Rajongói profizmus vagy profi rajongás!: Interjú a koncertfotózással foglalkozó CSLP-s fiúkkal!

írta szakáts tibor | 2009.10.15.

Ezzel az interjúval egy sorozatot indí­tunk útjára, amelyben szeretnénk bemutatni a rock és metal zene "szürke", vagy kevésbé "szürke eminenciásait", akik nap, mint nap a háttérben dolgoznak azért, hogy szertetett műfajunk egyre népszerűbb legyen, és minél több emberhez eljusson. Akik rendszeresen járnak koncertekre, sokszor láthatták azt a három arcot, akiket most megszólaltatunk. A koncertfotózás egyre népszerűbb műfaj, amit az is alátámaszt... ...hogy hőseink is egyre több nemzetközi kapcsolatot és sikert könyvelhetnek el maguknak. HRM: Hogyan jutott eszetekbe, hogy koncerteket fotózzatok és egy ilyen tematikájú oldalt készí­tsetek? Kispé: Még a 2002-es Sziget fesztiválra valahogy kaptunk egy fotopass-t, de nem is igazán foglalkoztunk vele, hogy az a nevéből adódóan, mire is való. Egy nagyobb társasággal voltunk kint akkor a Szigeten, volt kint néhány kis digitális fényképező is egyik másik havernál, köztük a Levinél is. Akkoriban kezdtek elterjedni a kis kompaktgépek szélesebb körben. Aztán valaki feldobta, hogy ha már van fotós passzunk, miért nem készí­tünk a fotósárokból képet a nekünk tetsző zenekarokról, csak úgy. Legalább másnap megnézhetjük a buli képeit újra, immár az együttesre is fókuszálva, mert persze egy-egy jól sikerült buli után, sokszor nem is nagyon emlékeztünk, mit is láttunk előző nap. Szóval a Levit rábeszéltük, hogy milyen jó lesz neki, hogy amí­g mi bulizunk, ő a szí­npad közeléből fotózhatja a különféle bandákat. 🙂 És mivel tetszettek magunknak a képek, később egyre tudatosabban már arra készültünk, hogy minél több koncerten jussunk fotózási lehetőséghez. Hobbivá vált az idők folyamán. Savafan: Amí­g nem volt Internet, sok zenekari fotót csak a cd bookletjében láttunk, de fogalmunk sem volt arról, hogy miként néznek ki a zenészek akció közben. Mikor beköszöntött a jó világ, a hazánkba érkező zenekarokat mindig "feltérképeztük". Milyen a szí­npadkép, ruha, póz, stb. A képek nagyon jól vissza tudják adni egy koncert hangulatát. Ezért gondoltunk arra, hogy ha nekünk is tetszenek a fotók - és minket is érdekel, mit produkál a kedvencünk egy bulin, arra talán más is kí­váncsi. Miután nagyon sok hí­rportál van, ami ezzel a zenével foglalkozik, nem akartunk beállni a sorba. Mi nem vagyunk profi zenészek, és nem vagyunk "megmondó" emberek. A képeket pedig nem kell megmagyarázni csak élvezni, és emlékezni velük a ragyogó koncertekre. Sziporka: Igazából én nem is emlékszem... Egyszer csak úgy jött. Azt hiszem valamelyik Sziget fesztivál után ötlött föl a csapat fotós vénával megáldott tagjaiban (Levi ,Kispé), hogy a rengeteg fényképet, amit csináltunk, meg kellene osztanunk másokkal is. Persze helyeseltem, és később én is kivettem a részem a fotók elkészí­téséből. (Lehet, hogy ők másképp emlékeznek, de Levinél lehet az igazság, mert ő soha nem iszik alkoholt és általában sok mindenre emlékszik, ha akar...) Mivel sajna szemüveg nélkül nem igazán látok, és a koncertekre nem szoktam "hemüt" vinni, í­gy