A Természet által inspirált thrash metal: Interjú Ted Kirkpatrickkal, a Tourniquet dobosával

írta Hard Rock Magazin | 2012.11.03.

Az utóbbi időben igencsak dőzsölhetnek a thrash metal rajongói, hiszen a műfaj nagyjai – a Kreatortól a Testamenten át az Anthraxig – jobbnál jobb lemezekkel erősítették meg a műfajba vetett hitet. Ezt tette a Tourniquet is, a maga különc módján, akiknél amúgy is fontos szerepet játszik a hit. Az Antiseptic Bloodbath’ mögötti életfilozófiáról, a természet hangjaiból nyert inspirációjáról, a dalszerzési módszereiről, valamint híres kávétermékéről beszélgettünk a zenekar vezetőjével, Ted Kirkpatrickkal – igaz, kissé rövid kérdezz-felelek formában, ugyanis az e-mailes interjú első változata a technika ördögének áldozata lett…

 

 

Hard Rock Magazin: Majdnem 10 év telt el a ’Where Moth and Rust Destroy’ és a legújabb lemezetek, az ’Antiseptic Bloodbath’ között. Mit csináltál a köztes időben és miért kellett ennyit várnunk az új lemezre?

Ted Kirkpatrick: Volt néhány nemzetközi fellépésünk és kiadtam 3 szólólemezt is. De nem terveztük, hogy ennyit kell majd várni az új Torniquet lemezre.

HRM: Milyen koncepció mentén álltál neki az 'Antiseptic Bloodbath'-nak?

Ted: Csak annyit tudtunk, hogy valami súlyosat és újat akarunk csinálni. Tudtam, hogy kemény gitárhangzást akarok, klasszikus hatásokkal, sok tempóváltással.

HRM: Az új lemez az eddigi legdallamosabb albumotok, talán még több benne a power metal, mint a thrash. Szándékosan fordultatok egy dallamosabb irányba?

Ted: Nem értek egyet, nekem nagyon is thrashesnek tűnik, és a rajongók visszajelzéséből is ez látszik. Igaz, vannak elég dallamos részei a lemeznek...

HRM: A dalaitokból úgy tűnik, hogy nem műfaji kategóriákban gondolkodtok, amikor zenét szereztek, mintha teljesen figyelmen kívül hagynátok a "szabályokat".

Ted: Köszönöm az észrevételt, ez valóban így van. Azt írom, ami jön belőlem. Ha azt érzem, hogy az adott dal egy szép, lágy részért kiált az első két percben, akkor azt fogod kapni. Ha úgy érzem, hogy egy éljenzős, vidám résszel kéne kezdeni a lemezt, akkor meg azt. Akárhogy is, nagy figyelmet fordítok arra, hogy az emberek, akik megveszik a lemezt, imádják a dalokat.

HRM: Ezúttal hogy osztoztatok a dalszerzői feladatokon?

Ted: Nyolc dalt én írtam, Aaron [Aaron Guerra gitáros – szerk.] kettőt és egynek a szövegét, valamint Aaron és Luke [Luke Easter énekes – szerk.] együtt írták egy dal szövegét.

HRM: A Tourniquetben mindenkinek megvan a saját stílusa és elképzelése a zenéről. Gyakran kerültök összetűzésbe, amikor végső formába öntitek a dalokat?

Ted: A legtöbb zenekarban, a legtöbb emberrel ez így van. De velünk, Luke-kal, Aaronnal és velem más a helyzet. Rengeteg támogatást, bátorítást kapunk mindenfelől, és remélhetőleg ez hallatszik a végeredményen.

HRM: Elmondanád, hogy születik egy Tourniquet-dal? Milyen állomásai vannak az alkotói folyamatnak?

Ted: A zenék általában a fejemben születnek meg, mikor kint vagyok a természetben, vagy csónakázok egy tavon – aztán otthon felkapom a gitárom és felveszem az ötleteimet. A természetben rengeteg ritmus megtalálható, a folyók, a vízesések, madarak, békák, rovarok, stb. hangjai. Sok időt töltök a szabadban és végtelenül elbűvölőnek találom Isten minden teremtményét. Ülni az erdőben, és hallgatni, ahogy a madarak néhány perc alatt 5-10 különböző hangon hívják egymást, lebilincselő számomra, és ezek a dolgok felbukkannak a Tourniquet dalaiban is.

