Marhalegelőből nem lesz DVD: Nightwish, Almanac – Kassa, 2016.06.01.

írta CsiGabiGa | 2016.06.09.

Mivel Ozzy ellen úgyis be vagyok oltva, amikor Savafan megkérdezte, nem jönne-e vele valaki Kassára a Nightwish DVD-felvételét megnézni, azonnal jelentkeztem. Szép emlékeim vannak a városról a pont két évvel ezelőtti Stratovarius / Freedom Call-koncerttel kapcsolatban, ráadásul a Nightwisht sem láttam tavaly itthon. A koncertfelvételen várhatóan a maximumot nyújtják majd – gondoltam.

 

 

Nos, a dolgok nem éppen a tervek szerint alakultak. Állítólag a szerződés aláírása körül bonyodalmak támadtak, és az utolsó pillanatban a csodálatos Amphitheatre helyett a Locomotiv Kosice edzőpályáján tartották meg a koncertet. A marhalegelő kinézetű mező, a háttérben a szocialista lapostetős irodaházzal... hát nem ezt álmodták meg a DVD-re. Egyetlen kézikamerás emberke rohangált mindössze a színpadon, úgyhogy a következő hosszúra nyúló Nightwish-dokumentumfilmben talán még lesz szó erről az eseményről.

Pedig a marketingesek kitettek magukért: az evidens, hogy a fesztiválturné-pólón a június elseji dátum mellett az eredeti helyszín szerepelt, de külön erre a koncertre legyártattak olyan pólókat, melyeken csak az Amphitheatre Kosice és a 06.01. dátum volt rajta, a turné szlogenjének választott – az Alpenglow refrénjéből vett, de a The Greatest Show On Earthben is felbukkanó – „We Were Here” felirattal. Ráadásul az első sorokban állóknak még A4-es papírokra nyomtatott „We”, „Were”, „Here” szavakat is osztogattak, melyek baromi jól mutattak volna a DVD-felvételen. Emlékszem, amikor 2007-ben kimentünk Münchenbe Michael Sadler búcsúkoncertjére, és a Saga énekese könnyekig meghatódott, amikor meglátta a kezekben lobogtatott „Bye”, „Bye”, „Michael” üzeneteket. A felejthetetlen pillanatokat szintén megörökítették a ’Contact - Live In Munich’ DVD-n.

Szóval a DVD ugrott, maradt egy „egyszerű” Nightwish-koncert, ami azért önmagában is elég monumentális. A reflektorok magasságáig felcsapó tűzijátékok, a hatalmas lángok, melyek hőjét még több tíz méterről is érezni lehetett, a színes, szélesvásznú kivetítő (melyhez képest Luca Turilli cinema metal produkciója is eltörpült) olyan körítést adtak a fellépésnek, mely felejthetetlen élménnyé változtathatott volna egy gyengébb produkciót is. Mivel a tavalyi koncerttől csupán néhány dalban tért el a program, és azt Bazsa már részletesen kivesézte, csupán a személyes benyomásaimat írom le.

Míg a korábban videón látott ’Showtime, Storytime’ a Nightwish életművének egy szép kerek összefoglalója volt, ez a műsor már erősen az új éra szerzeményeire épült. Az utolsó három lemezről összesen 10 dalt játszottak. Volt persze néhány régebbi is a Tarja-korszakból, de azok is úgy voltak összeválogatva, hogy inkább az új műsorhoz passzolók kerültek be a szortimentbe.

És azokat is átgyúrták az új Nightwish képére. Hogy mást ne mondjak, a Nemót annyira „donoklisították, hogy furulya-betét került az első felébe, a végén pedig Troy játszotta a gitárszólót Emppu helyett. Ezért aztán az ebből a programból kimaradt Wishmaster hiánya nem is zavart annyira, mint a ’Dark Passion Play’ kislemezslágerének, az Amaranthnak a hanyagolása.

Setlist:

Intro: Roll Tide / Shudder Before The Beautiful / Yours Is An Empty Hope / Ever Dream / Storytime / My Walden / Élan / Weak Fantasy / Alpenglow / Sahara / She Is My Sin / I Want My Tears Back / Nemo / Stargazers / Ghost Love Score / Last Ride Of The Day / The Greatest Show On Earth (Chapter II: Life; Chapter III: The Toolmaker) / Outro: The Greatest Show On Earth Chapter IV–V)

A bemelegítő csapatok közé két szlovák és egy magyar együttes került. A Tristana metalja nem hozott kifejezetten tűzbe, paneles, ötlettelen, első hallásra nem fogott meg. Sőt, másodikra sem. Mert visszaolvasva a két évvel ezelőtti beszámolómat rájöttem, hogy már ott is szerepeltek. És már nem is emlékeztem rájuk. Ez szerintem mindent elmond.

A folytatásban a magyar Soronia már egy fokkal jobb volt, engem kicsit az osztrák Edenbridge-re emlékeztettek és láthatólag egész komoly rajongói bázisuk is volt már, akik a koncert tombolása után nagyokat fotózkodtak is az együttes tagjaival.

Az igazán kellemes meglepetést a másik szlovák csapat, a Symfobia okozta. Az unottan „haknizenélő” pocakos öregurak olyan jó kis muzsikát hoztak össze (amit még jobban feldobott a három fiatal énekesnő – akik egyike Tarjához hasonló koloratúrszoprán volt –), hogy aki a Nightwishnek kizárólag a korai korszakáért volt oda, az jobban szórakozhatott a szlovák előzenekaron, mint a fő attrakción.

Csak amíg a csajok bedobták magukat, addig a zenészek olyan igazi „békebeli vendéglátós zenekar” hatását keltették. Emppu felszántotta a deszkákat, hogy egy ritmusgitár-képletet széles terpeszben előadjon a színpad mindkét szélén, ezek a százszor nagyobb hangszeres tudással rendelkező szlovákok meg komótosan előresétáltak három lépést egy gitárszóló bemutatásához. Profi zene, amatőr módon tálalva.

A nap nagy csalódása – a DVD-felvétel elmaradása mellett – számomra az Almanac volt. Imádom Smolskit, de azért kellett kilépnie a Rage-ből, hogy főzenekari státusz helyett most előzenekarként nyomja ugyanúgy trióban a Rage-dalokat? Mert a ’Tsar’ lemezen szereplő monumentalitásnak nyomát sem találtam a koncerten. Nem valami jól sikerült a brainstorming, mert nemcsak Andy B. Franck énekes maradt otthon, de a billentyűst is menesztették, és csupán samplerről szóltak a szimfonikusok és a kórusok, amiket Smolski monumentálisan megálmodott, aztán kicsiben előadott.

Pedig a gitár-basszus-dob trió fergetegeset muzsikált, David Readman zseniálisat énekelt, a lemezen kissé elnyomott Jeannette Marchewka pedig sziporkázott az Andy távolmaradásával támadt űrt betöltve. A hat saját dal mellett három Rage-nótát is elnyomó csapatot hallgatva pedig szomorúan konstatáltam, hogy a szimfonikus tupírozás nélkül az újdonságok alulmaradtak a régi slágerekkel szemben. Aztán jött a Nightwish, és feledtették velem a csalódást, de a tüske azért bennem maradt: mekkora lett volna egy Rage – Nightwish dupla headlineres fesztivál! Vagy az úgyse jött volna össze?

Setlist:

Tsar / Self-Blinded Eyes / Hands Are Tied / No Regrets / Children Of The Future / Nevermore / No More Shadows / Innocent / Empty Hollow

Szerző: CsiGabiGa
Képek: Savafan
További fotók ITT

Legutóbbi hozzászólások