összesen talán háromszor engedtek a gép közelébe. Na, de azok a fotók..., azok aztán ütnek! Kispé: Az pedig, hogy rock- és metal fotók készülnek evidens, hiszen ezen a zenén nőttünk fel, ezt szeretjük, hallgatjuk. A '80-as évek közepe óta járunk koncertre, nekünk ez a szórakozás, hogy élőben is lássuk azokat a bandákat, akiket szeretünk, akiket hallgatunk. HRM: Mióta létezik az oldal, és miért CSLP? Kispé: Konkrét oldalötletként a 2003-as bécsi Metalfest Vienna után kezdtünk foglalkozni vele, ahol az akkori viszonyainkhoz képest elég sok képet csináltunk. Amúgy is akartunk egy weboldalt, mert a baráti társaságunk közös buli és egyéb velünk történt dolgok képeit egymásnak küldözgetni már untuk, és úgy véltük, ha van egy oldalunk a neten, akkor bármikor felpakolhatjuk oda azokat a cuccainkat, amiket meg akartunk osztani egymással. Mint látod, van egy CSLP-s része is az oldalnak, ami egy kicsit privát. Aztán idővel a koncertkép galéria akkorára duzzadt, hogy az lett a domináns. Savafan: Az "elgondolás" után szerencse kellett, hogy ténylegesen beinduljon az oldal. Az emlí­tett bécsi fesztiválon találkoztunk Gergővel (Szilvás-szerk.), aki akkor még a Hammer boltban dolgozott. Jól elbeszélgettünk a fesztiválon és barátságot kötöttünk. Aztán az egyik pesti koncerten bemutatott minket Kosinszky Gabinak (Concerto-szerk.) - kinek azóta is nagyon sokat köszönhetünk -, aki pozití­van állt a dologhoz. Engedélyt adott arra, hogy az általuk szervezett koncerteken fotózhassunk. Így elindult a lavina! Kispé: CSLP pedig a három "alapí­tó" nevének (Cs - Csaba (Kispé), L - Levi (Savafan), P - Péter (Sziporka) kezdőbetűi. HRM: Hányan vagytok a csapatban? Kispé: Mi hárman, de az idők folyamán lett egy negyedik fanatikus társunk Att (Attila) is. Ő megkapta az A-t, ha már annyit tudatmódosult velünk az idők folyamán. 🙂 Savafan: Ezért is lett többek közt "a-cslp" az oldal cí­me. Na meg persze kicsit hajaz az amerikai "A-Team" sorozatra is. 🙂 Sziporka: De van pár ismerős, akik jó néhányszor megjelennek a képeken is. HRM: Mi a véleményetek, érdeklik az embereket a koncertfotók? Sziporka: Jó kérdés. Van, amikor jelentősen megugrik az oldal látogatottsága, főleg ha valamilyen igen népszerű banda koncertjén sikerül képeket készí­teni. A legnagyobb nézettsége általában a Nightwish buliknak van. Szoktuk a statisztikákat figyelni, és úgy látjuk, van egy állandó ''közönségünk'', akik sok képet néznek meg. Biztos érdekli az embereket a koncertfotó, hiszen egyre többen érnek el minket, hogy szeretnének egy-egy képet. Savafan: Szerintem igen. A képek nem hazudnak. A koncert hevében apró dolgokat nem biztos, hogy észrevesz a közönség. Ezeket utólag (ha szerencsés kép készül) felfedezheti a fotókon, illetve nagyon jó dolog emlékezni egy-egy jó bulira. A másik dolog, hogy nem mindenki fér el az első sorban. Messziről nem biztos, hogy mindent jól látni, a képeink pedig testközelbe hozzák kedvenceinket. Kispé: Hogy mennyire érdekli őket, azt nem tudom, de én személy szerint egy kellemes emlék képeit szí­vesen megnézem újra meg újra. Nincs ez másként a koncertekkel sem. Rajongóként, zenét