HRM: Az ’Antiseptic Bloodbath’ borítója jó pár kérdést felvetett a rajongók körében, nevezetesen, hogyan kerül egy tehén, és Jézus a kereszten ugyanarra a képre? Elmondanád, milyen koncepció húzódik meg a borító mögött?

Ted: Arról van szó, hogy ne fordítsd el a fejed a szenvedésről, és amikor szembesülsz vele, együttérzéssel reagálj rá. Ahogy a többi lemezünknél, úgy az ’Antiseptic Bloodbath’ esetében is Istenről szólnak a dalok, de ezúttal nem csak arról van szó, hogy az Istenről szóló dalokat kiegészítettük némi állatvédelmi felhanggal. Ez az album  mindezt egy ügyként, közös problémaként tüntet fel, és úgy ábrázolja az állatokat, hogy azok emlékeztessenek minket arra, hogyan kéne bánnunk Isten teremtményeivel. Ez a lemez arról szól, hogyan tanuljunk meg együtt érezni a körülöttünk élő teremtményekkel, azokkal az élőlényekkel, amelyeknek oly sokkal tartozunk: a milliónyi állattal, amelyeket gondosan elrejtenek előlünk, hogy ne lássuk szenvedéseiket.

Az ’Antiseptic Bloodbath’ arra szólít fel, hogy ne fordítsd el a fejed. Ne fordítsd el a fejed Jézus fájdalmas, borzalmas haláláról, amit azért szenvedett el, hogy mi élhessünk. És ne fordítsd el a fejed Isten teremtményeinek szívszorító életéről, akiket ablaktalan istállókba zárunk, akiknek elpusztítjuk az eredeti élőhelyét, vagy éppen a sport nevében gyilkolunk le. Ne fordíts hátat azoknak az élőlényeknek, amelyeken fájdalmas kísérleteket végzünk, akiknek buta trükköket tanítunk, vagy akiket halálos harcra kényszerítünk, hogy embereket szórakoztassanak profitért.

A borítón látható tehén szimbolizálja azon állatok rövid, nyomorúságos életét, amelyeket tartunk, nevelünk, és legyilkolunk, hogy húsukból élelmiszert állítson elő a könyörtelen, dollárimádó ipar, mely eszközként tekint rájuk, amiből profitálhat, nem törődve a ténnyel, hogy ezek az állatok gondolkodó, érző teremtmények, melyek ugyanúgy éreznek boldogságot, bánatot, frusztrációt, unalmat, haragot, reménytelenséget és természetesen fájdalmat és szenvedést, akárcsak az emberek. A borítón egy tehén látható, de ugyanennyi erővel lehetett volna rajta egy orrszarvú, orángután, kutya, kígyó, macska, elefánt, csirke, malac vagy bálna is.

Néhányan megkérdezték tőlem, hogy miért írok olyan dalokat, amelyek az állatok jólétével foglalkoznak, amikor van egyéb olyan fontos probléma is, amiről lehetne írni. Számomra azonban ez éppen olyan fontos dolog, mint a többi, és zenekarok százai köztük a Tourniquet is ír dalokat az élet különböző problémáiról és a kereszténység dolgairól. Közülük hány foglakozik azzal, hogy hogyan bánunk az állatokkal, akikkel együtt élünk ezen a bolygón? Ahogy Timóteus mondta, a pénz imádata minden gonoszság gyökere. Gyakran a pénz hajhászása vezet az állatok kizsákmányolásához és borzalmas szenvedéséhez. Ha nem a pénz szeretete, akkor gyakran kapzsiság, önzőség, vagy szimpla gonoszság az oka.

