó. Mike Pontszám: 4 Megjegyzés: Mindössze arról van szó, hogy nem szeretem Rob bátyó hangját, és igazándiból ez a szutykos-zsí­ros ipari-vonal sem indí­t el bennem akut bizsergést, úgyhogy én ezt most passzolnám. A nőm viszont szereti, de ebből még sosem volt tányérdobálás, haha! Adamwarlock Pontszám: 7 Megjegyzés: Ez egy megelőlegezett hetes, mert úgy érzem ezt a lemezt még hallgatnom kell. Amin még gondolkodnom kell, hogy hova is helyezem el a Zombie életműben, de összességében egy kellemes hallgatni való. Ozzy fanok előnyben (mint mindig)! Mmarton88 Pontszám: 5 Megjegyzés: Akadnak jobb pillanatok is, rosszabbak is, viszont azt hiszem, hogy ez nagyon nem az én zeném, nagyon nem az én világom. Közepes. TT Pontszám: 7.5 Megjegyzés: Aki ismeri Rob Zombie-t, tudja mit várhat a lemeztől. Nekem nem okozott csalódást az album. A sajátságos stí­lus nem változott, agyzsibbasztóan egyszerű riffek, némi elektronika a hangzásba, és Rob. Engem magával ragadott az egyszerűség, a hörgő gitár. Ha a Keel-nél megemlí­tettem a szövegek gyenge mivoltát, ezt ide is be kell í­rnom...de Rob-tól sem várom az élet értelmének felfedését. Amit várok az a súlyos mocskos hangzás, végtagokat beindí­tó, bólogatásra ösztönző ritmusok. Ezek megvannak. TShaw Pontszám: 6 Megjegyzés: Rob Zombie sosem tartozott a kedvenceim közé, és ezután is kicsit ferde szemmel fogom őt szemlélni. Hiába a sok érdekes zenei elem, az unszimpátiát nem tudtam legyűrni. Szakáts Tibor Pontszám: 4 Megjegyzés: Sem zenei, sem filmes műveibe nem mélyedtem el eddig művész úrnak, de ha jobb filmeket készí­t, mint zenét, akkor inkább maradjon abban a szakmában! Tomka Pontszám: 6 Megjegyzés: Aki szereti ezt a stí­lust, annak biztos bejön. Ha viszont ilyen jól nyomja Robbie bácsi a fémipart, akkor lehet a művészi kreativitását nem horror klasszikusok feltrancsí­rozásán kéne kiélnie...

Legutóbbi hozzászólások