szerető emberként jó újra felidézni az adott koncertet, de jó úgy is megnézni az engem érdeklő zenekarok koncertfotóit, ha nem voltam ott. Gondolom valamennyire í­gy van ez másoknál is, legalábbis azoknál, akik maguk is járnak koncertekre. Vagy ha akármilyen okból valaki nem tud ott lenni egy bulin, de érdekli, kí­váncsi rá, hogy milyen lehetett, az elolvasott koncertbeszámolók mellé képi illusztrációt is kaphat, ha megnézi a képeinket. HRM: Van hasonló oldal, mint a tiétek Magyarországon? Savafan: Úgy tudom, van ilyen oldal, bár ha minden igaz ők elsősorban magyar zenekarok koncertjein vannak jelen. Kispé: De ilyen archí­vum jellegű oldalról én nem igazán tudok, de persze van jó pár oldal, ami rendelkezik képgalériával, illetve fotósok saját oldalain is sok jó képet lehet látni. Sziporka: Nem hinném, hogy ilyen magas szí­nvonalú oldal lenne még egy az országban! Persze sok oldal van, néhánnyal van is kapcsolat, de azt hiszem, nálunk rengeteg kép van egy koncertről. Főleg az un. "Levimetal" bandákról! 🙂 HRM: Külföldön tudtok ilyen jellegű oldalakról, esetleg tartjátok a kapcsolatot? Sziporka: Ezt csak Levi tudná megmondani. Kispé: Nem igazán figyelem a külföldi ilyen jellegű oldalakat. Talán Levi jobban benne van ebben. Savafan: Igen, ebben jobban benne vagyok. A fotósárok összetételéről azt kell tudni, hogy elsősorban profi fotósok vannak jelen, akik a hétköznapokon reklámfotózással, esküvői fotózással és hasonló munkákkal foglalatoskodnak, de persze általában nagy rockrajongók. Az ő privát oldalaikon szoktak fotókat közzé tenni. Az árok másik része a különböző rockzenei, napi újságoknak és webzineknek fotózó "kollégák". Az ő oldalaikon a beszámolók mellé pár képet tesznek ki, í­zelí­tő gyanánt. És vagyunk mi! 🙂 Akik csak és kizárólag a képek miatt vagyunk ott. Ebből látszik, hogy olyan oldal, ami csak és kizárólag a koncertek képi visszaadásával foglalkozik, kevés van. Így nem tartjuk a kapcsolatot a külföldiekkel, pláne, hogy igazából nincs is kivel. Persze a külföldi koncerteken és fesztiválon azért az árokban elbeszélgetünk, eszmét cserélünk. HRM: Többször előfordult már veletek, hogy egy-egy előadó elkérte a képeiteket saját használatra. Általában van valami kapcsolat a fotós és a szí­npadon állók között? Kispé: Igen, sőt mi minden fotót elküldünk az adott zenekarnak, ha kéri, ha nem.:) De mivel főként Levi fotózik, erről inkább ő beszéljen, mert van miért büszkélkednie. 🙂 Savafan: Igen, sokszor. Ahogy Kispé is mondta, mi minden fotót, amit készí­tünk, elküldjük a zenekarnak (ha találunk kapcsolatot hozzájuk) és a szervezőknek. Legyen ez akár egy kis klub buli vagy egy nagy nemzetközi fesztivál. Ebből adódóan sok zenekar felhasználta már a képeinket. Nagyon sok pozití­v visszajelzés érkezik tőlük. Akár a webmestertől, akár a menedzsertől, de több í­zben a zenekar tagjai válaszoltak. Általában az oldalaikon teszik közzé képeinket. Íme néhány zenekar, akiknek az oldalán jelen voltunk-vagyunk: Twisted Sister, Sonata Arctica, Kamelot, Destruction, Stormwarrior, Edguy, Rage, stb. Hosszú a lista, hí­rtelen ezek jutottak eszembe, de egyéb