Koncertbeszámoló: Katatonia, Ady Endre Művelődési Ház, 2006.12.16.

írta garael | 2006.12.30.

December közepén került végül is megrendezésre a szinte minden évben hazánkban koncertező svéd depresszí­v fogat koncertje, amely ezúttal már hónapok óta halasztódott, de aki ellátogatott a koncertre, utólag minden bizonnyal egyetértett abban, hogy megérte ez a pár hónapos felfokozott várakozás... Mí­g végre meghallgathatta a nagyérdemű a várva várt koncertet, három, talán kevéssé ismert előzenekar is megmutathatta, hogy miért is kaptak esélyt egy ilyen hí­rneves csapat előtti szereplésre. Csak emlí­tés szintjén a három együttes: a modern és nu metál keverékében utazó P.O.T. , a már több évtizede a pályán lévő, dark rockot játszó Variola, ill. az olasz, a HIM zenéjét könnyed, kissé kiszámí­tható rock zenébe ágyazó Klimt 1918, akik feltehetőleg a focisták mellett szintén nagy női rajongótáborral rendelkeznek. A metállal csak távoli rokoni kapcsolatokat ápoló The Crüxshadows késés miatt átkerült a program végére, í­gy feltehetőleg jobban is jártak, hiszen az ő zenéjük, illetve Jonasék célközönsége csak kis mértékben fedi le egymást, í­gy mindenkinek csak azt "kellett" végighallgatnia, amiért megvette a jegyet. Az esemény metál koncertekhez szokatlan módon Újpesten, az Ady Endre Művelődési Házban került megrendezésre, ami ugyanolyan jól és a legtöbb igényt kielégí­tően funkcionált, mint akármelyik más "rocker hely", de ezek mellett egy hatalmas pozití­vummal rendelkezett velük szemben, a nemdohányzókat is szem előtt tartva, ugyanis csakúgy, mint a bécsi Planet Hall-ban, a koncertteremben tilos volt a dohányzás, í­gy füst csak a szí­npad felől kerülhetett a kényes orrjáratokba, mivel szerencsére következetesen be is tartatták a tiltó rendelkezést. A Katatonia végül 11 óra körül léphetett szí­npadra, ám az előzetes várakozásoktól, és a neten fellelt, korábbi koncertektől eltérően sajnos valamelyest megrövidí­tett produkciót mutattak be, lehet, hogy a túl sok elő- és "utózenekar" miatt, de mindössze kb. 75 perces depressziócsomagot kapott a magyar közönség ideén Karácsonyra tőlük. A szí­npadkép sajnos, a svédek zenéjével ellentétben, nem volt túl hangulatos, összesen egy logo került kifüggesztésre a banda feje fölé. Sajnos az együttes tagjai sem próbálták interaktí­vabbá tenni ezt a puritán dí­szletet, sem a közönséggel való kommunikációval - amit Jonas a lehető legkevesebbre minimalizált, csupán a szokásos fordulatokkal élve köszöntötte, illetve párszor megdicsérte a közönséget, továbbá a számcí­mek bemondására vett még fáradságot, leszámí­tva a szinte mindenki által kí­vülről ismert régi klasszikusokat -, sem pedig szí­npadi mozgással: minden tag szinte egy helyben állva adta át magát a zene élvezetének. Ezért is érhettek el felfokozott hatást a My Twin alatt előadott kis szí­npadi showval, amely során két, egy lepedővel összekötözött hölgy mutathatott be koreografált táncot, ami feldobta az egyébként is erős és közkedvelt számot. Kár, hogy hasonló "extra" produkciót nem láthattunk a többi számnál, í­gy be kellett érni az audití­v emocionális hatásokkal, de tekintve a prezentált zene kvalitásait, a koncert alatt senki sem kesergett ezen. A relatí­v régebbi slágerek mellett természetesen elhangzott az új korong, a The Great Cold Distance "legfülbemászóbb" dallamait tartalmazó számok, már rögtön az első hármas blokk a TGCD első három száma volt, ami bizony erőteljes kezdésnek bizonyult, természetesen pozití­van csapódott le a közönségnél is. Ám ezután inkább szemezgetni kezdtek a korábbi albumok nagy slágereiből, az első két album számait (sajnos vagy szerencsére, ezt ki-ki döntse el maga) szinte teljesen mellőzve, s csak a ráadásban véve elő a Murder erejéig, aminek első taktusainak felhangzását hatalmas ováció köszöntött. Természetesen a 2003-as fantasztikusra sikeredett Viva Emptiness "megaslágereit" sem hagyhatták ki a repertoárból, í­gy a Ghost of the Sun és a Criminals egymás utáni eljátszása katartikus élményt okozott, nálam legalábbis mindenképpen. Ami még a negatí­vumok listájára kell í­rni, az nem más, mint a hangzás, ugyanis a hangszerek kicsit összemosódtak, illetve az ének nem kapta meg az őt megillető helyet, márpedig az ilyen zenében, amit a Katatonia is játszik, az éneknek maximális preferenciát kéne, hogy élvezzen, ráadásul, mint tudjuk, Jonas szinte minden számnál gondoskodik a "mézédes" dallamokról, ami a banda talán legfőbb ismertetőjegye. Külön kiemelném még Daniel Liljekvist dobos játékát, ami vizuálisan is nagy élményt nyújtott, ötletes dobolásával nagyon feldobta az egyébként sem lebecsülhető zenét. A Katatonia idén is egy nagyon jó koncert keretében tette tiszteletét Magyarországon, legközelebb reméljük jövőre találkozunk, várjuk haza őket! Setlist Leaders Soil's Song Deliberation Had To (Leave) Deadhouse Teargas Ghost of the Sun Criminals July Future of the Speech Tonight's Music Cold Ways Sleeper ----------------------------------- My Twin Evidence Murder A lehetőségért és a képekért köszönet a NegativeArt-nak. Tomka