Film: Steven Spielberg-München

írta Hard Rock Magazin | 2006.02.19.

1972. A világ megrendülten vette tudomásul, hogy palesztinok, 11 izraeli sportolót ejtettek túszul Münchenben, majd végeztek ki a sikertelen menekülési akció közben. Harminchárom év múlva Steven Spielberg arra vállalkozott, hogy e szörnyű eseményt és annak következményeit felelevení­tse, és filmszalagra forgassa. A végeredmény egy megrendí­tő, csodálatos alkotás! Spielberg nevének hallatán mindenki felkapja a fejét. Van aki a Cápára emlékszik szí­vesen, van akinek Indiana Jones kalandjai adnak soha el nem feledhető emléket és van aki a filmtörténet legbájosabb idegen lényére, E.T.-re esküszik. Komoly tábora van azoknak is, akik a művész "komoly témájú" filmjeit dicsőí­tik. A "Bí­borszí­n", a "Nap birodalma", A "Schindler listája", mind olyan alkotások, melyekkel alkotójuk minden alkalommal igazán nagy fába vágta fejszéjét, és bemutatásukkor minden figyelmet magukhoz ragadtak. A "München" cí­mű filmmel a mester ismét fel fogja kavarni a hollywoodi állóvizet. Az izraeli sportolók lemészárlásának mára már szinte elsikkadó témáját egy majdnem három órás filmmel idézi meg, oly módon, hogy a hosszú játékidő alatt a néző figyelmét egy pillanatra sem engedi lankadni. A technikailag is tökéletes film -a szí­nek, a vágás, az operatőri munka, mind-mind a hetvenes évek világát idézik - forgatókönyve zseniálisan megí­rt. A sportolók elrablásának és meggyilkolásának története, apró részletekben az egész játékidőt felöleli, hogy aztán a film utolsó perceiben a legszörnyűbb pillanatokat is átélhessük. A "sztori" középpontjában egy titkosügynök, Avner (Eric Bana alakí­tja kiválóan) áll, kinek a bosszúállás a feladata. Négy társával egy 11 nevet tartalmazó listán kell "végig mennie". 11 olyan arab neve szerepel a listán, akik részt vettek a szörnyű müncheni esemény szervezésében. Főhősünk elkezdi a "munkát", és ahogy halad előre, ahogy lépésről lépésre "igazságot szolgáltat", egyre inkább kifordul önmagából, elveszí­ti motivációját. Életén felülkerekedik a rettegés, és a történet végére már biztos abban, hogy nem akarja folytatni a harcot, mert nincs miért. A harcnak í­gy sosem lehet vége. Egy áldozatért öttel felel a másik fél. A zsidóság egy csoportja í­zekre szedte Spielberget ezért a filmjéért, és főleg a történet befejező képsoraiért, melyben a megfáradt, kiszállni akaró "í­téletvégrehajtó" Avner, vacsorára invitálja megbí­zóját, a Geoffrey Rush alakí­totta Moszad ügynök Ephraim-ot. Arra kéri, hogy a béke és barátság jeleként együtt szegjenek kenyeret. A válasz, nem. A rendező ebben az alkotásában mindkét felet, a zsidókat is és az arabokat is embernek ábrázolja, családdal, barátsággal, évezredes sértettséggel, életcélokkal, tervekkel. Az egyik kissé humoros, ám mégis sokatmondóan megrázó jelenet az , amely tulajdonképpen összegzi a film mondanivalóját. Az arab katonákkal véletlenül egy szállásra keveredett, önmagukat ETA harcosoknak "álcázó" izraeli "kivégzőosztag" tagjai fekszenek egy rádió körül. Először egy arab hangol be egy csatornát, majd egy izraeli. Azután az arab visszaállí­tja az általa kí­vánt adást, majd ezt teszi az izraeli is. A "harc" végén az izraeli egy harmadik állomásra csavarja a kereső gombot, és kérdőn néz ellenfelére, aki bólint: Így rendben van! Soha eddig -főleg zsidó származású - művész nem készí­tett még erről a témáról, a szakadatlan harcot és végérhetetlen bosszúfolyamot ennyire nyí­ltan elí­télő filmet. Ez az alkotás egy kérés. Kérés mindkét félhez. Fejezzétek be a harcot! Nincs értelme! Bosszúra, bosszú a válasz, miközben azok az értékek, melyek igazán fontosak, -szerelem, barátság, család- belefulladnak a vértengerbe! A München egy nagy művész csodálatos, mély, felkavaró alkotása! Úgy érzem, alapfilm! München hossza: 167 perc nemzetiség: amerikai rendezte: Stieven Spielberg forgatókönyv: George Jonas könyvéből Tony Kushner, Eric Roth Főszereplő: Eric Bana, Daniel Craig, Geoffrey Rush