helyen is felhasználták már. Például, amikor Jon Oliva itt volt a Wigwamban, a koncert után odamentem Kevin Rothney-hoz dedikáltatni az általam korábban készí­tett képet. Akkor mondta, hogy annyira tetszett neki a kép, amit előtte évekkel készí­tettem, hogy már felhasználták promóciós jelleggel. Nagy öröm volt az is, amikor kiderült, hogy Tarja első önálló turnéjáról készült "Tour book"-ba több képem is bekerült, amit ráadásul Tarja személyesen válogatott ki az oldalunkról és az átnézés után kérte a képeket eredeti nagy felbontásban. Igaz nálunk Ő visz mindent! Egy-egy koncertje után az oldalunk nézettsége nagyon megugrik. Több nem hivatalos Tarja oldal is bejelentkezik a képeinkért, Brazí­liától-Romániáig. Sőt, volt olyan, aki a magyar dátum előtt pár nappal már keresett, hogy mikor lesznek "átadható" verzióban a képek.:) Az is nagy dolog, hogy már zsinórban, harmadik évben szerepelnek képeink a cseh Masters Of Rock fesztivált megörökí­tő hivatalos DVD-n. Ami kicsit "kilóg" az a Néprajzi Múzeum "Milyenek a Finnek "kiállí­tása. Ott két fotónk is szerepel a falon. Az idén megjelent, a Miskolci Operafesztiválon rögzí­tett Epica CD bookletjében meg is emlí­tenek. A legfrissebb pedig, a MOR-on készí­tett Kissin Dynamite képek, amik az EMI lemezkiadónál landoltak. Ezek a konkrét infóink. Mivel a képeink logomentesek és szabad felhasználásúak, bárki bárhova felhasználhatja, í­gy sok mindenről nem is tudunk. Sziporka: Sokan válaszolnak és gyakran meglepődnek, hogy ''Jéé, ez én vagyok?'' A koncerteken megy a pózolás a kamerának, élvezik a fotózást, persze vannak kivételek... HRM: Törekedtek arra, hogy személyesen is találkozatok az előadóval? Sziporka: Persze, hiszen rajongók is vagyunk egyben. Igazi öröm találkozni azzal, akit istení­t. Sikerülni is szokott néhányszor, amiről mindig készül sztárfotó! Savafan: Ha lehetőség van rá, igen. Sok órát töltöttünk már zenészre, előadóra várva. Sziporka által emlí­tett képek az oldalunk másik részét képezik, ugyanis megtalálhatóak sztárfotók is. Ezeket általában a koncertek után szoktuk begyűjteni és az általunk korábban készí­tett képeinket is ilyenkor dedikáltatjuk. Vannak sztorizgatások, meglepődések és gratulációk a képeket illetően. Ezek a dedikálások is megtalálhatóak az oldalunk adott rovatában. Kispé: Bizony gyakran maradunk ott koncertek után, hátha lehet pár szót váltani az előadókkal. Ha meg még közös fotó is sikerül, akkor az tuti este. 🙂 HRM: Mi a véleményetek arról, ha egy előadó nem engedi magát fotózni, vagy nagyon szigorú keretek, ill. tiltások mellett hajlandó csak rá? Savafan: Sajnáljuk, ha í­gy történik, de megértjük. Az okait nem nagyon értjük, de ez mindenkinek a saját döntése. Mi megpróbálunk a kéréseknek és előí­rásoknak megfelelni. Az oldalunkon az egyetlen képanyag, amin logo található az egy Manowar koncert képanyaga. A zlini koncert előtt a zenekar managementje kitöltetett velünk egy papí­rt, ezt a szervezők átadták nekik. Az oldalunkat megnézve engedélyezték a fotózást, de csak úgy, hogy az oldalunkra kikerülő képeinkre rá kellett tennünk a saját logonkat. Kispé: Én elfogadom, ha valaki