Ozzfest előtti interjú Zakk Wylde-al

írta szakáts tibor | 2006.07.01.

Ma indul ismét útjára az Ozzfest. Az egyik főbanda idén a Black Label Society. A Knac Magazin, Zakk Wylde-ot faggatta, de persze nem csak erről. Garael kolléga jóvoltából néhány érdekes részletre derül fény... Gratulálok, hogy az Ozzfesten a BLS lesz a főbanda a második szí­npadon. Mesélj légy szí­ves arról, mire számí­thatnak a BLS fanok ezen a nyáron? Hát óriási bulira, hiszen az Ozzfest igen jó alkalom kikapcsolódni. Megismerhetsz új bandákat, és találkozhatsz a régebbi kedvenceiddel. Én mindig nagyon várom a bulit. Kettős szerepben fogsz most tündökölni, hiszen Ozzyval is játszani fogsz. Nem nagy dolog ez. Miután lenyomtuk a BLS műsort, elmegyünk a buszba kicsit lehűlni. Megiszok pár hűsí­tőt, kicsit gyakorolok, és készen is állok a jammelésre Ozzyval. Fogsz nyomni valamit a Shot To Tell c. új anyagról is? Nem. Emlékszem, mikor a Guns'n'roses kiadta a UYI-t, és megturnéztatta az anyagot. A fiúk a kiadás előtt három hónappal már játszottták a dalokat, és tudom, mikor belekezdtek ezekbe a számokba, csak pislogtam, hogy mi a franc ez? Ez csak összezavarja az emberket, ők az ismert számokat akarják hallani. Az új albumom szeptemberben fog kijönni, és majd csak akkor kezdjük vele a turnét. Honnan jött ez az érdekes Shot To Hell cí­m? Hát a hallgattunk a májunkra és a vesénkre, hehe. Ez volt az alap. Mondjál néhány szót az új anyag elkészí­téséről. Hogyan í­rtátok a riffeket? Hát ez mindig ugyanúgy megy. Craig és én bemegyünk a stúdióba, és először lekopogjuk a riffeket, aztán 10 nap múlva készen is van 23 dalvázlat, majd egy kis ideig jammelgetünk. Utána odaülök a zongorához, mikor már elegünk van az erősí­tőkből. A zongorán aztán akusztikus formában elkészí­tjük a lágyabb dallamokat, utána meg ismét vissza az erősí­tőkhöz a keményebb részekért. Remek dolog ez a munka, olyan, mint mikor felfrissülsz, igazi kreatí­v tevékenység. A Maffia albumon az egyik kedvenc számom az In the river volt. Számí­thatunk e hasonló balladára az új albumon? Igen, négy vagy öt dal, hasonló felfogásban í­ródott. Nagyon szeretem a kemény dolgokat a zenében, de ugyanúgy szeretem a lágyabb részeket is. Hogyan találkoztál Ozzyval? Egy klubban játszogattam Jersey-ben, és ez a Dave gyerek egyszercsak odajött hozzám, bemutatkozott, valamint bemutatta Mark Weiss nevű haverját is. Azt mondták, Mark hí­res fotós, aki Ozzy.-ról csinál képeket. Ozzy most gitárost keres, és csináljak magamról egy képet, amit küldjek el neki. Persze, mondtam, semmi akadálya, sokat nem veszthettem. Egy benzinkútnál dolgoztam akkoriban, és kis lepattant klubokban játszottam. Amy, a nővérem készí­tett hát pár fotót rólam a verandán. Felvettem pár olyan Ozzy nótát is, mint a "Crazy Train", "Mr. Crowley", és elküldtem neki. A következő dolog az volt, hogy Sharon megkeresett telefonon a szüleim házában, repülőre ültem, és találkoztam Ozzy-val. A többi már történelem. Szép történet. Mint muzsikus, mit tanutál Ozzy-tól? Minden, amit taní­tott, igaznak bizonyult. Igazán megbí­zható ember. És érdekes, de ha hallott valami újat, mindig továbbadta nekem is. Ebben az állandóan változó zenei világban úgy tűnik, te visszahoztad a szóló fontosságát a metálba. Ismersz olyan bandákat, akik szintén fontosnak tartják a szólókat? Igen, kétségtelen, hogy kezd ismét visszajönni ez a dolog. Az Avenged Sevenfold ismét mer szólókat játszani. Ez egy olyan új dolog, ami tulajdonképpen régi. Mint ahogy a lányok egy ideig farmert hordtak, majd a trendik levették, de most ismét divatba jött. Manapság megint kezd lecsengeni. Ez általában olyan 20 évenként megismétlődik. Ugyanúgy a divatban, mint a zenében is él ez a körforgás. Ért valami nyomás, valamikor is a kiadótól, hogy változtass a stí­lusodon, mikor a 80-as évek metálja kezdett lecsengeni? Nem, soha. Mindegyik banda, melyet szeretek - Zeppelin, Sabbath, Neil Young, Elton John - mindig azt játszották, amit szerettek. Ezek az emberek akármit adnak, akkor is értéket adnak, függetlenül a divattól. Te Jersey-ből származol. Mi változott a metal szí­ntéren, illetve a zenei világban azóta, hogy elkezdtél játszani? Hát az internet sok mindent megváltoztatott. A gyerekek saját maguk tudnak felvételeket készí­teni, olyat, amilyet akarnak. Felrakják a website-ukra, és árulják őket. Ezáltal nincs szükségük kiadóra. A rock zene különbözik a poptól, ahol elég az, hogy jól nézzél ki, csináljanak rólad egy klippet, ami aztán eladja az egyébként unalmas produkciót. Sajnos ez ma a jellemző. Nekünk, rockereknek keményen dolgoznunk kell, turnézni, tervezni a karriert, és folyamatosan dolgozni, mire szerződéshez jutunk. Gitárosként még mindig napi hét órát gyakorolsz? Természetesen, annyit gyakorlok, amennyit csak tudok. A napjaim általában ezzel telnek: felkelek, bekapok valamit, turnézom, vagy interjút adok. A többi időmben gyakorolok. Már nagyon várjuk a koncertet, hiszen mindig remek bulikat nyomtok. Üzensz valamit a rajongóknak? Persze, szeressék továnbbra is a BLS-t. http://www.knac.com Garael