Együttérzés és kegyelem mindenkiben kéne, hogy legyen. Ez része a normális emberi életnek, függetlenül attól, hogy valaki keresztény vagy sem. Isten együttérzése és irgalma nem csak az emberekre terjed ki. Isten minden teremtményhez irgalmas, hiszen Ő teremtett minden élőlényt. Nem oszthatjuk fel részvétünket, nem tehetjük meg, hogy csak az emberek felé mutatunk kegyelmet, Isten többi teremtményével pedig nem törődünk. Az együttérzés szívből jön, de nem csak az érzések, hanem a tettek is kimutathatják. Mindennapi életünk során sok döntést hozunk, ami triviális és automatikus számunkra, ám ezeknek nagy kihatása van az állatok életére. Tulajdonképpen a mi kezünkben van a sorsuk, az, hogy milyen életük lesz. Manapság több mód is létezik arra, hogy kimutassuk az állatok iránti együttérzésünket. Mindannyiunknak van lehetősége, hogy jobbá tegyük Isten teremtményeinek életét.

Olyan dolgokról írok dalokat, amik fontosak nekem, és ami az állatokkal és a környezettel – erdőkkel, mocsarakkal, sivatagokkal, a kertjeinkkel – történik, nagyon fontos számomra, ahogy Isten számára is.

HRM: Miért érzed fontosnak, hogy ilyen üzeneteket közvetítsetek, miért nem bízzátok ezt szaktekintélyekre és referencia-személyekre, mint a papok vagy az állatvédő szervezetek munkatársai?

Ted: Ha a szaktekintély alatt az egyházat érted, úgy gondolom, hogy a keresztény hitvilágban a leginkább figyelmen kívül hagyott probléma, hogy milyen kapcsolatban vagyunk Isten többi teremtményével. Örülök annak, hogy egyesek engem is szaktekintélynek tartanak az állatvédelem ügyében. Sok éven keresztül foglalkoztam ezzel a témával, és megtiszteltetésnek érzem, hogy vannak emberek, akik hozzám fordulnak az állatokkal kapcsolatos kérdésekben.

HRM: A Tourniquet híres arról, hogy a gitárhangzására nagy hatással volt a klasszikus zene. Hogy fejlesztettétek ki ezt a különleges játékstílust?

Ted: Rendszeresen eljárok klasszikus koncertekre, és hallgatok, illetve nézek operákat és klasszikus koncerteket DVD-n és Blu-Ray-en. Egyszerűen nem tudom megunni – Mahler, Beethoven, Chopin (hajrá Lengyelország!), Brahms, Paganini, Bruckner, Mozart, Bach, Elgar, Scarlatti, Rossini, Rachmaninoff… ezek a zenék jelentik számomra a csúcsot, a legszebb, a legbonyolultabb, a legragyogóbb zenét...

HRM: A legtöbben a Tourniquet dobosaként ismernek, pedig nagy százalékban te felelsz a riffekért is. Ha te hozod a legtöbb gitártémát, és te is játszod fel őket, miért nem szerepelsz „gitárosként” is a borítókon?

Ted: Mindig feltüntetem, ha én írtam az adott dalt, de ez a többiekre is igaz. De valóban, ez nem mindig volt így, a korai lemezeinken én gitároztam, de nem tüntettük fel a borítón.

HRM: Mi a helyzet Steve Andino basszusgitárossal? Még tagja a zenekarnak, vagy csak kisegít benneteket a koncerteken?

Ted: Ő már nem tagja a zenekarnak.

HRM: Most, hogy kijött az ’Antiseptic Bloodbath’, várható európai turné?

Ted: Reméljük, hogy eljutunk ismét Európába. Rengeteg nagyszerű reakciót kaptunk errefelé, amiért nagyon hálásak vagyunk.

HRM: Szintén híres vagy a saját kávémárkádról, amit bárki megrendelhet a weboldaladról. Honnan jött nálad a kávé iránti szeretet és érdeklődés?

Ted: Még az egyetem alatt fedeztem fel az igazán jó kávékat. Jó kávét inni az élet olyan dolgai közé tartozik, amit nem lehet megunni. A Tourniquet-kávé egy nagyon jó minőségű termék, amit környezetbarát farmokon termelünk.

Készítette: Tomka

Fordította: Pálinkás András

 

Legutóbbi hozzászólások