ilyen, bár nem tudom nem jobb-e neki meg az egójának, ha normális géppel, jó minőségű fotó készül róla, nem pedig ilyen-olyan bemozdult, elmosódott valami egy kis géppel, vagy mobiltelefonnal a közönség soraiból. Mert mindig lesz olyan rajongó, aki valahogy beviszi a gépét... Sziporka: OK, legyenek korlátozások, de amikor már inkább csak allűr az egész, az nem esik jól az ember fiának. Persze értem én az öregedő sztárokat, akik úgy gondolják, hogy csak a koncert elején néznek ki jól, de mi van akkor, ha az igazi truvájt később csinálják? A tiltásokat egyébként elfogadjuk, és betartjuk. Nincs is más választás. A legjobb az, amikor korrektül előre lefixálnak mindent. HRM: Volt olyan, hogy a munka után letiltották, vagy nem engedélyezték megjelenni a képeiteket? Sziporka: Igen volt. No kommün! Ahogy Kun Béla mondaná! Külföldről még senki sem csinált ilyet... Kispé: Letiltani az internet korszakában? Nem, ilyen nem volt. Természetesen törekszünk a jó kapcsolatokra a zenészekkel, előadókkal, szervezőkkel, és ha valaki normálisan szól, vagy kér minket valamire, annak igyekszünk eleget tenni. Egyszer volt csak egy népszerű magyar együttes énekesével egy pengeváltásunk, ennek nyomai megtalálhatók a képeink közt, ha kí­váncsi rá valaki megnézheti. Hivatalos engedéllyel szoktunk fotózni, nem vagyunk paparazzik, nem megélhetésért csináljuk ezt, csak hobbiból. Nem kell semmiféle követelménynek megfelelnünk csak azoknak, amit mi magunknak állí­tunk fel. Savafan: Így igaz, ez volt az egyetlen. Azt hiszem ennek a hobbinak az egyik alapkövetelménye (a jó gépen kí­vül, persze), hogy jó kapcsolatban legyél a zenekarokkal, szervezőkkel. Ez azt hiszem nálunk eddig jól működött. Különben nem juthatnánk el ennyi helyre. HRM: A koncertre járáson kí­vül mennyi időt vesz igénybe a fotókkal való egyéb elfoglaltság? Sziporka: Nekem semmit. Levi a guru, én csak kritizálok! Savafan: Sok-sok órát. Először is a képeket átnézem. A nagyon rosszak törlésre kerülnek. Utána a maradékot, picit javí­tom, ha kell. Szeretjük az eredeti képeket kitenni, mert az a valóság. Retusált kép nem kerül ki az oldalunkra. Utána az összes kép átméretezésre és válogatásra kerül. Ez többször igen időigényes, mert több száz képből kell kiválogatni a felkerülő fotókat. A legdurvább az idei Masters of Rock fesztivál volt. Többünknél volt kisebb nagyobb gép, amivel koncert és hangulati képeket készí­tettünk. A végeredmény az volt, hogy több mint 4000 fotót kellett végignéznem. 🙂 A kiválogatás után elkészül az oldal. Régebben csak felí­rtuk a zenekarokat a koncertek menüben. Aztán rájöttünk, hogy a zenekari logok jól néznek ki, és jól el tudjuk különí­teni velük az eseményeket. Ezek beszerzése sem egyszerű. Nem minden zenekarnál található egyszerűen és gyorsan felhasználható logo. Némelyikkel van munka. Miután felkerül az oldalunkra minden, a zenekaroknak és szervezőknek kell elküldeni a képeket. Majd a zenekar hivatalos és nem hivatalos oldalára szoktuk bejegyezni az anyagot. Rengeteg zenekar fórumán vagyunk regisztrálva. 