Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj: A vurdalak család

írta garael | 2005.11.18.

A horror jelenléte a világirodalomban koránt sem olyan jelentéktelen, mint hinnénk, különösen távol keleten virágzott a kí­sértethistóriák irodalmi interpellációja, és természetesen Európában is – különösen a romantika időszakában- születtek irodalmi igényű rémtörténetek. Gondoljunk csak a Shelley által megteremtett Frankensteinre, vagy később A.E. Poe stí­lusteremtő novelláira, melyek „populáris” hangvételük ellenére esztétikai élménnyel is jártak. Alekszej Tolsztoj neve talán nem innen ismerős, bár világhí­rű gyermekkönyve, a Pinokkió parafrázisa, mely magyarul Aranykulcsocska cí­mmel jelent meg, jelezte az í­ró vonzódását a képzeletbeli történetekhez. Mí­g azonban az Aranykulcsocska mese, addig a Vurdalak család- ha szabad ilyen modern szóhasználattal élnem- hardcore horror- természetesen a kornak megfelelő szí­nvonalon, azonban az orosz realizmus eszközeivel élő történetszövéssel és romantikus jellemábrázolással. A horror keménységének alapja a kisregény központi alakja, a vurdalak. A vurdalakok a szláv népek vámpí­rjai, kik-és ez az a motí­vum, mely a történet fő konfliktusforrását adja- elsősorban saját egykori családtagjaikat pusztí­tják el, kárhoztatják őket örök vurdalag létre. A kisregényben a főhős fiatalkori visszaemlékezéseként ismerjük meg a történetet, mely egy balkáni falucskában játszódik. Az í­ró remek technikával villant fel olyan kultúrtöredékeket, melyek hitelessé teszik a környezetet, és a korabeli balkáni falusi mindennapokat. A főszereplő szemén keresztül í­gy megismerhetjük az öltözködésüket, szokásaikat, történelmük kis darabját. A jellemábrázolás persze él romantikus eszközökkel is, a figurák természete romantikusan sablonos, bár ez következik a főalakok jelleméből is: a vurdalak természetesen nagyon gonosz, a főhős talpig úriember, a női szereplő pedig szűzies és tartózkodó. Nem akarom most elmesélni a sztorit, olvassátok el magatok, -bár elég nehéz hozzájutni, én még 1988-ban jutottam hozzá egy két számot megélt, Kucka Péter által szerkesztett, Fantasztikus történetek cí­mű folytatásos folyóiratban- ajánlom azoknak, kik szeretik a klasszikus, ám irodalmi igényű vámpí­rtörténeteket és folklórleí­rásokat. (Aki minden áron el akarja olvasni, dobjon egy emilt, és bescannelve elküldöm neki.) Garael