Suspyre - A Great Divide

írta Philosopher | 2008.01.18.

Megjelenés: 2007

 

 

Kiadó: Nightmare

Weblap: www.suspyre.com

Stílus: progresszí­v

Származás: USA

 

Zenészek
Clay Barton - Ének Gregg Rossetti - Gitár, Szaxi Rich Skibinsky - Gitár, Billentyű Andrew Distabile - Bassz Sam Paulicelli - Dob Vendégek: Noah Martin - Bassz Ceara Crandall-Johnson - Ének
Dalcímek
Opus II: The Alignment of Galaxies 1) Forever the Voices 2) The Singer 3) The Spirit 4) Galactic Backward Movements 5) Manipulation in Time 6) Resolution Opus III: The Origin of a Curse 7) April in the Fall 8) Subliminal Delusions 9) Bending the Violet 10) The Piano Plays At Last 11) Alterations of the Ivory 12) Blood and Passion
Értékelés

Progresszí­v power metal, jazz-fusion és kasszikus zene összegyúrva. Mintha a Pain Of Salvation érzékenyebb megközelí­tését megspékelnénk a Symphony X durva betéteivel, a Dream Theater facsart szerkezeteivel és adnánk rá egy klasszikus zenei köntöst. Az ének is inkább Russel Allan-re hajaz, bár kevesebb benne az erő és az érzelem. Az első számnál még azt is el tudtam volna képzelni, hogy ez a “mi" Bátky Zolink! Ha megnézzük a csapat honlapját, és végigolvassuk a biojukat, hamar rájöhetünk, hogy a srácoknak fiatal koruk ellenére 15-20 éves zenei múltjuk van. Háááát kérem, könnyű úgy, ha már apa meg anya kétévesen hangszert ad a kezünkbe 😉 (mellékesen jegyzem csak meg, hogy a fiamnak 8 hónapos korában vettem meg az első “szintijét". Lehet, hogy ő lesz a 2010-es év Jordan Rudess-e? Amikor éneklem neki, hogy “Boci, boci" - már vágja is rá, hogy “Taaajtaaa") A csapatot 2001-ben alapí­totta a két gitáros. Az első kiadványuk még 2005-ben jelent meg The Silvery Image cí­mmel. Szinte éppen, hogy csak megjelent az első album, a fiatal csapat már neki is látott a kövekező album megí­rásának. A második album - A Great Divide - dalai 2005 augusztus és november között születtek meg. Mivel a csapat nem látta értelmét, hogy a lemez első felét alkotó “The Alignment of Galaxies"-t egy EP megjelentesse, í­gy megszülettek a lemez második felét képező “The Origin of a Curse" dalai. A két részt összegyúrva pedig 2007-ben kijött A Great Divide. A csapat életét tagcserék nehezí­tették, ezzel magyarázható a másfél éves “csúszás". A csapat nagyon trükkösen komponálta meg a zenét, mert a számaik fő motí­vumait képező tételek vissza-visszaköszönnek, más hangszeren, vagy kicsi módusí­tásokkal. Számomra ez a “játék" még élvezetesebbé teszi az albumot, és már szinte keresi az ember az ismerős motí­vumokat. Ne feledjük természetesen, hogy egy prog albumról van szó, tehát nem csap át az egész az unalomig ismétlődő refrének szindrómájává. Hogy ne csak a levegőbe beszéljek, hallgassátok meg a The Singer-ben billentyűn előadott melódiát, ami később szaxofonon, még később nagyzenekari előadásban, elektromos gitáron és a végén még akusztikus gitáron is fel-feltűnik a cd első felében. A Blood and Passion pedig végül is a lemezen található főbb motí­vumok átkonvertált esszenciája - természetesen a csapat állí­tása szerint. Számomra ez már annyira progger megközelí­tés, hogy szimplán átsiklok felettük, és esetleg néha huncutul kacsintok, ha valami ismerős dallam szembejön velem. Igaz a csapat nem white metal (nem istenfélő és szövegeiben hozzá sopánkodó, vagy őt dicsőí­tő), mégis az énekes személyében egy igazhitű tag fogalmazta meg a magasztokat. Clay Barton í­rta ugyanis a szövegeket. Az album konceptlemez, ami egy April nevű zongoristalány nehézségeit és életének elkerülhetetlen végét dolgozza fel. A szövegek többértelműek, néha nehezen is értelmezhetőek - ugyan úgy, mint a zenét, ezt is átjárja a művészi megközelí­tés. Zeneileg az album annyira sokrétű, hogy nem számról-szárma, hanem percről-percre kéne jellemezni, mert a kalsszikus részek, akusztikus gitárok, szaxofon, power riffek, jazz-es elborulások sűrűn követik egymást. Én nem is merészkedek ennél mélyebbre ezzel az albummal, szerintem aki a jóféle progresszí­v metal-t szereti (útmutatónak lásd a kritika elején felsorolt zenekarokat), az 99%, hogy nem fog csalódni.

Pontszám: 9

Legutóbbi hozzászólások