🙂 Utána, követjük a képeinkre érkezett reagálásokat, és esetenként válaszolunk is rá. Nem unatkozunk egy-egy buli után. Mostanság már megpróbáljuk kitenni a képeket a koncertet követő 1-2 napban. HRM: Pályafutásotok során melyik volt a legjobb, ill. legrosszabb élményetek? Kispé: Én a legjobban a nagy külföldi fesztiválokat szeretem (az első Bang Your Heades akkreditációnk megérkezése 2005-ben nagyon jó érzés volt). Valószí­nűleg azért, mert nekünk itthon még mindig nincs ilyen jellegű rock- metal fesztiválunk. RIP Summer Rocks! Kimondottan rossz élményünk talán csak egy volt mikor Bécsben elszállí­tották a kocsinkat, mert rossz helyen parkoltunk. Az egy kicsit drága mulatság volt, de persze az idő mindent megszépí­t. Most már nevetve idézzük fel egy-egy jó kis sörözéskor. Savafan: Nekem is fesztiválhoz kapcsolódik. Az első akkreditált Masters of Rock. A szervezők azt í­rták, hogy a fesztiválra kizárólag csak a helyi nyomtatott sajtónak adnak fotózási lehetőséget. Internetes oldalaknak nem. Viszont annyira megtetszett a szervezőknek az oldalunk képanyaga, hogy kizárólag mi kaptunk lehetőséget. Azóta velük is kiváló kapcsolatot alakí­tottunk ki. A másik póluson nálam is ez az ominózus eset áll. A fesztiválon elköltöttük minden pénzünket, arra számí­tva, hogy kijövünk és hazamegyünk. Erre nincs kocsi. Elég szar érzés, étlen-szomjan-pénztelenül bolyongani Bécsben, vasárnap éjszaka. A sok magyar forintunkkal nem sokra mentünk. Reggel, jól mutattunk a munkába indulók közt, rocker szerelésben, 24 órás ébrenléttel. 🙂 Sziporka: Jó volt, amikor Sebastian Bach a koncert után dedikált és dumcsizott. Igazán laza fickó! Általában a Stratovarius koncertek hatalmas bulik. Legalábbis Kispének és nekem. Eddig minden egyes koncertjükön sikerült igazán alaposan ''beállnunk''. Legrosszabb? Hát nem jut eszembe ilyen. Igazán sokkoló élményem egy volt. Valamelyik Summer Rockson volt Marduk koncert. Hát leesett az állam! Ilyet én még nem láttam! Át kellet értékelnem a zenéhez való viszonyomat! A koncert után néhány igazi rajongó azt mondta, hogy kissé kásás volt a hangzás. Nekem nem tűnt föl... Napokig azt se tudtam, hogy hol vagyok! HRM: Ahogy mondtátok rengeteg külföldi koncertre, és fesztiválra látogattok el. Hogyan fogadnak Benneteket az ottani szervezők? Sziporka: Sörrel, borral, pogácsával! Ahol már egyszer voltunk, főleg fesztiválon, és újra szeretnénk menni ott mindig pozití­v a megí­télés. A fotózási engedélyt azonnal megadják. Savafan: Csak pozití­v tapasztalatunk van. Külföldön is csak pár koncertszervező van, aki a nekünk tetsző zenekarokat szervezi. Első alkalommal még döcögősen indultak a dolgok, viszont mostanra már velük is igen jó kapcsolatot alakí­tottunk ki. Ismernek minket, tudják mi várható tőlünk. Nem kell megfutni, a néha macerás köröket. Kispé: Szerencsére eddig nagyon jók a tapasztalataink, rendesek voltak mindig velünk a szervezők. Igaz mindig próbálunk megfelelni az akkreditációs kritériumoknak. Mivel hobbi ez az egész, ha van lehetőség, fotózunk és örülünk, ha nem, akkor csak szimplán élvezzük a bulit. Koncertekre járunk í­gy is, úgy is, ha fotózni lehet az csak hab a tortán. HRM: Mi a tapasztalatotok az itthoni hasonló rendezvényekkel és azok szervezőivel? Kispé: Itthon annyival jobb a helyzet, hogy némelyiküket személyesen is ismerjük már. Akár barátinak is nevezhetnénk a kapcsolatokat velük. Tényleg mi csak jókat mondhatunk, nem volt eddig komplikáció. Savafan: Így van. Mi alapból törekszünk a jó kapcsolatra. A szervezők segí­tőkészek. Az évek folyamán tényleg baráti kapcsolatokat is kialakí­tottunk. Tudják, számí­thatnak ránk és mi is megbí­zhatunk bennük. Sziporka: Én szerencsés vagyok, mert nem kell foglalkoznom az engedélyek beszerzésével. Nekem nem nagyon volt problémám senkivel, ill. egyszer volt valami, de az inkább maradjon titok! HRM: Oldalatokat nézegetve azt vettem észre, hogy a Cslp egy baráti társaság. Jól látom? Savafan: Jól! A másik két alapí­tó tag felettem járt egy évvel az általánosban. Ráadásul egy környéken is lakunk, í­gy a koncerteken kí­vül is szinte napi kapcsolatban vagyunk. Kispé: Abszolút. Évtizedes barátság fűz össze bennünket. Sziporka: Gyerekkorunk óta ismerjük egymást. Bringázás, foci, gombfoci, modellvasút stb.! Aztán a középiskola után egy picit eltávolodtunk egymástól, de ez nem ment a barátság rovására. A zene szépen megint összehozott minket. Jól kijövünk egymással, és gyakran segí­tünk a másiknak, ha gondja van. Ahogy egy jó baráthoz illik! HRM: Hogyan döntitek el, hogy melyik koncertre, vagy fesztiválra látogattok el? Kispé: Úgy, hogy én eldöntöm! 🙂 Komolyra fordí­tva, mivel nekünk ez a szórakozásunk, a nagyon extrém zenék kivételével úgyis ott vagyunk a koncerteken, tehát csak az a kérdés, hogy hányra, hova jöjjön értünk a Levi. A fesztiválok is inkább csak attól függnek, hogy mire van keret, és ki hogyan tud elszabadulni a családtól vagy a munkahelyéről. Sziporka: Vannak kedvencek és van, amire kí­váncsiak vagyunk. Kispé a legkí­váncsibb, Levi inkább fanatikusan egyirányzatú, nekem vannak eltévelyedéseim. Régen diszkó patkány voltam... Savafan: Megpróbálunk minél több helyre eljutni. Mivel én vagyok az állandó sofőrjük, í­gy szinte mindig megyek. Ez egy költséges hobbi, de istenem, ezt szeretjük. Az oldalunkon található képek bizonyí­tják, hogy az általunk kedvelt zenekarok koncertjein nagyrészt ott vagyunk. HRM: Volt már olyan, amikor nem is mentetek volna el magatok a rendezvényre, de felkértek rá titeket? Sziporka: Ennek Levi a mindentudója, de volt már ilyen. Kispé: Igen volt, ezt azért az oldal pozití­v megí­téléseként fogjuk fel. Munkánk innentől kezdve már nem volt hiábavaló. 🙂 Savafan: Volt, de nem jellemző. A nekünk bejövő koncertre alapból megyünk és az igazat megvallva az általam szeretett zenét jobban is tudom fotózni. Ott tudom, mikor mi várható a zenekartól. Csak egy példát had emlí­tsek. A 2007-es MOR fesztiválon láttam amint a Hammerfall koncert előtt kipakolják a pirókat. Az első számnál már használták is őket. Mivel jól ismerem a számot, sejtettem, hol lehet valami látványosság. Vártam a pillanatot és utólag megtudtam, hogy csak nálam szerepelt mind a két robbanás a képeken. A "küldött" fotósok nem tudták mi vár rájuk. Az általam nem kedvelt zenekarokra nehezen vagy egyáltalán nem tudok ráhangolódni és ez meg is látszik a képeken. Egy manager egyszer azt mondta a képeinket nézegetve, látszik, hogy nem profi fotósok vagyunk, hanem rajongói szemmel fotózunk. HRM: Szoktatok fényképezőgép nélkül is járni koncertre? Savafan: Egyre ritkábban. Bár azt vettem észre, hogy a vállamat és a nyakamat húzó súly nem akadályoz meg a tombolásban. 🙂 Kispé: Persze, de azért egy kis gép mindig van nálunk, legfeljebb a kocsiban marad, ha nagyon nincs más lehetőség... Sziporka: Én maximum egy kis gépet viszek magammal az életképek kedvéért, de általában nincs nálam gép. HRM: Idén még hány koncert van hátra a CSLP csapatának? Sziporka: Nem tudom! Ez majd kiderül. Nekem a munkám miatt kevesebb lesz, de lesz néhány esemény, amire ki kellene látogatni. Kispé: Sűrű ősz-tél elé nézünk, a pesti koncertek zömén ott leszünk, de tervezzük a kedvenc cseh fesztiválunk téli kiadásának a Winter Masters of Rock megtekintését is. Meg aztán persze még beeshet egy-két csemege is, ha itt van a környéken. Bécs, Pozsony elég könnyen elérhető azért. Savafan: Relatí­ve, sok. 🙂 Fesztiválok, hazai bulik és külföldre is megyünk. Skyclad, WASP, Wisdom, Alice Cooper Pozsonyban, Sonata Arctica, Winger és a téli Masters of Rock Zlinben. Ebből is látszik, nem fogunk unatkozni az év hátralévő részében. 🙂 A jövő év elejére is már be vannak tervezve hazai bulik, de ezeket az infókat szintén megtalálni az oldalunk események rovatában. Ott mindenki nyomon tudja követni, hol találkozhat velünk, illetve milyen koncertekről várható képanyag. HRM: Mik az oldal jövőbeni tervei? Savafan: Az egyik, nem kimondottan terv, ha minden igaz az év vége előtt elérjük a százezres látogatottsági számot. Ezt soha nem gondoltuk volna. 🙂 Amikor indultunk pár százas nézettséget terveztünk, azt is elsősorban haveroktól, majd egyre csak nőtt ez a szám. Erre nagyon büszkék vagyunk. Ami a konkrét tervet illeti, képben van az oldal designjának a cseréje. Ami igazából nem is csere, mert jelenleg nincsen neki. 🙂 Nem vagyunk profi weboldalfejlesztők. Mindenkinek teljesen más jellegű állása van. Csak magunktól okoskodtunk valamit, í­gy az elején az volt a lényeg, hogy legyenek fent a képek valahogy. Nem is értettünk hozzá, csak annyira, hogy felkerüljenek valami egyszerű módon. Aztán a rengeteg kép miatt mindig csak halasztottuk a CSLP 2-es verzióját. Profik, most sem vagyunk weboldalkészí­tésben, de most már elképzelésünk is van, mit szeretnénk. Az oldal képanyaga már jelenleg is kellően erős, de ezt szeretnénk szebb köntösben prezentálni. Jelenleg van egy szekció az oldalon, ahol különböző ereklyéket mutatunk be. Terveink közt szerepel egy "Jegyarchí­vum" bemutatása is. Nagyon régóta járunk koncertekre és ezeknek nagyrészt megvan a kézzelfogható bizonyí­téka. Ezeket szeretnénk megmutatni a mai fiatalságnak, hogy lássák milyen bulik voltak anno és milyen látványos jegyek készültek akkoriban. A Kispének még egy NSZK Heavy-Metal est jegye is van... HRM: Köszönöm a mindent kimerí­tő beszélgetést és kí­vánok nagyon sok jó koncertet, és sikert a www.a-cslp.hu oldalhoz. Szakáts Tibor Fotók: www.a-cslp.hu

Legutóbbi hozzászólások